POLITIK
Mert tönkretenné Magyarországot.
Nem támogatjuk Ukrajna európai uniós tagságát, mert az tönkretenné Magyarországot és az Európai Uniót - jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszer szerdán az Országgyűlésben.
Az Ukrajna uniós tagságának, háborús támogatásának és az Európai Unió katonai szövetséggé alakításának, valamint a tagállamok szuverenitását veszélyeztető törekvések elutasításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájában a kormány álláspontját kifejtve a miniszter hangsúlyozta: alapvető és stratégiai fenntartásai vannak a kormányzat elvi elutasításának, és a magyarok jelentős többsége sem támogatja a szomszédos állam uniós tagságát, amely teljes ágazatokat veszélyeztetne.
Ukrajna csatlakozása nem a békét vinné el Ukrajnába, hanem a háborút hozná el Európába
- hangsúlyozta Bóka János.
Jelezte: bár Magyarország többször is kérte, nem zajlott érdemi vita az uniós intézményekben Ukrajna esetleges csatlakozásának következményeiről, holott a lépés "beláthatatlan biztonsági, gazdasági és költségvetési hatásokkal" járna.
A miniszter hangsúlyozta: szomszédunkban esztelen öldöklés zajlik, amely százezrek életét követeli, és milliókat tesz földönfutóvá, nemzedékek alatt sem begyógyuló sebeket okoz, ezért alapvető erkölcsi kötelesség megtenni mindent, hogy a vérontás a lehető leghamarabb véget érjen.
Felidézte: Magyarország kormánya a kezdetektől foga a béke mellett állt, minden, a siker valódi eséllyel kecsegtető kezdeményezést támogatott, és maga is aktív szerepet vállalt a bélke elősegítésében, a diplomáciai kezdeményezések támogatása mellett a Béketanácshoz való csatlakozással is.
Az Európai Unió nem ezt az utat választotta; a háború első napjaitól kezdve annak kiterjesztésén, sőt globalizálásán és eszkalációján dolgozott az Egyesült Államok demokrata adminisztrációjával szoros együttműködésben - mondta Bóka János.
Hozzátette, "Brüsszel gyakorlatilag hadviselő félként viselkedett és viselkedik ma is", Európa pedig "kényszerpályára került, és folyamatosan szenvedi ennek egyre súlyosabb hátrányos következményeit".
"Magyarország egymaga nem képes az EU sorsrontó politikáját megváltoztatni, de arra képesek vagyunk, és vállaljuk is, hogy az egyhangúságot igénylő döntések során megakadályozzuk a történelmi súlyú tévedéseket."
A tárcavezető ezek között említette Ukrajna uniós felvételét vagy azt, hogy a szomszédos ország támogatása érdekében "generációkat adósítsunk el". Jelezte: Magyarország nem vesz részt az Ukrajnának adandó 90 milliárd eurós hitelfelvételben, nem finanszíroz katonai támogatást, valamint mentességet tárgyalt ki a szankciós intézkedések alól.
Kiemelte: a pragmatikus energiapolitika eredményeként tartható fenn a rezsicsökkentés, a konnektivitási politika eredményeként döntenek rekordokat az országba érkező amerikai és kínai befektetések.
Bóka János megemlítette: az uniós intézmények 2022 óta minden prioritást felülíró céllá tették Ukrajna pénzügyi és katonai támogatását, 19 szankciós csomagot fogadtak el, és Ukrajnának több mint 193 milliárd eurót fizettek ki ez idő alatt.
Hozzátette: Ukrajnának csak akkor kellene visszafizetnie ezeket a hiteleket, ha kártérítést kap Oroszországtól, ám csekély az esélye egy ilyen jóvátételnek. Megemlítette: a 2034-ig tartó uniós költségvetés "jelentős és rugalmas támogatást" nyújtana Ukrajnának, a hiteleknél sem időbeni, sem összegszerű korlát nem állna fenn.
Bóka János közlése szerint nagységrendileg 360 milliárd eurónál nagyobb összeget kapna Ukrajna a következő hétéves uniós költségvetésből. Hangsúlyozta: a 800 milliárd dolláros ukrán jóléti terv a magyaroktól családonként 1,4 millió forintos terhet jelent.
Bóka János azt is hangsúlyozta:
Kijev napokkal a háború kitörése után uniós tagságért folyamodott, ám Magyarország a kezdetektől kifogásolta, hogy az eljárást érdemalapú megközelítés helyett kizárólag geopolitikai megfontolások vezérlik, és az eljárás során nem tartják tiszteletben a konszenzus politikai követelményét.
Hozzátette: az uniós védelmi szolidaritási klauzula alapján a tagállamoknak minden segítséget és támogatást meg kellene adniuk a külső támadást elszenvedő tagnak, az európai intézmények pedig megkezdték ennek a kitételnek olyan átértelmezését, ami az EU-t a NATO-hoz hasonló szövetséggé formálná.
A miniszter kitért arra, hogy az Európai Unió általános gyakorlatává vált a "lopakodó hatáskörbővítés", ami szuverenitási kérdés, hiszen a tagállamoknak maguknak kell eldönteniük, mely területeken kívánnak az uniós intézményeken keresztül együttműködni.
Szuverenitás hiányában európai integráció sem lehetséges, az integráció szuverenitás nélkül ugyanis nem más, mint birodalomépítés - jelentette ki Bóka János.
Közölte, a tagállamok az európai integráció jövőjének letéteményesei és a szuverenitás kizárólagos hordozói. Egyedül a tagállamok dönthetnek arról, mely hatásköröket kívánják másokkal közösen gyakorolni - mondta a miniszter, hangsúlyozva: a szuverén tagállamok védelmében új eszközökre és összehangolt fellépésre van szükség.
Leszögezte: Magyarország kormánya semmilyen körülmények között nem fog hozzájárulni, hogy többségi döntési mechanizmusra álljanak át.
Az orosz energiahordozókról való leválás előírását szabálytalan és észszerűtlen lépésnek nevezte a miniszter, mondván, az az energiahordozók drágulásához vezet, eközben a diverzifikációra hivatkozva csökkenti a rendelkezésre álló opciók számát, így növeli a bizonytalanságokat egy olyan időszakban, amikor egyes szomszédaink "nem haboznak az energiafegyverhez nyúlni, ha érdekeik így kívánják".
Közölte: az orosz kőolaj és földgáz kivezetése a nemzeti jövedelem 3 százalékát meghaladó visszaesést generálna, "ami durva recesszióval lenne egyenértékű", és ellehetetleníteni a rezsicsökkentés fenntartását.
Az Európai Bizottság nem hajlandó nyomást gyakorolni Ukrajnára a Barátság kőolajvezeték újraindítása érdekében - jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter kedden Brüsszelben.
Az uniós ügyekkel foglalkozó miniszterek tanácskozását követő sajtótájékoztatón Bóka János közölte: a tanácskozáson bizottságtól nem hangzott el olyan egyértelmű megnyilatkozás, amely a kőolajszállítás újraindítását sürgetné, és nem világos az sem, hogy a tagállamok többsége tisztában van-e azzal, hogy Ukrajna megsérti az uniós társulási megállapodásban foglalt kötelezettségeit.
Hangsúlyozta:
a magyar kormány álláspontja szerint az olajszállítás leállítása politikai nyomásgyakorlási eszköz, amellyel szemben a tagállamoktól szolidaritás lenne elvárható.
Bóka János elmondta: január 27-e óta nem érkezik kőolaj a Barátság vezetéken, noha - ismereteik szerint - a rendszer február közepe óta műszakilag működőképes, így az újraindítás kizárólag politikai döntés kérdése.
A miniszter közölte:
Magyarország mindaddig nem tud hozzájárulni az Ukrajnának nyújtandó 90 milliárd eurós segélyprogramhoz, illetve a 20. szankciós csomag elfogadásához, amíg nem indul újra a kőolajszállítás. Hozzátette: tisztában van azzal, hogy ezzel Magyarország az Európai Tanács korábbi politikai megállapodásával megy szembe, ugyanakkor a körülmények megváltozása miatt nem tudnak más álláspontot képviselni.
Mint fogalmazott, "nem tehetünk úgy, mintha Ukrajna nem használná az energiafegyvert politikai célokra". Ha a tagállamok kifogásolják, hogy Magyarország összeköti a kérdést a többéves pénzügyi keret (MFF) módosításával, azzal - véleménye szerint - hallgatólagosan elfogadják azt az ukrán stratégiát, hogy politikailag érzékeny ügyekben energiaellátási eszközökkel gyakoroljon nyomást.
A lojális együttműködés elvének megsértésével kapcsolatos felvetésekre reagálva Bóka János emlékeztetett: az unió történetében több precedens is volt arra, hogy az Európai Tanács politikai megállapodásai nem a korábbi konklúzióknak megfelelően valósultak meg. Példaként említette a migrációs paktum ügyét, valamint a jogállamisági kondicionalitás 2020. decemberi szabályozását.
Kifejtette: a magyar miniszterelnök levélben tájékoztatta az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács tagjait döntéséről, hangsúlyozva, hogy Ukrajna politikai zsarolásra használja az energiaellátást. A miniszter szerint egy kormányfő nem tehet úgy, mintha ez a körülmény politikailag nem létezne.
Bóka János jelezte: a szabadkereskedelmi megállapodásban szereplő korai előrejelző mechanizmust Magyarország korábban már aktiválta energiabiztonsági problémák miatt, ám az nem hozott eredményt.
A keddi tanácskozás előkészítette az Európai Tanács márciusi ülését is. Bóka János kiemelte: Magyarország számára kulcskérdés az európai versenyképesség és az energiaárak csökkentése. A bizottságtól olyan konkrét intézkedéseket várnak, amelyek rövid távon is érdemi árcsökkenést eredményeznek.
A miniszter hangsúlyozta továbbá: a belső piac mélyítésének korábban mindig része volt a kohéziós politika erősítése, jelenleg azonban ezzel ellentétes tendenciák láthatók. A következő hétéves uniós költségvetési keretterv kapcsán pedig megismételte: stratégiai döntések hiányában nem lehet érdemi technikai tárgyalásokat folytatni, és a kondicionalitási eszközök jövőjét is a költségvetési tárgyalások részének tekintik.
Ripost hírek
