A brüsszeli migrációs politika csak tragédiákhoz vezet

A brüsszeli migrációs politika csak tragédiákhoz vezet, amit jól mutat a legutóbbi görögországi hajószerencsétlenség is, a magyar kormány azonban szembemegy ezzel, és hazánk így a továbbiakban is migránsmentes ország marad - írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán a Facebookon.

A tárcavezető arra a hírre reagált, hogy legalább tizenöt személy vesztette életét előző nap Görögország partjainál egy balesetben, amelynek során egy migránsokat szállító motorcsónak a parti őrség hajójával ütközött.

"Hány embernek kell még meghalnia Brüsszel migrációs politikája miatt?! Brüsszel migrációpárti politikájával 10 éve folyamatosan arra bíztatja az Európán kívül élő embereket, hogy jöjjenek illegálisan Európába. A hatások Nyugat-Európában látványosak. Mindenki, aki manapság Nyugat-Európa nagy városaiban jár, élesen szembesül is velük" - szögezte le friss bejegyzésében.

"Mi, magyarok szembemegyünk Brüsszellel, kerítést építettünk, megfúrtuk a kötelező letelepítési kvótát, így továbbra is migránsmentes ország vagyunk" - folytatta.

"De Brüsszel nem adja fel, folyamatosan táplálják az embercsempész-hálózatok üzleti modelljét, és arra biztatják a jobb életre vágyókat, hogy fizessenek az embercsempészeknek, vállalják az életveszélyt és jöjjön minél több migráns Európába"

- tette hozzá.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy "minél több embert hoznak be, annál nagyobb nyomást raknak ránk, hogy fogadjuk be őket".

"Ez a brüsszeli migrációs politika csak tragédiákhoz vezet. Európa nyugati felében nő a terrorveszély, sok helyen már a karácsonyt se lehetett normálisan megünnepelni, most pedig a Földközi-tengeren újabb migránsok fulladtak a vízbe" - figyelmeztetett.

"A Tisza Párt már többször is igent mondott az Európai Parlamentben a brüsszeli migrációs politikának. Könnyen elképzelhető, hogy mi lenne Magyarországgal, ha ők kormányoznának" - fűzte hozzá.

"Mi nemet mondunk Brüsszelnek, és a magyarok biztosak lehetnek benne: amíg mi kormányzunk Magyarország migránsmentes ország marad" - összegzett a miniszter.

A magyar kormány elhatározott szándéka, hogy nem változtat a migrációs politikáján - jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatornán.

Bakondi György úgy fogalmazott, hogy a kormány fönntartja azt a rendet és "szuverén döntési kompetenciát", amivel az illegális bevándorlást eddig is kezelte. A migrációs paktumnak addig tud ellenállni Magyarország, amíg nemzeti kormány van az országban - tette hozzá.

Láthatóan több nyugat-európai ország is változásokat eszközöl a migrációs politikában, látva az illegális bevándorlók által okozott negatívumokat és a lakosság politikai nyomását. Ez elsősorban a nemzetállamok szintjén tapasztalható, például kitoloncolásokban vagy a belső határok visszaállításában

- mondta.

A főtanácsadó hangsúlyozta, hogy a magyar kormány többször is hivatalosan kinyilvánította, hogy nem hajlandó végrehajtani a migrációs paktumot, mert az ellentétes Magyarország nemzeti érdekeivel és annak végrehajtása súlyos következményekkel járna. Az olyan negatívumok, mint a migrációs hátterű emberek közbiztonságot fenyegető fellépései, a szociális rendszerekkel való visszaélés vagy a kiutasítások ellehetetlenülése 2015 óta jól láthatóan Európa egészét sújtják - emelte ki.

Hangsúlyozta, ha a magyar kormány változtatna azon álláspontján, amelyet a magyar emberek megkérdezése után a határőrizeti rendszer kialakításával létrehozott, "az ellentétes lenne valamennyiünk érdekével". Egy ilyen "hátrányos intézkedés elfogadásának" olyan következményei lehetnének, mint évente több ezer illegális bevándorló Magyarországra érkezése

- mondta.

Ismertette, a kormánynak migráns gettókat kellene létrehoznia, hogy nyílt táborban helyezze el az országba érkezőket. Megjegyezte, a nyílt táborokkal kapcsolatban a magyarok emlékezhetnek arra, mi történt 2015-ben Debrecenben vagy Bicskén a menekülttáborok térségében vagy mi volt a Keleti pályaudvarnál.

Bakondi György kiemelte, az olyan illegális bevándorlás okozta negatívumok, mint a terrorcselekmények, a nők elleni erőszak vagy a no-go zónák létrejötte jól látható Nyugat-Európában. Megjegyezte, több nyugat-európai turista is kiemelte magyarországi látogatásakor, hogy "milyen csodálatos dolog ez, hogy este is lehet sétálni az utcán".

A főtanácsadó a műsorban arra is kitért, hogy azon politikai erők, akik Magyar Péteréket, a Tisza Pártot támogatják a magyar migrációs politika megváltoztatását szeretnék elérni.

Bakondi György az EU migrációs paktumával kapcsolatban világossá tette, Magyarország nem a kvóták szerint átcsoportosítás útját kívánja járni, a nálunk bevezetett intézkedések működnek: a fizikai és jogi határzár, valamint a rendőri és katonai erők jelenléte garantálni tudja a belső rendet és biztonságot. A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerint a magyar kormány megtalálta a megoldást a migrációs helyzetre.

Magyarországnak jövő évre egy 23 ezer fős migránstábort kellene fölállítania és befogadnia azokat, akikről Brüsszelben úgy gondolják, hogy itt jó helyük lenne.

Mi azt gondoljuk, hogy megtaláltuk a megoldást a migrációs helyzetre

– mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában.

Bakondi György a migrációs paktummal kapcsolatban kijelentette, hogy az egy bonyolult jogszabály, amely szerint „szolidaritás” jelszó alapján az Európai Unió (EU) azon országaiból, ahol sok illegális bevándorló van, kvóták szerint át kell csoportosítani embereket azokba az országokba, ahol nincsenek, vagy ahol kevesebben vannak.

Hangsúlyozta, hogy

hazánk más utat jár, a 2015-ben – a lakosság nagy arányú támogatása mellett – bevezetett intézkedések működnek: a fizikai és jogi határzár, valamint a rendőri és katonai erők jelenléte garantálni tudja a belső rendet és biztonságot. Nem véletlen az, hogy a Magyarországra érkező külföldiek szinte kivétel nélkül örülnek annak, hogy sötétedés után is lehet az utcán sétálni

– jegyezte meg.

A főtanácsadó a bolgár-török határra induló újabb magyar rendőri kontingenssel kapcsolatban jelezte:

a kormány azt gondolja, hogy hazánktól minél távolabb kell feltartóztatni a migránsokat, hogy a déli határra kisebb arányban érkezzenek.

Ennek érdekében az észak-macedón-szerb határszakaszon hosszú ideje teljesítenek szolgálatot magyar rendőrök, és egy ideje, mióta Bulgária része lett a schengeni térségnek, a bolgár-török határon osztrák és román rendőrökkel közösen járőröznek magyar rendőrök, ezáltal korlátozva a balkáni útvonalon mozgó tömeget.

Bakondi György a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt, hogy

egy tavalyi felmérés szerint az Európába érkező illegális migránsok túlnyomó része fiatal férfi volt, akik többnyire katonai tapasztalattal rendelkeznek.

Ők úgy gondolják az induláskor, hogy a fizikai nehézségeket, veszélyeket jobban elviselik, mint a gyerekek vagy az asszonyok, és az a terv, hogyha valamilyen módon megteremtik az életfeltételeket, akkor családegyesítés révén követhetik őket a családtagok. Ez az elmúlt tíz évben valóban így is történt – mutatott rá.

A főtanácsadó megjegyezte: mindez a nemzetállamoknál a közbiztonság jelentős romlásához vezetett, a lakosság pedig egyre inkább politikai nyomást gyakorol az adott államok vezetésére, hogy valamit tegyenek ez ellen. Többnyire a határőrizetet erősítették meg, csökkentették a szociális juttatásokat, korlátozták a családegyesítéseket, illetve igyekeznek minél több bűnelkövetőt kiutasítani – említett példákat az intézkedésekre.

A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerint elfogadhatatlan és a szuverenitás súlyos sérelme lenne az, ha Brüsszelben döntenék el, hogy ki léphet be Magyarországra, ki tartózkodhat itt.

Bakondi György szombaton az M1 aktuális csatornán elmondta, a tervek szerint idén júniusban hatályba lépő európai uniós migrációs paktum lényege, hogy amelyik országban nagy migrációs nyomás van, onnan - a brüsszeli központ döntése alapján - egy előre megállapított kvóta szerint elosztják a migránsokat azokba az országokba, ahol kevesebben vannak az illegális bevándorlók.

Azt szeretnék Brüsszelben, ha Magyarország a szolidaritás címszó alatt meghatározott számú migránst venne át, és itt egy nyílt migránstábort hoznának létre

- mondta.

Hozzátette: 2015-ben megtapasztalhattuk Bicskén és Debrecenben, hogy ez mit jelent. A migránsok kijárnak a táborból, elszöknek, a közbiztonság rossz állapotba kerül. Aki menekültstátuszt kap, azt ki kell bocsátani a táborból, és azzal együtt kell élni a továbbiakban, aki pedig nem kap menekültstátuszt, az fellebbezhet, és ha az sikertelen, akkor ki kellene toloncolni oda, ahonnan jött. Ez egy hosszú folyamat - magyarázta.

"Az a cél, hogy Magyarországon ne a magyar hatóságok, és ne a magyar jogszabályok alapján döntsék el azt, hogy ki kaphat menekült státuszt, és azt, hogy ki tartózkodhat Magyarországon, hanem Brüsszelben döntenék erről. Ez a szuverenitás jelentős sérelme, azt, hogy ez milyen következményekkel járna, mindenki láthatta 2015-ben, amikor az országon 400 ezer illegális bevándorló gázolt keresztül" - mondta.

Hangoztatta,

2015-ben a magyar emberek véleményt nyilvánítottak erről a migrációs folyamatról, és több mint 83 százalék azt mondta, hogy nem engedhetjük, hogy így átgázoljanak rajtunk.

Kifejtette, ez akkor nagy politikai felhördülést váltott ki Európa-szerte, ma már más a helyzet. A nemzetállamok a lakosság politikai nyomására Európa-szerte védekezni kezdtek: lezárták a határaikat, megerősítették a határőrizeti rendszereket, kerítést építettek, ami annak idején főbejáró vétség volt Magyarország részéről. A kitoloncolásokra is kísérletet tesznek, korlátozzák a szociális juttatásokat, akadályozzák a családegyesítéseket.

Minden nemzetállam a saját állampolgárának a védelme érdekében valamilyen védelmi intézkedést életbe léptetett, egyedül Brüsszel tervez ezekkel ellentétes lépéseket a migrációs paktummal - fogalmazott.

Utalt arra, hogy megjelent az európai uniós tagállamok besorolása, amely azt tartalmazza, hogy Brüsszel szerint melyik minősül migrációs nyomás alatt állónak. Több részszavazással további forrásokat csoportosítottak át, döntéseket hoztak, amelyeket a magyar ellenzéki pártok, a DK és a Tisza Párt megszavazott. "Ez jól jelzi, hogy addig lehetünk biztonságban, amíg az országnak nemzeti kormánya van, és azt a 2015-ben meghozott döntést, amely a mai belbiztonságunk alapját képezi, fenn fogjuk tartani" - jelentette ki.

Beszélt arról is, hogy

a 2015-ben nyilvánosságra hozott Soros-tervben világosan látszott, hogy évi egymillió illegális bevándorlót kell befogadni, ami előfeltétele annak, hogy a nemzeti kereteket fellazítsák, majd újabb és újabb centralizációs lépések során eljussunk az Európai Egyesült Államokhoz

- a migrációs paktum is ilyen.

Azt mondta, Spanyolországban 500 ezer illegálisan ott tartózkodónak adnak tartózkodási engedélyt, Magyarországon is számos nyilatkozat hangzott el politológusoktól arról, hogy szükség lenne az illegális bevándorlásra, ami megoldaná a munkaerő-problémákat.

A főtanácsadó ezt tévesnek nevezte, szerinte sokkal valósabb a "no-go zónák világa, az állami fennhatóság megtagadása, az élősködés a szociális ellátórendszeren, a közbiztonság súlyos romlása, a terrorcselekmények sorozata".

"Ezen változtatni kell, mert az európai emberek érdeke a biztonság, ami nélkül nincs gazdasági fejlődés sem, ezért - túl a háborún és számos más, téves európai uniós elgondoláson -, a migráció kérdésében a nemzetállami érdekek figyelembevételének erősödnie kell" - mondta Bakondi György.

Európa valamennyi tagállama valamilyen módon védekezni kezdett az illegális migráció negatív hatásai ellen - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

Bakondi György emlékeztetett: Németország visszaállította a határellenőrzést, megnövelte a határrendőrség létszámát, csökkentette a szociális juttatásokat, feltételekhez kötötte a családegyesítést, próbálkozik a kiutasítások eszközlésével és újrafogalmazta a biztonságos országok listáját, de a többi európai állam is intézkedéseket vezetett be, Olaszország például Albániában hozott létre egy menekülttábort.

Minden ország érzékeli, hogy a lakosság mindennapi biztonságérzete megingott a migránstömegek jelenléte és életvitele miatt, ez pedig megjelent a politika szintjén is - hangoztatta a főtanácsadó.

Bakondi György elmondta: a helyi, a tartományi vagy az országos választásokon egyre inkább előretörtek a patrióta pártok, amelyek ki fogják kényszeríteni a gyors és határozott lépéseket, döntéseket, erre reagálva pedig a kormányzó erők kénytelenek voltak intézkedéseket tenni.

Ugyanakkor rámutatott arra, hogy az Európai Unió központja nem érzékeli ezt a dolgot, nem tett semmilyen intézkedést, és továbbra is a migrációs paktumot tekinti a jó megoldásnak. Ez a probléma "szétterítését" jelenti - értékelt Bakondi György.

A főtanácsadó a németországi migránshelyzetről szólva azt mondta: az illegálisan érkezett migránsok csoportjai nem humanitárius kérdésként, sokkal inkább közbiztonsági kérdésként jelennek meg a német társadalom számára.

Nincsen legális jövedelmük, jogszerű tartózkodási engedélyük, gyakran bűnözői életmódot folytatnak, nincsenek társadalmi kapcsolataik, nem érdekli őket a jogszabály, a német nyelv elsajátítása, nem törekszenek az integrációra, ezért számarányuk növekedése fokozott veszélyt hordoz magában

- sorolta Bakondi György.

Hozzátette: ezt érzékelték az ottani hatóságok és most már a média is, így különösen indokoltnak tűnik, hogy ezekkel a csoportokkal szemben a közbiztonsági eszközrendszer lehetőségeit felhasználva lépjenek fel a hatóságok, ehhez azonban jogszabályváltozások és főleg politikai döntések kellenének.