A világsjató beszámolt a Rubio-Orbán találkozóról

A nemzetközi orgánumok írásaiból is kiderül, hogy Washington politikai és stratégiai szempontból is kiemelt partnerként tekint Orbán Viktor kormányára. A beszámolók szerint a találkozó egyszerre szólt a gazdasági és biztonságpolitikai együttműködésről, az orosz–ukrán háború lezárásának diplomáciai folyamatairól, valamint arról is, hogy az Egyesült Államok a közelgő magyar választások előtt is nyíltan támogatja a jelenlegi vezetést.

A brüsszeli Politico az amerikai külügyminiszter Orbán Viktorral és Magyarországgal való rendkívül közeli kapcsolatával kapcsolatos mondatait emelte ki. Írásuk végén megjegyzik, hogy a magyar miniszterelnök várhatóan ezen a héten viszonozza a látogatást és Washingtonba utazik, hogy részt vegyen Trump béketanácsának alakuló ülésén.

Az EADaily az amerikai külügyminiszter orosz–ukrán háború lezárásával kapcsolatos mondatait közölte, melyben hangsúlyozza, hogy sem az ENSZ, sem az európai országok nem tudtak közelebb kerülni a konfliktus megoldásához, ellentétben az Egyesült Államokkal. Ezen felül emlékeztettek – ahogy a sajtótájékoztatón MArco Rubio is –, hogy a január 23-24-ei Abu-Dzsabiban, illetve a február 4-5-én, szintén az Egyesült Arab Emírségekben tartott amerikai–orosz–ukrán háromoldalú egyeztetések következő fordulóját február 17-18-án rendezik Genfben.

A TASZSZ elsősorban az ukrán és iráni helyzet rendezésével foglalkozik, azonban külön alfejezetben megemlíti Rubio Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolatáról tett kijelentéseit. Ezen belül kiemelve a külügyminiszter azon szavait, melyben hangsúlyozza, hogy Magyarország sikeres fejlődése Orbán Viktor miniszterelnök vezetése alatt az Egyesült Államok érdekeit szolgálja. Továbbá azt a kijelentését is, miszerint az amerikai vállalatok készek befektetni Magyarország gazdaságába, és az Egyesült Államok kész pénzügyi segítséget nyújtani Magyarországnak, ha szükséges.

A német Berline-zeitung szerint az amerikai külügyminiszter pozsonyi és budapesti útja egy nagyobb mintába illeszkedik. Írásukban kifejtik, hogy Washington szisztematikusan pozicionálja magát az európai energiaellátás központi belépési pontjain – kereskedelmi megállapodások és szállítási szerződések, de szankciós rendszerek, engedélyezési eljárások és kritikus infrastruktúrák közvetlen átvételére irányuló kísérletek révén is. Ami Magyarországot illeti, a budapesti sajtótájékoztatón Orbán Viktor 17 új gazdasági megállapodással büszkélkedett az Egyesült Államokkal, köztük a polgári nukleáris együttműködésről szóló megállapodással, amelyet maga Rubio írt alá.

Amerikát is erősen foglalkoztatja a magyar választás

A New York Times a találkozót követően „Rubio hangsúlyozza Trump támogatását a magyarországi vezetőnek a szoros választások előtt” címmel megjelent publikációjukban elsősorban a magyar–amerikai kapcsolatokra, és a közelgő magyar választásokra koncentráltak. Utóbbival kapcsolatban megjegyzik, hogy Orbán Viktor számít Trumphoz fűződő kapcsolataira, hogy növelje esélyeit áprilisra.

Hasonló véleményen van az AP News is, amely portál a találkozó magyar-amerikai kapcsolatokat érintő mondatainak szemlézése után azt írják: Orbán Viktor „abban bízva, hogy politikai és személyes rokonszenve Trump iránt még nagyobb hasznot hozhat, ő és kormánya megpróbálta Magyarországra csábítani az amerikai vezetőt a döntő áprilisi választások előtt – abban a reményben, hogy egy ilyen nagy horderejű látogatás és támogatás a célba juttatja”.

A Washington Post szintén a magyar választásokra helyezte a hangsúlyt. Véleményük szerint Rubio Orbán Viktor támogatásával a Trump-kormány legújabb példáját adja annak, hogy igyekeznek hatalmon tartani azokat a jobboldali vezetőket, akik dicsérik Donald Trump elnököt és ideológiailag is közel állnak hozzá.

A szintén amerikai NBC News – kissé talán meglepetten – kiemelte, hogy Rubio az aranykor kifejezést nem a múlt hétvégén tartott müncheni konferencián, hanem Magyarországgal kapcsolatban használta. Cikkük szerint

a régóta fennálló szövetségesekkel (mint Németország és Franciaország) érezhető egyfajta szakadás, míg Rubio Münchent követő úti céljai (előbb vasárnap Szlovákia, majd hétfőn Magyarország) egyértelműen jelzik, hogy a Trump-kormány kiket tart igazi szövetségeseinek Európában.

H. A. Hellyer, a londoni Royal United Services Institute védelmi és biztonságpolitikai agytröszt vezető kutatója szerint a müncheni találkozót közvetlenül követő magas rangú magyarországi látogatás nem értelmezhető egyszerűen szövetségfenntartásként, inkább „egyértelmű jelzésként” szolgál a „politikai rokonszenvre.” „Az Egyesült Államok e két vezetővel való kapcsolata kevésbé tűnik semleges diplomáciának, inkább megerősítésnek, sőt bátorításnak azoknak a kormányoknak, amelyek hasonló irányba haladnak” – mondta.

„Retorikai megnyugtatás Nyugat-Európának Münchenben, majd demonstrációs jellegű közeledés azokhoz a közép-európai kormányokhoz, amelyek politikailag azonosulnak – vagy azonosulni akarnak – a kortárs MAGA külpolitikai gondolkodást meghatározó ideológiai témákkal”

– fejtette ki a Hellyer.

Orbán Viktor miniszterelnök közös sajtótájékoztatót tartott hétfőn a Karmelita kolostorban Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel. 

Marco Rubio amerikai külügyminiszter vasárnap érkezett Magyarországra, és több fontos tárgyalást is folytat ittléte alatt vezető politikusokkal.

Ennek részeként az amerikai diplomácia vezetője hétfőn délelőtt Orbán Viktor miniszterelnökkel is találkozott, amelyet követően közös sajtótájékoztatót is tartottak.

Budapest, 2026. február 16. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Marco Rubio amerikai külügyminiszter (b), miután aláírták a polgári célú atomenergiai-programmal kapcsolatos magyarországi együttműködés elősegítéséről szóló megállapodást a Karmelita kolostorban 2026. február 16-án. MTI/Máthé Zoltán

A sajtótájékoztató – amelyet az M1 élőben közvetített – azzal kezdődött, hogy az amerikai és magyar külügyi vezetők aláírtak egy megállapodást (mint arról korábban már írtunk, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egyeztetett egy nukleáris egyezségről Rubióval).

Orbán Viktor azzal kezdte mondandóját, hogy „ez a hét is jól indul”. Elmondása szerint a mostani látogatásról még a novemberi washingtoni találkozón állapodtak meg Trumppal.

Emlékeztetett arra, hogy régóta nem voltak ennyire jók a magyar–amerikai kapcsolatok. „Talán az idősebb Bush elnök idején” volt hasonló viszony, és „azóta voltak jobb és rosszabb időszakok, de ilyen magasan, mint ahol most vagyunk, még sosem jártunk”

– jelentette ki a miniszterelnök, kiemelve a sok érkező beruházást, az Amerikába való vízummentes utazást, és azt, hogy Magyarországot is meghívták a Béketanácsba. Emellett az energetika területén is fontos megállapodásokat kötött a két ország – tette hozzá.

Elmondása szerint biztosította az amerikai külügyminisztert arról, hogy Magyarország továbbra is támogatja Trump ukrajnai béketörekvését, akármilyen konfliktusokkal is jár ez az Európai Unióban.

„Tiszteletünket és köszönetünket fejezzük ki az Egyesült Államok elnökének”

– mondta ezzel kapcsolatban a miniszterelnök, majd megjegyezte, hogy Magyarország továbbra is hajlandó helyszínt adni az ukrajnai békecsúcsnak.

Végül azzal zárta mondandóját: Magyarországnak továbbra is van egy nyílt meghívója Donald Trump irányába.

Marco Rubio szerint Donald Trump elhivatott Orbán Viktor sikere iránt

Az amerikai külügyminiszter arról beszélt, hogy Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt egy erős magyarországi vezetés jött létre, amely garantálta a beruházások védelmét, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy ilyen sok beruházás érkezhetett Magyarországra.

„Fontos megérteni, hogy a kapcsolatok aranykorában élünk”

– fogalmazott az amerikai külügyminiszter, aki szerint Trump második ciklusában még szorosabb lett a magyar miniszterelnök és az amerikai elnök kapcsolata.

„Trump elnök elhivatott az ön sikere iránt”

– jelentette ki Marco Rubio.

Budapest, 2026. február 16. A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Marco Rubio amerikai külügyminiszter (b) a tárgyalásuk után tartott közös sajtótájékoztatón a Karmelita kolostorban 2026. február 16-án. MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán

Majd arról beszélt: a novemberi látogatás eredménye volt, hogy az amerikai fél felfüggesztette a szankciók alkalmazását Magyarországgal szemben, és ez is jelezte, hogy az Egyesült Államok érdekelt Magyarország sikerében. Emellett köszönetet mondott azért, hogy Orbán Viktor milyen sokat tett a béke elérése érdekében, miközben mások kevésbé voltak elkötelezettek.

„Ez jelzi, hogy milyen erős a kapcsolat Trump elnök úr és Orbán miniszterelnök úr között”

– fogalmazott, majd a felszólalása végén köszönetet mondott a meghívásért és a tárgyalásokért.

Zelenszkij beszállt a magyar választási kampányba Orbán Viktor szerint

Az M1 kérdésére, hogy mit gondolnak Volodimir Zelenszkij „támadásairól”, Orbán Viktor azt mondta: „Az ukránok nyilvánvalóan beszálltak a magyar választási kampányba.” Hozzátette, ez érthető az ő szempontjukból, de az elsődleges szempont mégiscsak a magyar választópolgároké.

Szerinte két lehetőség valósulhat meg a választáson: az egyik az, hogy Ukrajnát az Európai Unión kívül tartják, a másik pedig az, ha „jön egy olyan kormány, amely azt akarja, vagy elfogadja legalább, hogy Ukrajna az Európai Uniónak tagja lesz”, és pénzt is hajlandó küldeni nekik.

„Ennek a választásnak aktív szereplője lesz az ukrán elnök és Ukrajna. És nekünk velük szemben is győznünk kell. Ez a realitás”

– fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve: „Ez egy választás, a választáson az emberek döntenek. (…) Nem fölháborodni kell, hanem tudomásul kell venni, hogy ez a választási kampány Magyarországon nemzetközi jelentőséggel rendelkezik.

Így kell választást nyerni. Nyertünk már mindenhogy, most így fogunk ”

– mondta végül.

Marco Rubio mindehhez azt fűzte hozzá: az Egyesült Államok volt az egyetlen szereplő, aki le tudta ültetni tárgyalni egymással az oroszokat és ukránokat, és a közeljövőben is lesz egy fontos találkozó Genfben. Mint mondta, senkire nem akarnak ráerőltetni semmit, csak segíteni szeretnének, mert azt gondolják, hogy ez egy rendkívül káros háború.

„Nem értem, hogy miért kritizálják emiatt sokan (Donald Trumpot). Általában a nemzetközi közösség ezt ünnepelni szokta, ha valaki megpróbál befejezni egy háborút”

– tette hozzá.

A CBS-nek arra a kérdésére, hogy Magyarországnak az Egyesült Államok mellett Kínával is jó kapcsolatait vannak, és miként lehet ezt értelmezni, Marco Rubio azt mondta: ők nem akarnak beleszólni abba, hogy ki kivel milyen viszonyban van, és példaként hozta fel, hogy az Egyesült Államoknak is fontos kapcsolatait vannak Kínával.

„Az elnök egy kiváló, szoros kapcsolatot ápol a miniszterelnökkel. És ennek kézzelfogható kedvezményei, következményei vannak” – tette hozzá Rubio, majd azt mondta:

„Nem tudom, mi lesz ennek az országnak a jövője. Szeretjük a magyarokat, viszont nem akarunk mindent aranyköntösben feltüntetni.”

Mindeközben bizakodását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy megmaradnak a jó kapcsolatok, és leszögezte, hogy a Magyarországnak adott szankciómentesség a miniszterelnök és az elnök kapcsolatán múlik.

Lesz-e békecsúcs?

Az Index kérdésére, hogy Donald Trump jön-e Magyarországra, Marco Rubio azt mondta:

annyit tud elmondani, hogy az elnök szívesen jönne, de nagyon sok „egyensúlyozással” jár együtt a programjának alakítása.

Azzal kapcsolatban pedig, hogy lesz-e békecsúcs, Orbán Viktor azt válaszolta: most egyáltalán nem lehet hosszú távra tervezni a nemzetközi politikában. „Itt három-négy nap alatt történhetnek jelentős változások” – mondta, utalva ezzel arra, hogy a Trumppal való csütörtöki találkozó is csak két héttel ezelőtt lett eltervezve, és az őszi izraeli békefolyamatban is pár nappal a Sarm-es-Sejkben történt találkozó előtt hívták össze a nemzetközi csúcsot.

Végül – a Reuters kérdésére – szóba került az iráni válság kérdése, illetve újfent Magyarország kínai kapcsolatai is. Orbán Viktor elmondta: Magyarország a NATO tagja, ez az elsődleges igazodási pont, de mi nyílt lapokkal játszunk. „Ha nekünk bármi nem tetszik, akkor ezt elmondjuk, és ha az amerikaiaknak bármi nem tetszik, akkor elmondják” – fogalmazott, majd hozzátette:

„Amióta új elnök van, nincs egyetlen konfliktusos pont sem.”