POLITIK
Erről beszélt az amerikai külügyminiszter.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint az ukrajnai háború nem oldható meg katonai úton, és végül tárgyalásokkal kell lezárni, ugyanakkor Donald Trump türelme nem korlátlan.
Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere (Fotó: AFP)
Washington továbbra is nyomást gyakorol Moszkvára és fegyvereket szállít Ukrajnának, ugyanakkor a háborúnak nincs katonai megoldása. Donald Trump amerikai elnök türelme ebben a kérdésben nem korlátlan – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter a tárca honlapja szerint. Oroszország Ukrajna elleni teljes körű háborújának negyedik évfordulóján Rubio a béketárgyalások esélyeiről és Washington álláspontjáról beszélt.
Elmondása szerint a Trump-adminisztráció tovább fokozza a nyomást Oroszországra. Tavaly év végén például újabb szankciókat vezettek be az orosz Rosznyefty olajvállalattal szemben. Az Egyesült Államok emellett továbbra is fegyvereket értékesít Ukrajnának, nem nyújt katonai támogatást Oroszországnak, és nem alkalmaz szankciókat Kijev ellen.
Rubio hangsúlyozta:
Az Egyesült Államok az egyetlen ország, amely képes volt egy asztalhoz ültetni az orosz és az ukrán tárgyalófeleket. Állítása szerint erre más szereplők – köztük az ENSZ vagy az Európai Unió – nem alkalmasak, mivel Oroszország velük még tárgyalni sem hajlandó.
Trump álláspontja a tárgyalásokról
Az amerikai külügyminiszter kiemelte, hogy a háború nem rendezhető katonai úton, és végső soron tárgyalások révén fog lezárulni. Ugyanakkor elismerte, hogy Trump türelme nem „végtelen”, de nem kívánt találgatásokba bocsátkozni arról, mikor változhat a Fehér Ház stratégiája.
Rubio szerint az amerikai elnök mélyen csalódott amiatt, hogy a háború továbbra is tart, és azt „értelmetlennek” és „ostobának” nevezte. Hozzátette: hetente 7–8 ezer katona veszíti életét a fronton, miközben Ukrajnában napról napra nő a pusztítás mértéke, amelynek következményei több generáción át érezhetők lesznek.
Moszkva felelősségét érintve – különösen a polgári infrastruktúra elleni támadások kapcsán – Rubio úgy fogalmazott: az amerikai támogatás tette lehetővé, hogy Ukrajna folytatni tudja a védekezést. Emlékeztetett az Egyesült Államok katonai segítségére, hírszerzési támogatására és az Oroszországgal szemben bevezetett szankciókra.
Ugyanakkor elismerte, hogy bár a tárgyalások során történt némi előrelépés, számos kérdés továbbra is rendkívül összetett, és a végleges megállapodás elérése jelentős diplomáciai erőfeszítéseket igényel.
Február 26-án Genfben béketárgyalásokat tartanak Ukrajna és az Egyesült Államok képviselői. Volodimir Zelenszkij reményét fejezte ki, hogy az egyeztetést követően vezetői szintű találkozóra is sor kerülhet – saját maga, Vlagyimir Putyin orosz elnök és esetleg Donald Trump amerikai elnök részvételével.
Washington is komolyan készül a tárgyalásokra: Trump konkrét iránymutatást adott a genfi egyeztetésekre delegált tárgyalóinak. Ez vejére, Jared Kushnerre, valamint az amerikai elnök különmegbízottjára, Steve Witkoffra vonatkozik.
Az Európai Néppárt (EPP) frakciója az ukrajnai háború kitörésének negyedik évfordulóján nyíltan felszólította a tagállamokat, hogy azonnal szállítsanak Patriot légvédelmi rendszereket Ukrajnának, Németországot pedig arra, hogy adja át nekik a Taurus rakétáit – írja az Index.
A portál beszámolója szerint az Európai Néppárt (EPP) frakciója – amelynek a Magyar Péter vezette Tisza Párt is a tagja – az Európai Parlamentben egyértelmű üzenetet küldött a tagállamoknak: sürget az idő, és a fegyverszállításokat tovább halasztani nem lehet Ukrajnának.
Az EPP Patriot légvédelmi rendszerek azonnali átadására szólított fel, Németországot pedig arra, hogy végre szállítsa le a Taurus típusú nagy hatótávolságú rakétáit Ukrajna számára.
Michael Gahler, az Európai Parlament képviselője és az EPP szóvivője arról beszélt, erre azért van szükség, mivel Oroszország azt próbálja kierőszakolni a tárgyalásokon, amit a csatatéren nem tud elérni – az alapvető infrastruktúra szétbombázásával.
„Hogyan lehet elérni, hogy a Kreml háborús bűnöse ne csak abbahagyja a bombázást, hanem komolyan le is üljön a tárgyalóasztalhoz? Csakis akkor, ha erősebb katonai nyomást érez, és már nem hiszi, hogy megnyerheti ezt a háborút”
– szögezte le Gahler, aki konkrét elvárásokat is megfogalmazott.
- Azok a tagállamok, amelyek rendelkeznek a Patriothoz hasonló légvédelmi rendszerekkel, most azonnal adják át Ukrajnának.
- Németország és azok az országok, amelyek rendelkeznek a Taurushoz fogható nagy hatótávolságú rakétákkal, szállítsák le azokat az ukránoknak.
Érvelése szerint az ukránok ezzel megbéníthatják az orosz fegyvergyárakat, a helyhez kötött indítóállásokat és a katonai repülőtereket, valamint használhatatlanná tehetik a fontos közlekedési infrastruktúrát – hidakat és vasúti csomópontokat – a katonai szállítások számára. „Ha ez megtörténik, megnő a háború befejezésének valószínűsége” – magyarázta Michael Gahler képviselő. A javaslat még az EPP egyes képviselői között sem élvez teljes körű támogatást, Andrzej Halicki lengyel képviselő például az orosz infrastruktúra elleni támadásokat terrorcselekményeknek minősítette.
Nemzeti petíció: az emberek érzik, most mindennél fontosabb, hogy hallassák a hangjukat
Rövid idő alatt több mint háromszázezren éltek a lehetőséggel, hogy véleményüket kifejezzék a hazát érintő fontos kérdésekben a kormány által indított nemzeti petícióban. Hidvéghi Balázs államtitkár szerint a kezdeményezés sikere azt mutatja, hogy a magyarok kiállnak a kormány politikája mellett, a petíció március 23-ig tölthető ki, és becslések szerint várhatóan az egymilliót is meghaladhatja a visszaküldött ívek száma.
„A nemzeti petíció kiemelt jelentőségű, mivel Brüsszel 1500 milliárd eurós támogatást tervez Ukrajnának, és 2027-re kívánja a tagságát. Az utóbbi napok eseményei szerint mindez most különösen fontos, hogy a magyarok hallassák a hangjukat: Ukrajna politikai okokból nem indította újra az olajszállítást Magyarország felé, miközben a brüsszeli vezetés Ukrajna oldalára állt”
– írta meg a Magyar Nemzet Hidvéghi Balázs parlamenti államtitkár posztja alapján.
A politikus videóüzenetében arról beszélt, hogy Magyarország komoly fenyegetés és nyomásgyakorlás célpontjává vált, és ezért most nem lehet hallgatni. Hozzátette, a kormány arra kéri a magyarokat, hogy álljanak ki a Brüsszel–Ukrajna–Tisza-paktum ellen, és csatlakozzanak a nemzeti petícióhoz.
A petíció három pontban ad lehetőséget a vélemény kifejezésére:
- Nem az orosz–ukrán háború finanszírozására!
- Nem Ukrajna tízéves támogatására!
- Nem a rezsiárak emelkedésére!
Orbán Viktor miniszterelnök korábban kiemelte, hogy Ukrajna EU-tagsága közvetlen katonai konfliktust jelentene Oroszországgal, ezért
„Ukrajnának kívül kell maradnia az Európai Unión, beengedni őket életveszély, és Magyarország számára folyamatos háborús veszélyt jelent”
– fogalmazott.
A Magyar Nemzet megjegyzi, hogy a nemzeti petíció nem az első alkalom, hogy a kormány az emberek véleményét kikéri fontos ügyekben: az elmúlt években a nemzeti konzultációk során gazdasági és társadalmi kérdésekben több millió magyar mondta el véleményét, és túlnyomó többségben támogatták a kormány álláspontját.
Ripost hírek
