POLITIK
Az első napra semmit sem fizetnek.
Romániában nem fizetik többé a betegszabadság első napját, az erről szóló sürgősségi kormányrendelet február elsején lépett hatályba.
A jogszabály értelmében a betegszabadság második és hatodik napja közötti juttatást a munkáltató, míg a hetedik naptól a gyógyulásig járó összeget az egészségbiztosítási alap fedezi.
A betegszabadság idején járó juttatások is csökkennek Romániában: a legfeljebb hétnapos betegszabadság esetén bére 55 százalékát, 8 és 14 nap közötti betegszabadság esetén annak 65 százalékát kapja meg a keresőképtelenné vált munkavállaló és csak a 15 napot meghaladó betegszabadság esetekben kapja meg az eddig – a betegszabadság hosszától függetlenül alkalmazott – 75 százalékos térítést.
A jövő év végéig hatályos rendelkezéssel a bukaresti kormány a fiktív betegségekre kiírt betegszabadságok számát akarja tovább korlátozni. A rekordméretű költségvetési hiány lefaragása érdekében az egészségügyi kormányzat már tavaly nyáron hadat üzent a betegszabadsággal történő visszaéléseknek, ellenőrzéseket és büntetéseket helyezett kilátásba.
A figyelmeztetések nyomán tavaly a második félévben 28 százalékkal kevesebb pénzt kellett betegszabadságra kifizetni, mint az előző év azonos időszakában. A szaktárca számtásai szerint ez évi 1,5 milliárd lejes (112 milliárd forint) megtakarítást eredményez az egészségbiztosítási pénztár számára, lehetővé téve 41 új gyógyszer felvételét az ártámogatott gyógyszerek listájára.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter korábban rámutatott, hogy gyanúsan sokan betegszenek meg Romániában a hosszú hétvégék előtti, vagy utáni napokon, a karácsonyi ünnepek és szilveszter között, illetve más hivatalos munkaszüneti napok környékén.
A tárcavezető szerint azonban lehetetlen ellenőrzésekkel kiszűrni a visszaéléseket, ezért folyamodtak ahhoz a módszerhez, amelyet más európai országok is alkalmaznak a rövid időtartamú, fiktív betegszabadságok számának visszaszorítására.
A rendszeres egészségügyi beavatkozásokra szoruló krónikus betegek tiltakozása nyomán a tárcavezető azt ígérte: módosítják a jogszabályt oly módon, hogy az ne vonatkozzon a havonta vagy negyedévente kezelésre, vizsgálatokra, ellátásra járó krónikus betegekre.
Közben ők is a háborúra készülnek...
Románia lakosságának felkészültnek kell lennie egy háborús erőfeszítés támogatására – jelentette ki Gheorghita Vlad tábornok, a román hadsereg vezérkari főnöke kedden a NATO európai szövetséges haderejének főparancsnokával, Alexus Grynkewich tábornokkal közösen tartott sajtótájékoztatón Nagyszebenben.
A sajtóval való találkozóra Alexus Grynkewich romániai munkalátogatásának második napján került sor, amikor az amerikai tábornok a nagyszebeni NATO-parancsnokságra és a nagysinki (Cincu) katona bázisra látogatott el.
A román vezérkari főnök újságírói kérdésre válaszolva közölte: Románia lakosságának felkészültnek kell lennie egy háborús erőfeszítés támogatására, ahogyan más különböző krízishelyzetekre – tűzvészek, földrengések, árvizek – is. Közölte, hogy a védelmi minisztérium számos felkészítő program indítását tervezi az országos katasztrófavédelmi felügyelőséggel (IGSU) közösen.
Arról is beszélt, hogy
a román hadsereg idén 1000-2000 önkéntes fiatal katonai kiképzését tervezi – a költségvetési források függvényében -, de évi 10 000 fiatal kiképzésére van kapacitása.
Vlad újságírói kérdésre válaszolva korábbi nyilatkozatára is visszatért, miszerint a Romániához tartozó fekete-tengeri kizárólagos gazdasági övezetre nem terjed ki a NATO ötödik cikkelyének védőernyője, így Romániának kell gondoskodnia a tenger alatti energetikai és távközlési vezetékek vagy a Neptun Deep gázmező védelméről. Aláhúzta: ez „nemzeti terület,” és a román hadseregnek kötelessége megvédeni az ország infrastruktúráját, amihez szerinte a haditengerészet fejlesztése is szükséges.
Alexus Grynkewich tábornokot az újságírók arról kérdezték, hogy veszélyben van-e a NATO Donald Trump amerikai elnök Grönlanddal kapcsolatos kijelentései miatt, és az Egyesült Államok kiléphet-e az észak-atlanti szövetségből. Az amerikai tábornok aláhúzta: a grönlandi téma „politikai kérdés,” a hadsereg a NATO fenyegetésekkel szembeni védelmére és az elrettentésre összpontosít, ahogy mindig is tette. Megköszönte Romániának a NATO iránti elkötelezettségét és a keleti szárny védelmét, valamint az Ukrajnának nyújtott támogatást.
Egy NATO-tagország elleni orosz támadás lehetőségét firtató újságírói kérdésre kijelentette:
nagyon bízik abban, hogy Oroszországot a román hadsereg felkészültségi szintje visszatartja egy szövetséges tagállam megtámadásától.
Ugyanakkor hozzátette: „lehetetlen megjósolni,” hogy mikor és hogyan ér véget az ukrajnai háború, vagy Oroszország megtámadhat-e egy NATO-tagországot, és ha igen, mikor.
A román vezérkari főnök hozzátette, hogy „Oroszország egy kiszámíthatatlan állami szereplő,” és meggyőződésének adott hangot, hogy Románia a szövetségeseivel megfelelő választ tudna adni egy esetleges támadásra.
Alexus Grynkewich romániai munkalátogatása során hétfőn Nicuşor Dan államfővel, Ilie Bolojan kormányfővel és Radu Miruta védelmi miniszterrel is találkozott.
Hatályba lépett Romániában az önkéntes katonai szolgálat bevezetésének jogi kerete, miután Nicusor Dan államfő kihirdette a honvédelmi felkészítésről szóló törvény módosítását – közölte kedden a Digi24.ro hírportál.
A román parlament által decemberben megszavazott jogszabály felhatalmazza a védelmi minisztériumot (MAPN), hogy négy hónapos katonai alapkiképzéseket szervezzen 18 és 35 év közötti, a szolgálatra önkéntesen jelentkező fiatal férfiak és nők számára, akik a felkészítő után az operatív tartalékos állomány tagjaivá válnak.
Az önkéntes szolgálat négy hónap kiképzést jelent egy katonai egységnél, amely gondoskodik a jelentkezők elszállásolásáról, étkeztetéséről, felszereléséről és a hivatásos állományéval megegyező havi zsoldjáról. Az erőnléti felkészítésen kívül az önkénteseket megtanítják a katonai fegyelem és alapvető szabályok és taktikák betartására, valamint különböző fegyverek használatára.
A négy hónapos időszak végén az önkéntes katonai szolgálatot elvégző fiatalok háromhavi országos bruttó átlagbérnek megfelelő bónuszt is kapnak a védelmi minisztériumtól. Tavaly a társadalombiztosítási költségvetés megalapozásánál 8620 lejes (mostani árfolyamon 654 ezer forint) havi bruttó átlagbérrel számoltak, ami 5043 lejes (382 ezer forint) nettónak felel meg.
Radu Miruta védelmi miniszter hétfőn ismételten leszögezte, szó sincs a (kötelező) sorkatonai szolgálat visszaállításáról, amelyet – békeidőben – Románia 2007-től függesztett fel. Az önkéntes katonai szolgálat megszervezését fél éven belül miniszteri rendelettel szabályozza a MAPN. A tárcavezető szerint egyelőre az a célkitűzés, hogy idén mintegy ezer fiatal önkéntest részesítsenek katonai alapképzésben.
A Digi24.ro szerint a program célja, hogy a hadsereg konfliktus esetén mozgósítható állománya elérje a 120 ezret. Jelenleg a MAPN-nek mintegy 70 ezer hivatásos katonája és körülbelül 40 ezer tartalékosa van, de utóbbiak között sokan az idősebb korosztályhoz tartoznak. Rajtuk kívül az elmúlt két évben körülbelül 3000 önkéntes tartalékost is kiképeztek – írta a hírportál.
Ripost hírek
