Az oroszok nem lövik az ukrán energiaipart

Bár az elmúlt 24 órában okoztak újabb károkat az orosz támadások ukrán energetikai létesítményekben a front menti és a határ menti térségekben, rakétákkal és drónokkal Oroszország nem mért célzott csapást az energetikai infrastruktúrára - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn a Telegramon.

"Az orosz hadsereg, akárcsak az előző napokban, most is elsősorban a logisztikánk elleni terrorra összpontosított, mindenekelőtt a vasútra. Mások mellett csapások érték Dnyipropetrovszk megye és Zaporizzsja vasúti létesítményeit" - közölte az államfő.

Kiemelte, hogy

az ukrán energetikai szakemberek teljes mértékben helyreállították az energiarendszer állapotát arra a szintre, amely a szombati műszaki meghibásodás előtt volt. Egyúttal hozzátette, hogy a fővárosban, Kijevben továbbra is több mint kétszáz lakóházban nincs fűtés, de ezek többségében műszaki meghibásodások következményeiről van szó.

Dmitro Pletencsuk, az ukrán haditengerészet szóvivője egy tévéműsorban arról beszélt, hogy Oroszország az általa megszállva tartott Krím félszigetet katonai bázissá és logisztikai csomóponttá alakította, és az elmúlt hónapban nőtt az Ukrajna ellen onnan kiinduló csapások száma is.

Szavai szerint az ott állomásozó - nemrégiben újabb egységekkel megerősített - orosz csapatok elsődleges feladata a megszállt területek felszabadításának megakadályozása. Rámutatott, hogy az a kiterjedt logisztikai hálózat, amelyet Oroszország 2014 óta épített ki a Krímben, ma már az ukrán szárazföldi területeken harcoló csapatai ellátását is szolgálja.

Az ukránok mindössze 20 százaléka számít arra, hogy a háború a következő hetekben vagy legalább 2026 első felében véget ér - derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) 2026. január 23-29. között végzett országos közvélemény-kutatásának adataiból.

A felmérést telefonos interjúk módszerével végezték, a mobiltelefonszámok véletlenszerű mintavétele alapján Ukrajna valamennyi ukrán ellenőrzésű régiójában. A kutatásban 1003 nagykorú válaszadó vett részt. Egy ilyen mintavétel statisztikai hibahatára nem haladja meg a 4,1 százalékot.

A megkérdezettek 52 százaléka határozottan ellenzi, hogy a teljes Donyec-medencét Oroszország ellenőrzése alá adják az Egyesült Államok és Európa biztonsági garanciáiért cserébe, 80 százalékuk pedig arra az álláspontra helyezkedett, hogy Ukrajnának a katonai célpontokon kívül Oroszország egyéb létesítményeit is támadnia kell.

Az orosz hadsereg januárban felgyorsította előrenyomulását Ukrajnában, és csaknem kétszer annyi területet foglalt el, mint az előző hónapban – közölte az amerikai Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) és a Critical Threats Project nevű amerikai kutatóintézetek elemzései alapján az AFP francia hírügynökség hétfőn.

A jelentés szerint az orosz hadsereg 481 négyzetkilométert foglalt el januárban a decemberi 244 négyzetkilométerrel szemben.

Ez az egyik legnagyobb elért területfoglalás egy téli hónapban 2022 februárja, azaz a háború kezdete óta – emelték ki.

Az adatok szerint az iparáról és bányászatáról ismert kelet-ukrajnai régióban található megyék közül az orosz hadsereg szinte teljes egészében elfoglalta már Luhanszk megyét, a vele szomszédos Donyeck megye területének pedig már a 83 százalékát ellenőrzi.

Hozzátették, hogy az orosz fél az előző néhány hónaphoz hasonlóan januárban is folytatta támadásait a keleti Dnyipropetrovszk régiójában, illetve a déli Zaporizzsja térségében. Dnyipro körzetébe már tavaly nyáron bevonultak, Zaporizzsjában pedig már kevesebb mint 30 kilométerre vannak a régió fővárosától az orosz csapatok – írták. Kiemelték azt is, hogy az orosz hadsereg az északi Szumi, illetve az északkeleti Harkiv megyében is újabb területeket foglalt el.

A szakértők szerint a rendkívül hideg januári időjárás jelentős mértékben megnehezítette a védekező ukrán csapatok hadműveleteit.

Az AFP a kutatóintézetek adatait elemezve megállapította, hogy

ha az orosz haderő a jelenlegi ütemben tudja folytatni a területfoglalást, akkor további másfél évre van szüksége Donbász régió teljes elfoglalásához.

Ukrajna területének a 19,5 százalékát tartja jelenleg ellenőrzése alatt az orosz hadsereg, de ennek az egyharmada, benne a Krím félsziget már 2014 óta orosz vagy oroszbarát ellenőrzés alatt állt – állapították meg a jelentésben. Emlékeztettek arra, hogy a felek között folyó tárgyalásokon Oroszország ragaszkodik az ukrán erők Donyeck megyéből való kivonásához, de az ukrán fél ezt eddig következetesen elutasította.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn bejelentést tett arról, hogy milyen károkat okoztak az utóbbi egy napban az orosz támadások.

Volodimir Zelenszkij rendkívül érzékenyen reagál a területi kérdésekre, mert ha nem mutat tárgyalókészséget, elveszítheti a Nyugat támogatását, ha viszont megállapodás születik, akkor saját radikális hívei végezhetnek vele – erről beszélt az orosz Biztonsági Tanács alelnöke.

„Nyilvánvaló okokból a kijevi rezsim nagyon fájdalmasan éli meg a területi kérdést. Ennek a rezsimnek a vezetője pedig – mivel jogi felhatalmazása már lejárt – pontosan tudja, hogy egy ilyen dokumentum aláírása után mi történhet vele. És nagy valószínűséggel ezt ő maga is nagyon jól érti” – mondta Medvegyev az EADaily portál szerint.

„A nácik majd eljönnek, és egyszerűen felakasztják, ha ilyesmi megtörténik” – tette hozzá.

Medvegyev szerint ha Zelenszkij nem bizonyítja tárgyalókészségét, akkor „elveszíti az amerikai vezetés jóindulatát, az európaiak pedig elfordulnak tőle.”

Ezért – hangsúlyozta Medvegyev – Zelenszkij „két tűz közé szorult”. „De ez az ő problémája, nem akarok erről többet beszélni” – zárta gondolatait az orosz Biztonsági Tanács alelnöke.