A Barátság-kőolajvezeték működőképes!

A Barátság kőolajvezeték február közepe óta működőképes, Ukrajna azonban politikai okokból mindeddig nem indította újra a szállítást, ami sérti az EU-Ukrajna társulási megállapodást is - jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter kedden Brüsszelben.

Az EU-tagállamok uniós ügyekért felelős minisztereinek tanácskozására érkezve Bóka János elmondta: a legfontosabb feladatának azt tartja, hogy tájékoztassa kollégáit a Barátság kőolajvezetékkel kapcsolatban kialakult helyzetről; a vezeték január 27-e óta nem szállít olajat Magyarország és Szlovákia felé.

Közölte, felhívja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy Magyarország és Szlovákia támogatójaként lépjenek fel az uniós jogi és nemzetközi kötelezettségek érvényesítése érdekében. Tájékoztatása szerint mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem indul meg a szállítás Magyarország irányába, a kormány az Európai Unió intézményeiben nem tud hozzájárulni olyan döntéshez, amely Ukrajnát segíti.

Bóka János felhívta a figyelmet: az európai intézmények, köztük az Európai Bizottság is, egyértelművé tették, hogy nem kívánnak nyomást gyakorolni Ukrajnára a szállítás újraindítása érdekében, miközben Magyarországra továbbra is nyomás nehezedik a hétéves költségvetés módosítása kapcsán, hogy Ukrajna támogatáshoz jusson. Ez szerinte a lojális együttműködés követelményének súlyos sérelme.

Az Európai Tanács elnöke, António Costa a magyar kormányfőnek írt levelében felhívta a figyelmet, hogy az Ukrajna számára nyújtandó 90 milliárdos segélycsomaggal kapcsolatos döntést tiszteletben kell tartani, és egyetlen tagállam sem engedheti meg, hogy aláássa az Európai Tanács közös döntéseinek hitelességét.

Bóka János a levélre reagálva úgy fogalmazott: az Európai Unió 90 milliárd eurót biztosít Ukrajna számára, amellyel Magyarország nem értett egyet, ugyanakkor nem akadályozta meg, hogy a többi tagállam - magyar pénzügyi kötelezettségvállalás nélkül - elfogadja és végrehajtsa a tervet.

Hozzátette:

a döntés óta Ukrajna politikai okokból az "energiafegyverhez" nyúl és beavatkozik a magyar választási kampányba, hogy bizonytalanságot és káoszt keltsen, és ezzel a Tisza Pártot segítse hatalomra.

"Azt nem várhatja el tőlünk egyetlen európai intézmény és egyetlen uniós tagállam sem, hogy úgy tegyünk, mintha mi sem történt volna. Ezek nagyon súlyos fejlemények, amelyekre valamilyen módon válaszolni kell" - szögezte le.

A miniszter hangsúlyozta:

Magyarország nem enged a nyomásgyakorlásnak sem Ukrajna, sem az uniós intézmények részéről. Mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem indul újra a szállítás, nem járul hozzá Ukrajnának kedvező döntésekhez.

Bóka János kitért arra is, hogy a tanácsülés az orosz-ukrán háború kitörésének negyedik évfordulóján zajlik, amelyről egyperces néma felállással emlékeznek meg. Mint mondta, ez intő jel az Európai Unió és tagállamai számára, hogy az eddigieknél intenzívebben kell dolgozni a békéért, és támogatni kell azokat a kezdeményezéseket, amelyek valós eséllyel vezethetnek sikerre.

"Jelenleg egy ilyen kezdeményezés van az asztalon, ez pedig Donald Trump amerikai elnök békekezdeményezése, amit Magyarország teljes mértékben és feltételek nélkül támogat" - jelentette ki Bóka János.

Az ukrajnai kőolajtranzit leállása egy olyan politikai művelet lehet Brüsszel és Kijev részéről, amellyel a cél Orbán Viktor választási győzelmének megakadályozása – jelentette ki kedden Jacek Saryusz-Wolski, a lengyel államfő külpolitikai tanácsadója a Radio Wnet konzervatív rádiónak adott interjúban.

A riporter egyik kérdésében megemlítette: Magyarország és Szlovákia tiltakozása miatt nem született uniós megállapodás az Ukrajnának szánt újabb kölcsönről és az Oroszországgal szembeni 20. uniós szankciós csomagról, Szlovákia pedig bejelentette, hogy leállítja az Ukrajnába irányuló vészhelyzeti áramszállítást.

Saryusz-Wolski válaszában rámutatott: Magyarország és Szlovákia akkor mondott nemet az Ukrajnának szánt kölcsön jóváhagyására, amikor az erről szóló uniós tárgyalások utolsó szakasza alatt leállt a két országba irányuló ukrajnai kőolajtranzit. Megjegyezte: nem zárná ki azon hipotézis hitelességét, miszerint az ukrajnai tranzit szünetelése mögött egy brüsszeli–ukrán megállapodás áll, hogy ártsanak Orbán Viktornak a választási kampány hajrájában.

Lehetségesnek nevezte azt, hogy az ukrajnai szivattyúállomás megrongálása szándékos volt, valamint azt is, hogy egy politikai műveletről van szó.

A politikus egyúttal rámutatott: az energiaügyekben kétoldalú a függőség, hiszen nemcsak az Ukrajnán keresztül Szlovákiába és Magyarországra irányuló kőolajtranzitról van szó, hanem a két ország például áramot szállít Ukrajnának.

„Szeretném, ha valótlannak bizonyulna a (brüsszeli–ukrán) összeesküvés-elmélet, mert ha igaz, akkor Ukrajna lábon lövi magát, Budapestnek és Pozsonynak pedig igaza van”

– fogalmazott a tanácsadó. A számukra létfontosságú tranzit hirtelen felfüggesztését Magyarország és Szlovákia rosszindulatúnak tartja – állapította meg. Úgy vélekedett: a tényállás tisztázása ez ügyben minden bizonnyal sokáig tart.

A parlamenti választás kontextusa viszont egyáltalán nem véletlenszerű – húzta alá végezetül Saryusz-Wolski.

Az Európai Parlament február elején sürgősségi eljárásban elfogadta azt a jogszabálycsomagot, amely 90 milliárd euró összegű uniós hitel biztosítását teszi lehetővé Ukrajna számára a 2026-2027-es időszakra. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy Magyarország addig nem támogat újabb, Ukrajnával kapcsolatos európai uniós döntéseket, amíg nem áll helyre a kőolajszállítás Magyarország és Szlovákia irányába a Barátság vezetéken – melyen keresztül – az ukrán állásponttal szemben, mely szerint orosz támadás rongálta meg a vezetéket – Magyarország és Szlovákia állítja, hogy politikai döntés miatt nem érkezik kőolaj.

Az Európai Tanács elnöke, António Costa hétfőn, amikor Ukrajnába utazott, hogy megemlékezzen az ukrajnai háború kitörésének negyedik évfordulójáról, arra kérte a magyar kormányt, hogy járjon el a december 18-i közös döntésünkkel összhangban, és oldja fel a 90 milliárd eurós Ukrajnát támogató hitel végrehajtásának blokkolását. Costa figyelmeztette Orbán Viktort, hogy ha nem tartja magát a december 18-i döntéshez, az a lojális együttműködés elvének megsértését jelentené az EU-tagállamok között.

Orbán Viktor még aznap válaszlevelében jelezte, hogy továbbra is ellenzi a pénzek átutalását, és azzal vádolta Kijevet, hogy lassítja a Barátság kőolajvezeték helyreállítását.

„Nincsenek technikai akadályai annak, hogy újraindítsák az olajszállítást a Barátság vezetéken Magyarországra. Csak Ukrajna politikai döntésére van szükség” – írta a magyar miniszterelnök.

Bejegyzéssel jelentkezett közösségi oldalán kedd reggel Orbán Viktor miniszterelnök, amelyben a Barátság kőolajvezeték körüli ügyre, valamint az ukrán–magyar viszonyra is kitért.

A miniszterelnök bejegyzése elején arról írt, hogy Ukrajnában pontosan tudják, mit miért tesznek. Orbán Viktor szerint az ukránok azt akarják, hogy a választások előtti hetekben üzemanyaghiány legyen Magyarországon, amelyhez 1000 forintos benzinár párosulna. Véleménye szerint Kijev ezt azért csinálja, hogy megbuktassa a magyar kormányt, és kicserélje azt

„egy Kijevnek kedves helytartóra. ”

„Nem fog menni. A tartalékainkat feltöltöttük, az üzemanyaghiánytól megmentettük az országot. Az ukránok 90 milliárd eurós hadikölcsönét megállítottuk, és nem szavazunk meg semmilyen Ukrajnát támogató döntést Brüsszelben, ameddig Zelenszkij elnök nem tér észhez” – fogalmazott a miniszterelnök. Orbán Viktor bejegyzése végén arról írt, hogy Magyarország nem asszisztál az ukrán olajblokádhoz, hanem megtöri azt. „Ebben biztosak lehetnek Brüsszelben és Kijevben is” – jegyezte meg.

 Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijelentésével kapcsolatban arról, hogy Magyarország addig nem támogat újabb, Ukrajnával kapcsolatos európai uniós döntéseket, amíg nem áll helyre a kőolajszállítás Magyarország és Szlovákia irányába a Barátság vezetéken.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy Budapest és Pozsony energiaellátásának biztonsága nem lehet politikai viták tárgya. Mint mondta, Magyarország álláspontja szerint az Európai Bizottságnak fel kell lépnie annak érdekében, hogy a szállítás mielőbb újrainduljon.

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas javaslatot tett arra, hogy a tagállamok katonai szerepvállalását is megvizsgálják Ukrajna támogatásában, amit Magyarország elutasít.

Szijjártó Péter szerint Ukrajna nem adott kielégítő tájékoztatást a Barátság kőolajvezeték állapotáról, és akadályozza a helyszíni vizsgálatokat. Hozzátette: Magyarország a jövőben is minden olyan lépést megvétóz, amely veszélyezteti az ország energiaellátását.

Budapest álláspontja szerint a kérdés rendezéséig nem támogatják sem az újabb szankciós csomagot, sem az Ukrajnának szánt további pénzügyi segítséget.