Amerika hajlandó tágyalni a globális fegyerkorlátozásról

Marco Rubio: az Egyesült Államok új alapokon kész a lejárt Új START szerződés utódjáról tárgyalni

Az Egyesült Államok új alapokon kész új nukleáris fegyverzet-korlátozási megállapodás kitárgyalására, ami Oroszország mellett Kína katonai megerősödését is figyelembe veszi – közölte Marco Rubio külügyminiszter pénteken arra reagálva, hogy csütörtökön lejárt az Új START szerződés hatálya, amivel érvényét veszítette az Egyesült Államok és Oroszország közötti korábbi megállapodás.

Marco Rubio a minisztérium Substack internetes felületén megjelent írásában arra mutatott rá, hogy az Egyesült Államok nem látja értelmét, hogy a START korábbi formáját felújítsák.

Egy olyan egyezményre van szükség, ami "tükrözi azt, hogy az Egyesült Államoknak hamarosan két nukleáris ellenféllel, Oroszországgal és Kínával, kell szembenéznie" – mutatott rá az amerikai külügyminiszter.

A korábbi Új START hatályának lejárta kapcsán megjegyezte, hogy annak alkalmazását Oroszország szüntette meg 2023-ban. "Egy megállapodáshoz legalább két fél szükségeltetik, az Egyesült Államok pedig választás elé került, hogy egyoldalúan köti-e magát hozzá, vagy felismeri azt, hogy egy új korszak új megközelítést igényel" – fogalmazott Marco Rubio.

Február 5-én lejár az atomfegyverek szabályozását biztosító amerikai-orosz Új START-egyezmény - írta Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója szerdán Facebook-oldalán.

"Holnap éjféltől a világ két legnagyobb nukleáris hatalma - az Egyesült Államok és Oroszország elvileg annyi nukleáris töltetet és hordozó rakétát gyárt és állíthat készenlétbe, amennyit csak akar. Február 5-én lejár ugyanis a még Medvegyev és Obama idején megkötött Új START megállapodás, amely megszabta, hogy mindkét fél maximum 1550 bevethető nukleáris robbanófejjel rendelkezhetett, és korlátozta a rakéták, tengeralattjárók és bombázók számát (700 bevethető, összesen 800 eszköz). De ami ennél is fontosabb volt, az a kölcsönös ellenőrizhetőség: a felek évente többször kölcsönösen helyszíni ellenőrzéseket tarthattak egymás silóinál és bázisain, hogy megbizonyosodjanak róla, a másik nem hazudik és nem ver át" - írta.

Közölte: az Új START 2020 óta lényegében csak papíron működött, mégis fontos, szimbolikus jelentőségű a meghosszabbítás nélküli megszűnése. A Covid-járvány kirobbanásával ugyanis Oroszország nem engedte be a másik fél megfigyelőit a saját katonai létesítményeibe, 2023-ban pedig felfüggesztették az Új START-ban való részvételt.

"Sajnos az elmúlt évtized a "szerződésbontások kora" volt, ami egy kifejezetten aggasztó folyamat volt. 2019-ben USA egyoldalúan kilépett a kis- és közepes hatótávolságú rakéták korlátozásáról szóló INF-szerződésből, mert szerintük az oroszok valójában csaltak, és nem tartották azt be. 2020/21-ben pedig mind az oroszok, mind az amerikaiak kiléptek a Nyitott Égbolt megállapodásból, amely lehetővé tette a feleknek, hogy fegyvertelen megfigyelő repülőgépekkel ellenőrizzék egymás katonai mozgásait. 2023-ban a háború miatt az oroszok kiléptek az európai konvencionális erők korlátozásáról szóló CFE-szerződésből" - írta Bendarzsevszkij Anton.

A "szerződésbontások korának" alapvetően két fő oka van: az egyik, a jelenlegi turbulens korszakból fakadó bizalmatlanság és instabilitás. A másik ok pedig az átrendeződő világrendszerben keresendő: a korábbi, még a hidegháború időszakáig visszanyúló korlátozó szerződések egy előző korszakban születtek - tette hozzá.

"Egy olyan korszakban, amikor a világot két szuperhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió dominálta. A világ azonban azóta egy sokkal komplexebb hellyé vált: felemelkedett Kína, India és más hatalmak. Washingtonban joggal mondhatják azt, hogy minek korlátozzuk magunkat az oroszokkal, miközben senki másra ezek a korlátozások nem érvényesek. Senki nem tudja felügyelni jelenleg Kínát vagy Indiát. Tehát vagy változtassuk meg a rendszert úgy, hogy minden érintett hatalom legyen tagja a korlátozásoknak, vagy töröljük el azokat (és ez utóbbi az, ami most történik)" - közölte.

"A fegyverkorlátozási szerződések hiánya nem egyszerűen csak több bombát jelent, hanem egy veszélyesebb világot. Persze már néhány száz nukleáris töltettel el lehetne pusztítani a világot, tehát jogosan merülhet fel a kérdés, hogy nem mindegy, hogy ötezer töltete van valakinek, vagy tízezer? Nem mindegy, ugyanis a rendszer a kölcsönös elrettentés stabilitásán alapul. Ha a stabilitás megborul, akkor abból hosszú távú következmények lesznek. Ha az egyik fél korlátlanul kezd fegyvereket gyártani, az mindenki mást is a gyártás felpörgetésére kényszeríti, hogy nem maradjon le" - írta Bendarzsevszkij Anton.

Hozzátette: így történhetett, hogy a hidegháború csúcspontján a szovjetek és az amerikaiak is 30-40 ezer robbanófejjel rendelkeztek - fejenként.

"Ma ez ugye 5-6 ezer. A katonai doktrína a túlbiztosításra épült: úgy számoltak, hogy egy atomháborúban a rakéták jelentős része megsemmisül a földön, elromlik repülés közben, vagy lelövi a védelem. Ezért annyit gyártottak, hogy még egy pusztító első csapás után is maradjon elég fegyverük a világ teljes elpusztításához. És ha az egyik fél úgy érzi, elegendő rakétája van ahhoz, hogy egy első csapással megsemmisítse a másik összes fegyverét, az elrettentés logikája összeomlik. Ezért veszélyes a kölcsönös korlátozás nélküli játék" - közölte.

Ez egy új fegyverkezési korszak kezdete.

„Senkinek sincs annyi bázisa, mint Amerikának – az egész bolygó tele van velük” – fogalmazott az orosz elnök. Kiemelte azt is, hogy a kijevi rezsim büntetőakcióra készült Kelet-Ukrajnában a szakadár oroszok ellen, ezért kellett lépniük, meg kellett védeni az ott élőket.

Érdemes felidézni a szerződés felbontásakor ismertetett orosz álláspontot.

Az orosz elnök a szerződés felbontásakor  három éve hangsúlyozta: a Nyugat elárulta Oroszországot, az oroszokkal kötött alkut a Donbasz kapcsán, és felfegyverezte Ukrajnát, amelyet esernyőként tart most maga előtt. Szavai szerint Moszkva békét akart, az Egyesült Államok viszont terjeszkedni. „Senkinek sincs annyi bázisa, mint Amerikának – az egész bolygó tele van velük” – fogalmazott. Kiemelte azt is, hogy a kijevi rezsim büntetőakcióra készült Kelet-Ukrajnában a szakadár oroszok ellen, ezért kellett lépniük, meg kellett védeni az ott élőket.

Bár nyugati kiképzők segítettek felkészíteni az ukrán haderőt, ami Vlagyimir Putyin szerint tele van neonácikkal, amit az is mutat, hogy az egyik dandár az Edelweiss nevet kapta, az orosz elnök úgy véli, eldobható eszközként tekintenek az ukránokra. – A Nyugat globálissá akarja szélesíteni ezt a konfliktust, és nem titkolják, hogy a céljuk Oroszország felszámolása, de az oroszokat nem lehet a csatatéren legyőzni – figyelmeztetett. Hozzátette: nem az ukrán néppel állnak háborúban, hanem a Nyugattal.

Tisztelet a hősöknek

Az elnök megköszönte az egész orosz nép bátorságát és elszántságát, majd megjegyezte, amikor a beszédét írta, összeállított egy hosszú listát a nemzetegyesítő harcok hőseiről, végül azonban kivette. „Féltem, hogy megbántom azokat, akiket véletlenül kifelejtek” – mondta.

Az Oroszországhoz csatolt területek kapcsán azzal folytatta: „Most újra együtt vagyunk, ami azt jelenti, hogy még erősebbek lettünk. És mindent megteszünk, hogy a várva várt béke visszatérjen országainkba. Hőseink ezért küzdenek, az őseikért, a gyerekek és az unokák jövőjéért, népünk újraegyesítéséért” – mondta Putyin egy perc csendet és a közönség főhajtását kérve az elesettek emléke előtt.

A szankciók hatástalanok

Vlagyimir Putyin beszédében természetesen szóba kerültek az ország ellen bevezetett szankciók is, amelyeknek szerinte az egyetlen céljuk az, hogy szenvedést okozzanak az embereknek. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a Nyugat elszámította magát. A pénzügyi rendszer megőrizte a stabilitását. Nincs áruhiány. A rubel részesedése a nemzetközi elszámolásokban megduplázódott, és egyre többen vannak, akik függetlenedni akarnak a dollártól.

Az orosz agrárium szárnyal, rekordmennyiségű, 150 millió tonna gabonát takarítottak be. A gabonaexport teljes volumene pedig elérte a 60 millió tonnát. – Idén a belföldi kereslet masszív növekedését jósolják, biztos vagyok benne, hogy cégeink ezt kihasználják, és elfoglalják a nyugati cégek távozása után felszabaduló rést – mondta az elnök. S megjegyezte: a járvány előtt 4,7 százalék volt a munkanélküliségi ráta, most pedig 3,7, ami történelmi mélypont.

Kitért arra is, hogy az infláció csökken, a második negyedévben várhatóan eléri a 4 százalékos célt, miközben egyes európai uniós tagországokban messze 10 százalék felett van. Összefoglalva a gazdaság és az állam pénzügyi helyzetét, úgy fogalmazott: Oroszországnak nem kell meghajolnia mások előtt, és pénzért, külföldi hitelekért könyörögnie. 

Oroszország Ázsia felé fordult

Az orosz elnök bejelentett egy nagyszabású infrastruktúra-fejlesztési programot is, amelynek célja Oroszország ázsiai összeköttetéseinek megerősítése. Majd odaszúrt egyet az oligarcháknak, akik hosszú éveken át „igyekeztek kimenteni a pénzüket” Oroszországból. Ezekből a vagyonokból aztán jachtok lettek ahelyett, hogy hazai befektetésekben hasznosultak volna – jegyezte meg Putyin. – Van egy másik választás is – a hazád oldalára állni és a honfitársakért dolgozni – fogalmazott.

Utasítás a Roszatomnak

Visszatérve a külpolitikára, Vlagyimir Putyin felidézte, az USA és a NATO nyíltan vállalt célja, hogy addig támogatja Ukrajnát, amíg Oroszország stratégiai vereséget nem szenved. Ezzel döntő fordulat állt be a Nyugat és Moszkva viszonya között, amely a START-szerződés aláírása óta a kölcsönös bizalomra épült. Ezen szerinte nem a Kreml akart változtatni, a fenyegetésekre azonban reagálnia kell, ezért Putyin egy hete aláírta az új földi stratégiai rendszerek harci szolgálatba állításáról szóló rendeletet, és Oroszország felfüggesztette részvételét a stratégiai és támadófegyverekről szóló szerződésben.

Bejelentette azt is, hogy utasítást adott a védelmi minisztériumnak és a Roszatomnak, hogy gondoskodjanak az atomfegyverek ellenőrzéséről és fejlesztéséről.

Még az idén le lehet győzni Oroszországot, de ehhez több és gyorsabban érkező támogatásra van szüksége az orosz támadás ellen védekező Ukrajnának – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán államfő  három éve az 59. Müncheni Biztonsági Konferencián (MSC).

Az ukrán elnök a világ legrangosabb biztonságpolitikai fórumát élő videókapcsolat révén megnyitó beszédében kiemelte, hogy hazája Dávidként küzd Oroszország, azaz Góliát ellen, méghozzá igen eredményesen, így Oroszország „már vesztésre áll”.

Dávidnak parittya kellett a győzelemhez, Ukrajnának pedig modern nyugati fegyverek, az eddiginél több és gyorsabban – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy az ukrán harcosok nemcsak a hazájukat védik, győzelmüknek pedig „nincs alternatívája”, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök „nem állna meg Ukrajnánál”, így a Nyugat soha nem számíthatna békére, ha Oroszország győz az Ukrajna elleni háborújában.

Az orosz fegyverek „Európa ellen is irányulnak”, az egész kontinens szabadságát és biztonságát fenyegetik. Ezt a veszélyt csak együtt lehet elhárítani, ezért nem szabad tovább késlekedni a fegyverszállításokkal – mondta Volodimir Zelenszkij.

Kiemelte, hogy Moszkva kihasználja Ukrajna nyugati támogatóinak habozását, igyekszik időt nyerni, fegyvereket vásárol Irántól és geopolitikai feszültséget idéz elő például az olyan országokban végzett műveleteivel, mint Mali. Mint mondta, Vlagyimir Putyin veszélyt jelentene a konferencián képviselt valamennyi ország biztonságára és stabilitására, ha sikerrel jár Ukrajnában. Összefogással, Ukrajna hathatós és gyors támogatásával viszont „nemcsak Putyint, hanem a világ összes Putyinját” le lehet győzni, és a következő MSC-n már egy „szabad Ukrajna” vehet részt – mondta Volodimir Zelenszkij.

Azóta dúl a kíméletlen háború...