Az Európai Parlament gyorsítaná a menekültügyi eljárásokat

Az Európai Parlament kedden elfogadta az uniós menekültügyi eljárásról szóló rendelet módosításait, amelyek célja a menedékkérelmek gyorsabb elbírálása, valamint egy uniós szintű lista létrehozása a biztonságos származási országokról.

A képviselők 408 igen, 184 nem szavazattal és 60 tartózkodás mellett támogatták a biztonságos származási országok uniós listájának felállítását. A "biztonságos harmadik ország" fogalmának alkalmazásáról szóló rendeletmódosítást 396 igen, 226 nem szavazattal és 30 tartózkodás mellett fogadták el.

Az új uniós lista alapján Banglades, Kolumbia, Egyiptom, Koszovó, India, Marokkó és Tunézia állampolgárai esetében gyorsított eljárásban bírálhatják el a menedékkérelmeket. A szabályozás szerint az érintett kérelmezőnek kell bizonyítania, hogy esetében megalapozott a félelem az üldöztetéstől, vagy súlyos sérelem veszélye áll fenn hazatérése esetén.

A jövőben az EU-csatlakozásra váró tagjelölt országok is biztonságos származási országnak minősülnek, kivéve, ha például fegyveres konfliktushoz kapcsolódó válogatás nélküli erőszak, 20 százalék feletti uniós szintű menekültelismerési arány, vagy az alapvető jogokat érintő intézkedések miatt bevezetett gazdasági szankciók indokolják ennek felülvizsgálatát.

Az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a listán szereplő országok, valamint a tagjelölt államok helyzetét, és a körülmények változása esetén javasolhatja egy ország ideiglenes vagy végleges törlését a listáról. A tagállamok nemzeti szinten további biztonságos származási országokat is kijelölhetnek.

Az elfogadott szabályok értelmében az uniós tagállamok alkalmazhatják a "biztonságos harmadik ország" koncepcióját olyan menedékkérők esetében, akik nem annak az országnak az állampolgárai, ahová visszaküldenék őket.

A kérelem elfogadhatatlanná nyilvánítható, ha fennáll kapcsolat a kérelmező és az érintett harmadik ország között - például családi kötelék, korábbi tartózkodás, vagy nyelvi, kulturális kapcsolat -, ha az érintett az adott országon keresztül érkezett az EU-ba, és ott hatékony védelmet kérhetett volna, illetve ha az EU vagy valamely tagállam két- vagy többoldalú megállapodást kötött az adott országgal a menedékkérők befogadásáról. A szabályozás a kísérő nélküli kiskorúakra nem alkalmazható.

Az ilyen megállapodásoknak tartalmazniuk kell azt a kötelezettséget, hogy a harmadik ország érdemben megvizsgálja az érintettek hatékony védelem iránti kérelmét.

A rendelet lehetővé teszi, hogy egy ország biztonságosként való kijelölése - uniós és nemzeti szinten egyaránt - az adott ország bizonyos területeire vagy jól meghatározható személyi kategóriákra kivételt tegyen.

E rendelkezések, valamint a 20 százaléknál alacsonyabb elismerési arányú állampolgárok esetében alkalmazható gyorsított határmenti eljárások már az új uniós menekültügyi szabályok 2026 júniusában esedékes alkalmazása előtt is életbe léphetnek.

Az Európai Bizottság bemutatta öt évre szóló menekültügyi és migrációkezelési stratégiáját, amely - fogalmazása szerint - a következő időszak politikai iránytűjeként szolgál majd számára a migráció és a menekültügy területén.

A bizottság Brüsszelben kiadott közleménye szerint az Európai Unió új fejezetet nyitott a migráció és a menekültügy kezelésében azzal, hogy megerősítette külső határainak védelmét, határozottabb migrációs diplomáciát folytatott, stratégiai partnerségeket épített ki EU-n kívüli országokkal, valamint elfogadta a migrációs és menekültügyi paktumban szereplő reformokat. Ezek az intézkedések az utóbbi években hozzájárultak az illegális migráció csökkenéséhez és a migráció kezelésének javulásához - vélekedett az uniós végrehajtó testület a közleményben.

A stratégia megerősíti az unió elkötelezettségét egy "szilárd és méltányos" keretrendszer kialakítása mellett, amely partnerországokkal együttműködésben, az európai értékek tiszteletben tartásával biztosítja a migráció hatékony kezelését

- áll a dokumentumban, amelyben hangsúlyozzák azt az elvet, hogy "Európa dönti el, ki érkezhet az EU-ba, és milyen feltételekkel".

A bizottság három fő célt jelölt meg: az illegális migráció megelőzését és az embercsempész-hálózatok üzleti modelljének felszámolását, a háború és üldöztetés elől menekülők védelmét a rendszerrel való visszaélések megakadályozása mellett, valamint a tehetségek EU-ba vonzását az európai gazdaság versenyképességének erősítésére.

A stratégia több prioritásra épül, ezek között szerepel a migrációs diplomácia fokozása, az EU külső határainak további megerősítése, a paktum végrehajtásán alapuló rugalmas menekültügyi rendszer kialakítása, a visszaküldések és visszafogadások hatékonyságának növelése, valamint a munkaerő- és tehetségmobilitás ösztönzése.

A bizottság közölte:

célja a világ legfejlettebb digitális határigazgatási rendszerének kiépítése az új belépési-kilépési rendszer bevezetésével. Júniustól minden illegális érkezőt szűrésnek vetnek alá, és alkalmazzák a külső határokon a paktum szerinti eljárásokat.

A testület emellett 3 milliárd euró többletforrást irányoz elő a tagállamok számára az új szabályok végrehajtásának támogatására.

A stratégiában a munkaerőhiány kezelését is kiemelt feladatnak tekintik. A bizottság szerint az EU-nak a globális versenyben a legvonzóbb térséggé kell válnia a tehetségek számára, ezért új "tehetségpartnerségeket" indítanak.

Henna Virkkunen, a bizottság egyik alelnöke kijelentette: a testület számára a migrációs és menekültügyi paktum teljes körű végrehajtása júniustól "a legfontosabb prioritás". Azt mondta, hogy az illegális érkezések száma egyértelműen csökkent, miközben az EU továbbra is millióknak nyújt védelmet. Hozzátette:

a cél egy kiegyensúlyozott migrációs politika, amely egyszerre akadályozza meg az illegális migrációt, védi a rászorulókat, és vonzza a gazdaság számára szükséges munkaerőt.

Virkkunen figyelmeztetett arra is, hogy ébernek kell maradni a migráció "fegyverként való alkalmazásával" szemben, amelyet Oroszország és Fehéroroszország részéről tapasztalnak.

Az Európai Parlement migrációval kapcsolatos plenáris vitáján a biztos elmondta: 2025-ben mintegy 178 ezer illegális határátlépést észleltek, ami 2021 óta a legalacsonyabb szint.

Hangsúlyozta, hogy ez nem véletlen, hanem az uniós és tagállami szakpolitikai változtatások, a tagállamok közötti növekvő bizalom és szolidaritás, valamint a kulcsfontosságú migrációs útvonalakon fekvő partnerországokkal erősített együttműködés eredménye.

Ugyanakkor rámutatott: még mindig túl sok olyan ember tartózkodik az EU-ban, akiknek nincs joguk maradni, és jelenleg csupán minden negyedik érintett hagyja el ténylegesen az uniót.

Ezért növelni kell a visszaküldések hatékonyságát. A készülő visszaküldési rendelet egy közös európai rendszer létrehozásával, a joghézagok megszüntetésével és a gyorsabb eljárásokkal segítheti ezt - tette hozzá.

Kiemelte az unión kívüli országokkal folytatott együttműködés jelentőségét, különösen az embercsempészet elleni fellépésben.

Virkkunen hangsúlyozta a migrációs diplomácia és a vízumpolitika stratégiai szerepét is, valamint a legális migrációs csatornák fontosságát az európai versenyképesség és innováció erősítése érdekében.

Végezetül úgy fogalmazott: az EU célja egy igazságos és határozott migrációs és menekültpolitika, amely egyszerre védi az unió érdekeit és hű marad értékeihez.

Tarr Zoltán a Tisza párt EP-képviselője felszólalásában felhívta a figyelmet: Európa ma egyszerre biztonsági, gazdasági és geopolitikai feszültségekkel küzd, ezért a migráció nem ideológiai vita, hanem gyakorlati kormányzási kérdés.

A politikus hangsúlyozta: a Tisza álláspontja világos, kormányra kerülve nem engednek be illegális migránsokat, és nem engedik szabadon az embercsempészeket, miközben megtartják a határkerítést. Ugyanakkor hozzátette: a kerítés önmagában nem stratégia, a fizikai védelem csak akkor ér valamit, ha gyors és végrehajtható jogrend áll mögötte.

Tarr Zoltán szerint mindez gyors visszafordításokat és visszaküldéseket, döntéseket és eljárásokat, felelős és feltételekhez kötött vízumpolitikát, valamint eredményközpontú együttműködést jelent a harmadik országokkal.

Kiemelte: a külső határok védelme közös európai felelősség, ezért annak finanszírozása is közös feladat. Úgy fogalmazott: "a plakátpolitika nem határvédelem, a hangoskodás nem kontroll", a Tisza nem kiabál a migrációról, hanem kezelni fogja azt.

László András, a Fidesz EP-képviselője szerint a migrációs politikában az Európai Néppárt (EPP) álságos magatartást tanúsít, és ígéretek és félmegoldások helyett valódi lépésekre lenne szükség.

Emlékeztetett: Magyarország az uniós kifogások ellenére határkerítést épített az illegális migráció megállítására, amely - mint mondta - működik, és később más országok is követték ezt a példát. Szerinte ez annak jele, hogy "az európaiaknak elegük van a migrációs őrületből".

Hozzátette: az illegális belépések megállítása az első és legfontosabb feladat, de ez önmagában nem elég.

Súlyos kudarcnak nevezte az illegális bevándorlók kitoloncolását, és kijelentette: minden jogellenesen tartózkodó személyt el kell távolítani az Európai Unióból.

Szükségesnek tartja vízum- és kereskedelmi szankciók - akár vámok - bevezetését azokkal az országokkal szemben, amelyek nem hajlandók visszafogadni saját állampolgáraikat.

Emellett azt is szorgalmazta, hogy a súlyos bűncselekményeket elkövető, jogszerűen tartózkodó külföldiek tartózkodási engedélyét vonják vissza.

A képviselő szerint mindez józan ész kérdése, ám azért nem valósul meg, mert az Európai Néppárt "gyáva", és a szocialistákkal, valamint a zöldekkel együtt olyan migrációs paktumot támogat, amely szerinte nem eltávolítja, hanem szétosztja az illegális migránsokat az EU-ban.

Felidézte: a Európai Bizottság pert indított Magyarország ellen, amiért nem engedi be az illegális migránsokat, és napi egymillió eurós bírságot szabott ki. Közlése szerint az EU anyagi hozzájárulása a magyar határkerítéshez nulla, ezért - mint fogalmazott - "az európaiak csak a Patriótákban bízhatnak".

Schaller-Baross Ernő, a Fidesz EP-képviselője szerint a migrációról szóló vitában sokan még mindig nem értik a probléma lényegét, miközben újabb és újabb elosztási javaslatokról, kvótákról és adminisztratív megoldásokról beszélnek.

Felhívta a figyelmet: Európa határain évek óta valódi migrációs áradat zajlik. Úgy fogalmazott: fel kell tenni a kérdést, hol voltak azok a szereplők, amikor Orbán Viktor megvédte Európa külső határait, és amikor Magyarország egyedül vállalta fel azt, amit ma már mindenki problémának nevez.

Akkor - emlékeztetett - Brüsszelből kioktatás, támadás és moralizálás érkezett, a "jutalom" pedig napi egymillió eurós büntetés lett azért, mert Magyarország nemet mondott az illegális migrációra.

Schaller-Baross Ernő szerint miközben felelőtlen döntésekkel szabadjára engedték a migrációs hullámot, ma már számos európai városban sem merik kimondani az igazságot: no-go zónák, integrációs kudarcok és az iskolákban is megjelenő, a helyi társadalmak értékeivel össze nem egyeztethető kulturális nyomás jelzi a problémát.

Hangsúlyozta: Magyarország ebből nem kér, nem lesz bevándorló ország és nem lesz kísérleti terep. A képviselő kijelentette: a határokat megvédik, és ezt nem büntetni, hanem megköszönni kellene.