POLITIK
„Ukrajna csak nyeli, nyeli tovább a pénzt”
A bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szerint ehhez még az alapszerződéseket sem kell módosítani, csak „kreatívnak” kell lenni. Orbán Viktor miniszterelnök szombati évértékelő beszédében az Ukrajnának nyújtandó támogatásokkal – vagyis az 1500 milliárd dolláros ukrán jóléti tervvel, valamint a 90 milliárd eurós hitelösszeggel – kapcsolatban elítélően nyilatkozott.
A bizottság elnöke azzal indokolta az uniós döntéshozatal sarokkövének számító egyhangúság elvének megkerülését, hogy az EU-nak „gyorsabban kell” döntéseket hoznia.
„És ez azt is jelentheti, hogy a többségi döntéshozatal eredményeihez kell ragaszkodnunk az egyhangúság helyett. És ehhez nem kell megváltoztatni az alapszerződéseket, hanem a most is hatályban lévőt kell használnunk”
– fejtette ki Ursula von der Leyen, aki szerint ehhez csak annyi szükséges, hogy „kreatívnak kell lennünk”.
„Eltántoríthatatlanok maradunk Ukrajna támogatásában, ebbe beletartozik a legutóbbi 90 milliárd eurós hite, is beletartozik, amit Ukrajnának csak akkor kell visszafizetni, ha Oroszország jóvátételt fizet”
– fűzte hozzá.
Az Európai Parlament szerdán sürgősségi eljárásban elfogadta azt a jogszabálycsomagot, amely
90 milliárd euró összegű uniós hitel biztosítását teszi lehetővé Ukrajna számára a 2026-2027-es időszakra.
A csomag célja, hogy az erre az időszakra becsült ukrán finanszírozási szükségletek mintegy kétharmadát fedezze. A 90 milliárd eurós csomagból 30 milliárd eurót makroszintű pénzügyi támogatásra, illetve költségvetési segítségnyújtásra fordítanak az EU Ukrajna-eszközén keresztül. A fennmaradó 60 milliárd eurót Ukrajna védelmi képességeinek megerősítésére és katonai felszerelések beszerzésére különítik el, biztosítva a kritikus védelmi termékek időben történő elérhetőségét – elsősorban ukrán, uniós, illetve az Európai Gazdasági Térség (EGT) és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) védelmi iparából. Amennyiben egyes eszközök e forrásokból sürgős szállítással nem állnak rendelkezésre, célzott eltérések alkalmazhatók más országokból történő beszerzésre. A hitelt közös uniós hitelfelvétellel finanszírozzák a tőkepiacokon, amelyet az uniós hosszú távú költségvetés mozgástere garantál, többek között
emiatt is nevezte kockázatosnak az Európai Számvevőszék az Ukrajnának nyújtandó hiteltervezetet.
A számvevőszék szerint
a 90 milliárd eurós hiteltervezet „tovább növelné az EU hitelfelvételi kötelezettségeiből eredő terheit”, emellett a támogatási javaslat bizonyos elemei ellentétesek lehetnek a verseny, az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvével az ukrajnai beruházások esetén.
Orbán Viktor miniszterelnök az Ukrajnának nyújtandó támogatásokkal – vagyis az 1500 milliárd dolláros ukrán jóléti tervvel, valamint a 90 milliárd eurós hitelösszeggel – kapcsolatban elítélően nyilatkozott.
„Ukrajna csak nyeli, nyeli tovább a pénzt”
– fogalmazott, úgy folytatva, most 800 milliárdot követelnek működésre és 700 milliárdot hadseregre, miközben senki nem tudja a választ arra az egyszerű kérdésre, miként lehet legyőzni egy atomhatalmat anélkül, hogy bevetné a nukleáris fegyvereit. Orbán Viktor azt mondta, amit Európa és Brüsszel csinál, óriási felelőtlenség.
„Amíg nemzeti kormány van, nem küldünk fegyvert, nem vihetik el a pénzünket, és nem vihetik el a fiataljainkat Ukrajnába. Nem, nem és nem”
– hangsúlyozta Orbán Viktor.
Az Európai Parlament szerdán sürgősségi eljárásban elfogadta azt a jogszabálycsomagot, amely 90 milliárd euró összegű uniós hitel biztosítását teszi lehetővé Ukrajna számára a 2026-2027-es időszakra.
A csomag célja, hogy az erre az időszakra becsült ukrán finanszírozási szükségletek mintegy kétharmadát fedezze.
A képviselők három jogszabályról szavaztak: az úgynevezett Ukrajna-támogatási hitelről szóló javaslat 458 igen, 140 nem és 44 tartózkodás mellett kapott szabad utat; az Ukrajna-eszköz módosítását 473 igen, 140 nem és 32 tartózkodás mellett fogadták el, míg a 2021-2027-es többéves pénzügyi keret (MFF) módosítását 490 igen, 130 nem és 32 tartózkodás mellett hagyták jóvá.
A 90 milliárd eurós csomagból 30 milliárd eurót makroszintű pénzügyi támogatásra, illetve költségvetési segítségnyújtásra fordítanak az EU Ukrajna-eszközén keresztül.
A fennmaradó 60 milliárd eurót Ukrajna védelmi képességeinek megerősítésére és katonai felszerelések beszerzésére különítik el, biztosítva a kritikus védelmi termékek időben történő elérhetőségét – elsősorban ukrán, uniós, illetve az Európai Gazdasági Térség (EGT) és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) védelmi iparából. Amennyiben egyes eszközök e forrásokból sürgős szállítással nem állnak rendelkezésre, célzott eltérések alkalmazhatók más országokból történő beszerzésre.
A következő hétéves költségvetésben már szerepel a Globális Európáról szóló európai bizottsági rendelet, amely a 2026-27-es 90 milliárd eurón felül további 100 milliárd euró forrást adna Ukrajnának. Az Európai Számvevőszék ezzel kapcsolatban számos kockázatot fogalmazott meg – írta a Növekedés.hu szerdán.
A portálon jelezték: az Európai Számvevőszék (ECA) véleményezte a tervek szerint 2028-ban hatályba lépő Globális Európa-rendelet hatását, amely finanszírozza a következő hosszú távú költségvetésből az EU külső tevékenységét, válságkezelését és vészhelyzeti felkészültségét. A javaslat szerint 2028-2034-re 200,3 milliárd eurót különítenek el, ami a jelenleg futó hétéves pénzügyi kerethez képest mintegy 70 százalékos nominális növekedést jelent, ebből 25 milliárd eurót humanitárius segítségnyújtásra. Hangsúlyozták: az ECA a 2028-2034-es költségvetésben már megjelenő rendelethez fűződő pénzügyi és egyéb kockázatokat elemezte a szerdán kiadott véleményében, amelyben több komoly aggályt is nevesített az Ukrajnának folyósítandó támogatások kapcsán.
Az Ukrajnának juttatandó mintegy 100 milliárd euró összegű pénzügyi támogatás hitelek, vissza nem térítendő támogatások vagy költségvetési garanciák formájában állna rendelkezésre.
Az ECA Ukrajna támogatásának egyik előzményeként kiemeli:
az Európai Tanács megállapodott abban, hogy idén és jövőre 90 milliárd euró összegű hitelt nyújt, amelyet az EU költségvetésének úgynevezett fedezeti tartaléka biztosítana.
A 90 milliárd eurón túlmenően az Európai Bizottság akár 100 milliárd euró pénzügyi támogatást adhat Ukrajnának, melynek nagy része hitel formájában nyújtható.
„A bizottság a szükséges forrásokat a tőkepiacokon venné fel, ami tovább növelné az EU hitelfelvételi kötelezettségeiből eredő terheit”
– írja a számvevőszék. A hitelekre nem vonatkozna céltartalék, ehelyett a fedezetet nemteljesítés esetén a saját források felső határa – azaz az EU által a tagállamoktól kérhető maximális összeg – és a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott EU-kiadási korlátok közötti különbség biztosítaná.
Az ECA ismételten figyelmeztet arra, hogy a fedezet hiánya jelentős kockázatokat rejt magában – hangsúlyozták. Hozzátették: ennek oka, hogy az esetleges veszteségeket közvetlenül a jövőbeli uniós költségvetések mozgásteréből fedeznék, ami potenciálisan a tagállamoktól kiegészítő hozzájárulások igénybevételét eredményezhetné. Ezen túlmenően az Ukrajnának nyújtott hitelek kedvezményes feltételekkel nyújthatók, ami szintén jelentős kiadási tétel az uniónak. A már meglévő, Ukrajnának nyújtott uniós hitelek kamat- és hitelfelvételi költség támogatásai a következő hétéves költségvetés alatt elérhetik a 11,5 milliárd eurót – mutattak rá.
Az ECA szerint az újonnan javasolt hitelek támogatásához jelentős összegekre lenne szükség, ennek ellenére a bizottság ezekről a támogatásokról eljárás nélkül, azaz a tagállamok képviselőiből álló bizottság előzetes véleményének kikérése nélkül hozhatna döntést. A Globális Európa program növeli a váratlan eseményekre és a változó prioritásokra való reagálási képességet, de a számvevők felhívják a figyelmet arra a kockázatra, hogy ez korlátozhatja a partnerországok finanszírozásának előrejelezhetőségét – emelték ki. Hozzátették: a támogatási javaslat bizonyos elemei nagyobb rugalmasságot biztosítanak a végrehajtás során, ezért
ellentétesek lehetnek a verseny, az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvével az ukrajnai beruházások esetén.
Annak érdekében, hogy a magánszervezeteknek történő közvetlen odaítélés kivételes eset maradjon, szigorú biztosítékok meghatározását szorgalmazzák, beleértve az összegek felső határának meghatározását.
Ezen túlmenően a javaslat továbbra is lehetővé teszi a bizottság számára, hogy a költségvetési garanciák kezelését magánszervezetekre bízza. Ez lehetővé tenné a magánszervezetek számára, hogy az uniós költségvetési garancia gazdasági előnyeit továbbadják a pénzügyi közvetítőknek és a végső kedvezményezetteknek, miközben végül lehetővé tenné számukra, hogy veszteség esetén igénybe vegyék a garanciát – közölték.
Felhívják a figyelmet arra is, hogy a javasolt 200,3 milliárd eurós támogatást nem támasztja alá mennyiségi elemzés.
Az Ukrajnának szánt nagy összegű támogatott hitelek pedig továbbá növelnék az EU hitelfelvételét, és tartalékok nélkül a veszteségeket közvetlenül az EU költségvetésébe beépített tartalékból fedeznék, ami jelentős kockázatot jelentene. Ha nem határozzák meg egyértelműen, a végrehajtás nagyobb rugalmassága, különösen a stratégiai beruházások közvetlen odaítélésének lehetősége gyengítheti a verseny, az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elveit.
Az ECA szerint a magánszervezetek részvételének engedélyezése a költségvetési garanciák kezelésében tovább növelheti az EU költségvetésének kötelezettségeit.
Az ellenőrök arra is sürgetik a bizottságot, hogy a korábbi tapasztalatok alapján fokozza a teljesítményorientáltságot, az elszámoltathatóságot és az átláthatóságot a bővítéssel és a keleti szomszédság partnerségeivel kapcsolatos „teljesítményalapú tervek” kidolgozásában, különösen a „költségektől független finanszírozás” megközelítés keretében. A számvevőszék megállapította, hogy a jelentős összegek ellenére a „politikaalapú hitelek” és a „teljesítményalapú tervek” elfogadására vonatkozó eljárás csak csekély mértékű formális részvételt biztosít az Európai Parlament és az Európai Tanács számára. Egyes végrehajtó szervek többször is korlátozták az ECA hozzáférését az ellenőrzési dokumentációhoz, az ellenőrök azt javasolják, hogy a számvevőszék ellenőrzési jogait kifejezetten építsék be az új rendeletbe – írta a Növekedés.hu.
Mindeközben az Európai Bizottság további erőfeszítéseket tesz Ukrajna uniós tagságának gyorsított előmozdítása érdekében, a brüsszeli Politico ugyanis közzétette Ukrajna gyorsított uniós csatlakozásának forgatókönyvét, ebben pedig jelentős szerepet szánnak a Magyar Péter vezette Tisza Pártnak, de csak akkor, ha sikerül áprilisban a kormányváltás Magyarországon. A tervezet szerint Ukrajna már a reformfolyamat lezárása előtt helyet kaphatna az uniós döntéshozatalban, miközben a teljes jogú tagsághoz szükséges átalakításokat csak később fejezné be.
A brüsszeli elképzelést informálisan fordított bővítésnek nevezik.
A brüsszeli portál szerint azonban ebben a legnagyobb akadályt Magyarország jelenti, mivel az uniós bővítéshez egyhangú döntés szükséges. Orbán Viktor magyar miniszterelnök ugyanis következetesen ellenzi Ukrajna EU-tagságát. A Politico cikkében megjegyezte: Brüsszelben ezért figyelemmel kísérik az áprilisi magyarországi választásokat. Uniós források szerint abban bíznak, hogy kormányváltás esetén a Tisza Párt vezetője, Magyar Péter – aki korábban népszavazást ígért a kérdésben – enyhíthet a magyar ellenálláson.
A pénzügyi segítségnyújtás Ukrajna finanszírozási szükségleteihez igazodik, amelyeket az ukrán kormány által kidolgozott és az Európai Bizottság által értékelt finanszírozási stratégia határoz meg. A stratégiát a tagállami kormányokat tömörítő tanácsnak is jóvá kell hagynia.
A támogatás szigorú feltételekhez kötött: Ukrajnának folytatnia kell a demokratikus kormányzás, a jogállamiság és az emberi jogok – köztük a kisebbségi jogok – védelmére irányuló reformokat, valamint az korrupcióellenes intézkedéseket és a demokratikus intézmények megerősítését.
A hitelt közös uniós hitelfelvétellel finanszírozzák a tőkepiacokon, amelyet az uniós hosszú távú költségvetés mozgástere garantál.
Az adósságszolgálat költségeit az EU éves költségvetései fedezik: az Európai Bizottság becslése szerint ez 2027-ben mintegy 1 milliárd eurót, 2028-tól pedig évente körülbelül 3 milliárd eurót tesz ki. A hitel tőkerészének visszafizetéséért Ukrajna lesz felelős, amint háborús jóvátételt kap Oroszországtól.
A támogatási hitelről az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács tavaly decemberi brüsszeli ülésén állapodott meg, az Európai Bizottság pedig idén januárban terjesztette elő a javaslatot. Mivel Csehország, Magyarország és Szlovákia nem csatlakozott a kezdeményezéshez, az elfogadás megerősített együttműködés keretében történt, amely lehetővé teszi az egyhangúság hiányában is az együttműködni kívánó tagállamok számára az előrelépést.
A csomag hatálybalépéséhez a tanács hivatalos jóváhagyása is szükséges. Ezt követően az Európai Bizottság a tervek szerint 2026 második negyedévének elején folyósíthatja az első részletet.
Mindeközben Oroszország folytatja előrenyomulását Ukrajnában, újabb településeket elfoglalva.
Ripost hírek
