Blokkoljuk az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós támogatást

Szijjártó Péter: Magyarország blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós támogatást, amíg nem jön kőolaj a Barátság vezetéken

 Magyarország addig blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárd euró értékű európai uniós hitelcsomagot, amíg a szomszéd ország nem indítja újra a kőolajszállítást a Barátság vezetéken - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tárca közlése szerint pénteken Mátészalkán.

A tárcavezető leszögezte, hogy az ukrán kormány Brüsszellel és a magyar ellenzékkel összejátszva a Barátság kőolajvezeték blokkolásával zsarolja Magyarországot annak érdekében, hogy olajellátási zavart állítsanak elő és ezer forintra növeljék a benzinárat a választások előtt. "Mi nem engedünk ennek a zsarolásnak, nem támogatjuk Ukrajna háborúját, nem fizetünk az ukránoknak a háborúért, nem engedjük a magyar emberek pénzét elküldeni Ukrajnába, és nem engedjük, hogy megemeljék a benzinárat Magyarországon" - figyelmeztetett. Majd úgy vélekedett, hogy az olajszállítás blokkolásával Ukrajna sérti az Európai Unióval kötött társulási megállapodását, és aláhúzta, hogy mindaddig, amíg Kijev így tesz, addig a magyar kormány is blokkolni fogja az Ukrajna szempontjából fontos EU-s döntéseket. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Müncheni Biztonsági Konferencia után elrendelte további hadműveleti tervek kidolgozását a következő három évre – erről beszélt a Wall Street Journal újságírója, Baján Pancsevszkij egy podcastműsorban kijevi forrásokra hivatkozva a RIA Novosztyi orosz hírportál szerint.

Pancsevszkij szerint a kijevi hatalom vezetője azzal érvelt, hogy már nem hisz az Oroszországgal folytatott tárgyalásokban. „Amivel kapcsolatban leginkább kétségeim vannak, az a személyes találkozója (Zelenszkijnek – a szerk.) a legközelebbi tanácsadóival múlt csütörtökön (február 12-én)” – fejtette ki a The Wall Street Journal (WJS) újságírója.

„Ott kijelentette, hogy a tárgyalások kudarcot vallottak, és most még három évre szóló háborús tervet kell kidolgozniuk. Mindenki sokkot kapott”

– tette hozzá Pancsevszkij.

A RIA Novosztyi szerint korábban még egy állítólagos népszavazást és elnökválasztás előkészítését is elkezdték Kijevben arra az esetre, ha sikerülne megállapodni a békeszerződés részleteiről Oroszországgal. Pancsevszkij szerint azonban a kijevi hatalom vezetőjének álláspontjában bekövetkezett hirtelen változás okai ismeretlenek, azonban ez szerinte összefüggésben lehet az amerikai elnök, Donald Trump által felajánlott biztonsági garanciákkal, amelyekkel a WSJ munkatársa szerint Zelenszkij elégedetlen lehet.

Az orosz hírportál idézi a The Sun brit lap beszámolóját, miszerint Zelenszkij még a genfi tárgyalások idején is bírálta az amerikai elnököt, kritizálta Trump békés rendezésre irányuló megközelítését, amelyet igazságtalannak nevezett,

és figyelmeztetett, hogy Ukrajna soha nem fog megbocsátani az Egyesült Államoknak.

A szerdán lezajlott tárgyalási forduló előestéjén Zelenszkij aggodalmát fejezte ki, hogy Trump már meghozta a Kijev számára kedvezőtlen döntést, és tisztességtelennek nevezte az engedményekre való felhívást – írja a RIA Novosztyi.

Február 13–15. között tartották Németországban a Müncheni Biztonsági Konferenciát, az esemény a nemzetközi biztonsági kérdések megvitatásának egyik vezető világfórumaként pozicionálja magát, ugyanakkor a szervezők 2022-től nem hívják meg az orosz képviselőket – írja az orosz hírportál. Emiatt Szergej Lavrov külügyminiszter megjegyezte: a konferencia teljesen hiteltelenné vált, ennek okaként a vezetőség álláspontját nevezte meg, amely már nem hívja meg azokat, akik alternatív nézőpontokat képviselnek a háború lezárásával kapcsolatban.

Idézik még a Der Tagesspiegel német hírportál beszámolóját is, amely korábban arról írt:

a Müncheni Biztonsági Konferencia kudarcba fulladt Zelenszkij számára.

A cikkben megjegyezték, hogy az amerikaiak elutasítják Ukrajna NATO-tagságát, a kijevi hatalom vezetője most ennek ellenére a mielőbbi belépésre törekszik az Európai Unióba. Az ukrajnai háború lezárása téma volt csütörtökön a washingtoni Béketanács február 19-ei alakuló ülésén is, amelyen Donald Trump elnök kijelentette: „Amit csinálunk, az nagyon egyszerű: béke.”

„Nyolc háborút zártunk le, és szerintem egy kilencedik lezárás is lesz hamarosan”

– fűzte még hozzá, vélhetően az ukrajnai konfliktusra utalva.

Makszim Nesvitalov ukrán politológus nyíltan Orbán Viktor választási vereségét sürgette, és kijelentette: Magyarország jelenlegi miniszterelnöke nemcsak Ukrajnának, hanem egész Európának árt – erről ír a Magyar Nemzet. Az elemző kijelentette: az ukránok Magyar Pétert akarják miniszterelnöknek.

Az ukrán elemző Orbán Viktort nyíltan ártalmas szereplőnek nevezte, aki szerinte „nemcsak Ukrajnának és az európai perspektíváinknak árt, hanem az egész európai egységnek is, a harmadik világháború forró szakaszának küszöbén”. Nyilvánvaló, hogy most minden eddiginél fontosabb, hogy Európa egységes legyen, erős legyen, egyhangú legyen.

„Egész Európa érdeke, hogy Orbán elveszítse ezeket a választásokat, és Magyar Péter legyen Magyarország miniszterelnöke. Ez rendkívül fontos!”

– jelentette ki az ukrán politológus. Kitért a Barátság kőolajvezetés leállítására is, ezzel kapcsolatban elismerte az ukrán beavatkozási kísérletet a magyar választásokba, az orosz kőolajtranzit leállítását is ennek egy lépéseként említette.

„Nézzétek, ott a Barátság kőolajvezeték, de milyen barátságunk lehet Orbánnal? Ez persze nem helyes, ez beavatkozás a magyar választásokba. Mi pedig értjük, hogy számunkra a nemzeti érdek része Orbán veresége ezeken a választásokon”

– hangoztatta Makszim Nesvitalov.

A magyar kormány hosszú ideje beszél arról, hogy Ukrajna beavatkozási kísérletet hajt végre Magyarországon azért, hogy olyan kormány kerülhessen hatalomra a 2026-os országgyűlési választások után, amely támogatja a kijevi hatalom háborús erőfeszítéseit és Ukrajna uniós tagságát, az ukrán politológus szavai pedig a magyar kormány által hangoztatott állításokat erősíti meg.

Csütörtökön, a Béketanács washingtoni alakuló ülését követően tartott sajtótájékoztatóján Orbán Viktor miniszterelnök beszélt a Barátság kőolajvezeték leállításáról, és ezzel kapcsolatban kijelentette:

„Azok zárták el a Barátság kőolajvezetéket, akik fölrobbantották az Északi Áramlatot: ezek az ukránok.”

Orbán Viktor arról is beszélt: Brüsszelnek a Barátság kőolajvezeték ügyében ki kell állnia két tagállama, Magyarország és Szlovákia mellett Ukrajnával szemben.

Azok zárták el a Barátság kőolajvezetéket, akik fölrobbantották az Északi Áramlatot: ezek az ukránok – jelentette ki a miniszterelnök csütörtökön Washingtonban, a Béketanács első ülése után tartott sajtótájékoztatón. Orbán Viktor arról is beszélt: Brüsszelnek a Barátság-kőolajvezeték ügyében ki kell állnia két tagállama, Magyarország és Szlovákia mellett Ukrajnával szemben.

A kormányfő hangsúlyozta: „mi is így látjuk, meg a szlovákok is, ez már eleve két szem, meg a jelentések is arról szólnak, hogy a Barátság-kőolajvezeték működőképes. Semmilyen technikai akadálya nincs annak, hogy az ukránok megindítsák az olajszállítást. Erről nem érdemes vitázni, ez ténykérdés”.

Orbán Viktor hozzátette: az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodás szerint ukrán lépések nem kockáztathatják semmilyen európai uniós tagállam energiabiztonságát. Most éppen kockáztatják – tette hozzá.

Kifejtette,

a sérelmet szenvedett szerződő fél, Magyarország, amelyet ebben a szerződésben Brüsszel képvisel, ezért neki „meg kell hívnia, vallatóra kell fognia” az ukránokat, mondván, „emberek, itt szerződésszegés történt”, két uniós tagállam került veszélybe a döntésük miatt.

Megjegyezte: Brüsszelnek most azzal a nehéz helyzettel kell szembenéznie, hogy bár a szíve az ukránokhoz húz, Magyarország az EU tagja, Ukrajna pedig nem tagja az uniónak. Ezért nem a szíve szerint kell eljárnia – az ukránokat szereti, bennünket meg láthatóan nem –, hanem teljesítenie kell szerződéses kötelességét – fogalmazott.

Orbán Viktor azt mondta, Brüsszelnek a tagállamok érdekének védelmébe kell fellépnie, tehát most ki kell állnia Magyarország és Szlovákia mellett, Ukrajnával szemben. „Ez a dolga, ezt várjuk” – tette hozzá, annak a reményének hangot adva, hogy az egyeztetések ezzel az eredménnyel zárulnak.