Az orosz hadsereg 154 drónnal és rakétával támadta Ukrajnát

Az orosz hadsereg 154 drónnal és egy rakétával támadta Ukrajnát péntekre virradóra, a támadásnak civil halálos áldozatai és sebesültjei is vannak, lakóházakban és infrastrukturális létesítményekben keletkeztek károk – közölték katonai és helyhatósági forrásokra hivatkozva ukrán hírügynökségek és hírportálok.

Az előzetes adatok szerint a légvédelem 111 drónt hatástalanított, azonban 18 helyszínen 22 drón és az oroszországi Kurszk megyéből elindított Iszkander-M típusú ballisztikus rakéta célba talált, két esetben pedig a lezuhanó roncsok okoztak károkat – tette közzé a légierő parancsnoksága a hivatalos Telegram-csatornáján. A hivatalos jelentés kiadáskor még tartott a légitámadás, néhány drón az Ukrajna által ellenőrzött légtérben tartózkodott.

A Donyeck megyei Kramatorszkban három ember meghalt, két másik pedig megsebesült, mert találat ért egy családi házat – jelentette a megyei ügyészség sajtószolgálatára hivatkozva az Interfax-Ukrajina hírügynökség.

A halálos áldozatok családtagok voltak, egy 8 éves gyerek, az édesanyja és nagymama is megsebesült a támadásban. Háborús bűncselekmény elkövetése miatt előzetes nyomozás indult.

Oroszország éjszaka nagyszabású dróncsapást mért az energetikai, a kikötői, az ipari infrastruktúrára és a lakóövezetre Odesszában és környékén, a csapásokban egy ember maghalt, hatan pedig megsebesültek – tette közzé az Unian hírügynökség a megyei ügyészség sajtószolgálatára hivatkozva.

Oleh Kiper katonai kormányzó Telegram-jelentését idézve azt is közölték, hogy a kikötőben műtrágyaraktárak rongálódtak meg, és tűz ütött ki, négy gépkocsi és egy tehervagon kigyulladt. Egy drón és a lelőtt támadóeszközök roncsai egy autókereskedés és egy szanatórium területén csapódtak be, két drón pedig többszintes lakóépületeket talált el.

A légitámadás következtében jelentős áram-, hő- és vízellátási zavarok léptek fel az Odesszai járás területén – fűzte hozzá a megyevezető.

Lett hírszerzési jelentésekből a Politico úgy értesült: az ukrajnai háborúban minden 4 haláleset vagy sérülés közül 3 dróntámadásokhoz köthető. Zelenszkij ugyanerről nyilatkozott korábban, ám csak az orosz veszteségekről beszélt.

A pilóta nélküli légi járművek által okozott sérülések és halálesetek messze meghaladták a fegyverek, tankok, tüzérségi fegyverek és aknák által okozottakat – írta a Politico című lap a lett alkotmányvédelmi hivatal (SAB) hétfőn közzétett jelentésére hivatkozva.

Fordult a kocka

A dokumentum szerint „ez taktikai szinten dinamikusabbá teszi a háborút, de csökkenti annak az esélyét, hogy bármelyik fél stratégiai áttörést érjen el”. Ennek eredményeként a háború kimenetelét meghatározó döntő tényezők a nyugati katonai és politikai támogatás – vonták le a következtetést a szerzők.

A jelentés kiemelte Oroszország azon tervét is, hogy dróngyártó üzemet épít a szomszédos Fehéroroszországban, amelynek kapacitása évi 100 ezer drón lesz. A drónháború jelentős szerepet játszott az ukrán erők 2022 februári orosz inváziójának visszaverésében.

2024 vége óta azonban a drónok harca Oroszország javára fordult,

mivel Moszkva alkalmazkodott az új technológiához az Atlantic Council think tank szerint. A lett jelentés kitért a tavalyi, kritikus európai infrastruktúrák elleni dróntámadásokra is, és arra a következtetésre jutott, hogy – függetlenül attól, hogy Moszkva állt-e a támadások mögött – azok Oroszországnak kedveztek.

Csak a front túloldalát látja?

„Ma az orosz célpontok több mint 80 százalékát drónok pusztítják el, amelyek többsége Ukrajnában készül. Csak tavaly 819 737 orosz célpontot találtak el drónok. Katonai egységeink 2025 decemberében 35 ezer megszállót semlegesítettek – megöltek vagy súlyosan megsebesítettek” – hangoztatta Volodimir Zelenszkij egy hétfői felszólalásában, melyet a X-en is megosztottak.

Az ukrán elnök az „E-point” kezdeményezés” bemutatásán vett részt, amely a drónegységek hatékonyságának értékelésére irányult.

A konferenciáján azt állította: több mint tíz évnyi afganisztáni háborúskodás alatt a szovjet hadsereg feleannyi katonát veszített el, mint amennyit az oroszok egyetlen hónap alatt ebben a háborúban.

Zelenszkij kizárólag az orosz veszteségeket ismertette. Az elnök nyilatkozata és az általa ismertetett adatok a tájékoztatás időzítését és adatait tekintve is

feltűnően egybeesnek a Politico információival.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek most kell maga mellé állítania az amerikai elnököt, ha el akarna érni egy fegyverszünetet Ukrajnában – ugyanis jó esély van rá, hogy Donald Trump heteken belül kivonulhat a béketárgyalásokról, ha nem sikerül elérni áttörést az ügyben. Erről a The Atlantic számolt be, amely szerint Trump figyelmét a következő időszakban az amerikai félidős választás kampánya fogja lekötni, ezért nem lesz ideje a háborúval foglalkozni, és ennek Ukrajna lehet a legnagyobb vesztese-írta a hirado.hu.

Az Egyesült Államokban idén novemberben tartják meg az úgynevezett „félidős” választást, amely a törvényhozáson belüli erőviszonyok átalakulásával járhat – és amelyen szinte kivétel nélkül rosszabbul szokott teljesíteni az aktuálisan kormányzó párt, mint a két évvel korábbi választáson. Ráadásul Donald Trump és a republikánusok szekere nem is áll jól most belföldön: állandósultak a belpolitikai konfliktusok, miközben a közvélemény-kutatások szerint is csökken a támogatottságuk.

A The Atlantic friss cikke szerint

jó esély van rá, hogy Donald Trump emiatt a választás miatt felhagy az ukrajnai fegyverszünet érdekében való közvetítéssel néhány héten belül, ha nem sikerül áttörést elérni a hosszú hónapok óta zajló tárgyalásokon.

Emlékezetes, hogy Trump már tavaly áprilisban is belengette azt, hogy ha nem lesz áttörés az ukrajnai ügyekben, akkor kivonulnak a békefolyamatból. Az amerikai elnök akkor ezzel a lépéssel akart nyomás gyakorolni a harcoló felekre, hogy mutassanak nagyobb kompromisszumkészséget.

Ehhez képest most a The Atlantic szerint az amerikai elnök más okból kifolyólag hagyhat fel a közvetítéssel. A lap cikke szerint (amelynek egyébként egy Zelenszkijhez közel álló – az ukrán elnökről életrajzi könyvet is jegyző – újságíró, Simon Schuster a szerzője) az ukrán fél is tisztában van azzal, hogy Donald Trump figyelmét hamarosan a félidős választás fogja lekötni egészen az év végéig.

„Az elkövetkező hetekben, ahogy a kampányidőszak egyre több figyelmet követel Trumptól, úgy dönthet, hogy a tárgyalások politikai veszteséget jelentenek számára. Ekkor elfordulhat a tárgyalásoktól, és a diplomácia kudarcát az egyik vagy mindkét háborúzó fél hajthatatlanságára foghatja”

– fogalmazott a cikkben (arról már korábban is írtunk, hogy a félidős voksolás előválasztási kampánya hamarosan meg is kezdődik)

Zelenszkij győzködi Trumpot – de az ukrán vezetés aggódik, hogy nem lesz sikere

Az írásban arról is szó esik, hogy az ukrán elnök olyan érvekkel próbálja meggyőzni Donald Trumpot, amelyeket az amerikai elnök megérthet; köztük azzal, hogy ha Trump meg akarja erősíteni béketeremtőként elért eredményeit és javítani akarja esélyeit a választáson, akkor meg kell ragadnia ezt a lehetőséget, hogy mielőbb véget vessen az Ukrajnában zajló háborúnak.  „Úgy gondolom, hogy Trump számára nincs nagyobb győzelem, mint az orosz–ukrán háború befejezése.  Öröksége szempontjából ez a legfontosabb” – nyilatkozta az ukrán elnök a cikk szerzőjének.

„Trump számára a legelőnyösebb helyzet, ha ezt a választások előtt megteszi. Igen, ő is azt akarja, hogy kevesebb haláleset legyen. De ha felnőttek módjára beszélünk, akkor ez csak egy győzelem számára, egy politikai győzelem””

– tette hozzá Zelenszkij.

Mindemellett az ukrán elnök belső körének néhány tagja egyre inkább aggódik, hogy a megállapodás megkötésének lehetősége egyre csökken,

és attól tartanak, hogy a háború a következő években is folytatódni fog, ha idén tavasszal nem sikerül megállapodni a fegyverszünetről.

Zelenszkij viszont ragaszkodott ahhoz, hogy inkább nem köt semmilyen megállapodást, mintsem hogy egy rossz megállapodás elfogadására kényszerítse a népét, és meg van győzködve arról, hogy  „Ukrajna nem áll vesztésre” a csatatéren.

Az ukrán elnök annak ellenére is így látja,, hogy Oroszország sokkal könnyebben képes elviselni a háborúval járó demográfiai-gazdasági veszteségeket, mint az ukránok. És Ukrajna szövetségesei tudják, hogy a matematika nem az ő oldalukon áll.

„Ha valaki arra vár, hogy Oroszország feladja és hazamenjen, akkor sokáig fog várni. Ez nem fog megtörténni.”

– mondta a The Atlantic szerzőjének egy NATO-ország tábornoka, aki a Kijevnek nyújtott katonai segélyek áramlását felügyeli.

Az amerikai elnöknek van rá oka, hogy elege legyen ebből az egészből – és ezt mindkét harcoló fél is tudja

Emlékezetes, hogy az amerikai elnök már előző választási kampányban is azt ígérte, hogy hivatalba lépése után „24 órán belül” békét teremt Ukrajnában.

Ehhez képest a már egy éve tartó diplomáciai kísérletei nem sok gyümölcsöt hoztak, ami bosszanthatja az amerikai elnököt.

Ezzel pedig az ukránok és az oroszok egyaránt tisztában vannak, és azzal is, hogy a Fehér Ház figyelmét hamarosan eltereli a kongresszusi választási kampány; az előbbiek számára ez azt jelenti, hogy még rosszabb kilátásokkal próbálkozhatnak a békekötéssel, míg utóbbiaknak azt, hogy folytathatják a lassú, de töretlen előrenyomulásukat a következő hónapokban is.

A The Atlantic szerint már a múlt héten is látszódott ennek a jele, amikor egy újabb hosszú tárgyalási nap után Abu-Dzabiban az ukrán küldöttek egy telefon körül gyűltek össze, hogy beszéljenek Zelenszkijjel, aki Kijevben várt a jelentésükre. A tárgyalások legérzékenyebb részleteit – mint például a béke érdekében történő területátadás szükségességét – a csapat hazatéréséig nem beszélték meg a kockázatokat miatt, de az alapvető problémájukról már a telefonon is szó esett: nevezetesen arról, hogy a Kreml nem engedett az ukrán területek iránti követeléseiből, és az amerikai közvetítők kezdenek kifogyni a türelmükből.

Mindeközben az ukránok szinte teljesen feladták azt a korábbi követelésüket, miszerint Vlagyimir Putyin orosz elnök és tábornokai háborús bűnökért álljanak nemzetközi bíróság elé. Zelenszkij abba is beleegyezett, hogy szinte bárhol hajlandó találkozni Putyinnal, leszámítva Moszkvát. Két tanácsadója pedig most azt mondta az amerikai lapnak, hogy Ukrajna hajlandó lehet elfogadni a legnehezebb engedményt is: feladni a megmaradt donbászi területek feletti ellenőrzést (amiből eddig nem akartak engedni).

Kavarások a népszavazással és ukrajnai elnökválasztással – ez állhat a háttérben

Mint arról korábban beszámoltunk, a Financial Times szerdán arról írt, hogy Zelenszkij bejelentést tehet február 24-én az elnökválasztással és egy népszavazással kapcsolatban. Az ukrán elnök azonban pár órával később cáfolta a hírt.

A The Atlantic szerint a dolognak annyi valóságalapja lehetett, hogy

az ukránok fontolóra vették, hogy tavasszal népszavazást tartanak arról, hogy egy béketerv értelmében elfogadják-e a területek feladását.

És felmerült az is, hogy mindezt összekapcsolhatnák az elnökválasztással, abban a reményben, hogy Zelenszkij – 2019 óta először – új felhatalmazást kapjon.

A biztonsági garanciáknál nincs kellő előrelépés Zelenszkij szerint

Az ukrán elnök most azt mondta, hogy a fenti forgatókönyv kivitelezhető lenne, de továbbra is hangsúlyozta, hogy a megállapodás részletei a fontosak.  „Nem hiszem, hogy egy rossz megállapodást kellene népszavazásra bocsátanunk” – fogalmazott, hozzáfűzve azt is, hogy csak a megfelelő biztonsági garanciák mellett lehet békét kötni. Kifejtette: a béke első lépése szerint az Egyesült Államok és Európa garanciája kell legyen arra, hogy a tűzszünet életbe lépése után megvédik Ukrajnát Oroszország bármely jövőbeli támadásától.

A tárgyalók azonban állítása szerint nem sok előrelépést tettek ebben a kérdésben, és az a dokumentum fontos részletei (például az, hogy az Egyesült Államok milyen konkrét lépéseket tenne egy újabb orosz támadás esetén) nincsenek kidolgozva, és nem kaptak olyan jelzést, hogy a partnereik készek aláírni a megállapodást.