4 milliárd forint a hazai kkv-knek

A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások már pályázhatnak a "KKV kapacitásbővítő támogatás 3.0" programra, mellyel közel 2,5 millió forintos támogatásban részesülhetnek minden új munkavállaló felvétele esetén - jelentette be keddi közleményében Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a foglalkoztatás továbbra is magas szinten maradjon hazánkban - tette hozzá.

A "KKV kapacitásbővítő támogatás 3.0" program a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének erősítését és munkahelyteremtését támogatja. A program összesen 4 milliárd forintos keretből nyújt vissza nem térítendő támogatást.

A program célja, hogy a vállalkozások bértámogatás és eszközbeszerzés révén bővíteni tudják foglalkoztatotti létszámukat, valamint alkalmazkodjanak a zöld és digitális átállás kihívásaihoz. A támogatás Magyarország teljes területén igényelhető - ismertette az államtitkár.

A pályázatot azok a kkv-k nyújthatják be, amelyek legalább egy lezárt üzleti évvel rendelkeznek, kettős könyvvitelt vezetnek, és vállalják minimum 1, maximum 10 új munkavállaló felvételét. Fontos elvárás, hogy a felvételt megelőző 30 napban az érintett munkavállalók ne végezzenek kereső tevékenységet

- részletezte.

Az egy főre jutó támogatás felső határa 2 467 920 forint, amely 6 hónapon keresztüli bér- és bérjárulék-támogatásból, valamint a bértámogatás legfeljebb 30 százalékáig elszámolható eszközbeszerzésből áll. A vállalkozásnak 30 százalék önrészt kell biztosítaniuk, és a támogatási időszak után további 6 hónapig fenn kell tartania a foglalkoztatást.

A támogatott projektek végső megvalósítási határideje: 2027. július 31.

A pályázat 2026. február 28-ig nyújtható be elektronikus úton a programot lebonyolító OFA Nonprofit Kft. Forráskezelő Rendszerén keresztül - írta közleményében az államtitkár.

A megkérdezett magyarországi vállalatok 44 százaléka nettó árbevételének emelkedésére számít az idén, 35 százalék stabil árbevétellel számol, mindössze a cégek tizede kalkulál bevétele csökkenésével, ami közel azonos az egy évvel korábbival - derült ki a Randstad 2026 HR Trends című kutatásából, amelynek az eredményeit hétfőn juttatták el az MTI-nek.

A tavaly a negyedik negyedévben zajlott felmérésben 434, különböző iparágakban működő vállalat felsővezetőit kérdezték. A résztvevők 64 százaléka nemzetközi, 14 százaléka országos méretű, 22 százaléka helyi cég volt. A kutatásban a Randstad az Evalueserve piackutató és elemző céggel működött együtt.

Régiós összevetésben a magyar vállalatok a legoptimistábbak: a cseh és a román piacon alacsonyabb a bevétel növekedését várók aránya, rendkívül magas bizonytalanság mellett. Romániában mindössze a cégek harmada, Csehországban pedig kevesebb, mint kétötöde számít árbevétele növekedésére 2026-ban - igaz, utóbbi piacon így is meghaladják a 2025-ös értéket. Romániában 9 százalékkal csökkent 2025-höz képest azok aránya, akik növekedést várnak, ezek a cégek a bevétel stabilizálódását várók táborát erősítik, amely közel ezzel azonos mértékben nőtt. Mindkét piacon rendkívül magas a bizonytalanok aránya - közölték.

A bérköltségek jelentik a legnagyobb üzleti kihívást idén is: a magyar vállalatok 70 százaléka vélekedett így. A működési költségek emelkedését 2025-höz képest többen azonosították kihívásként, 52 százalék a korábbi 46 százalékhoz képest. Ugyanakkor a legmarkánsabban azok aránya nőtt, akik a kereslet csökkenését tekintik üzleti kockázatnak: 48 százalék, ami 13 százalékos emelkedés a tavalyihoz képest.

A kutatás szerint a létszámtervek 2026-ban visszafogott képet mutatnak: a cégek csupán 26 százaléka tervez bővítést, 12 százaléka leépítést, míg 17 százaléka nem pótolja a távozó munkavállalókat, 45 százalék változatlan létszámmal tervez.

A toborzási aktivitás leginkább az IT, az üzleti szolgáltató és az energetikai szektorban erős, míg a termeléshez, logisztikához és ügyfélszolgálathoz kötődő területeken csökken a kereslet. 2026-ra 4 százalékkal, 77 százalékra nőtt azok aránya, akik az üzleti növekedés miatt létszámbővítést terveznek - közölték.

A kutatásban részt vevő cégek 97 százaléka tervez béremelést, ugyanakkor a béremelések mértéke tovább mérséklődik. A leggyakoribb emelési sáv 6-8 százalék közötti, mind a szellemi, mind a fizikai dolgozók körében.

Magyarország sikeresen jelentette be az Európai Bizottságnál a tisztaipar-megállapodáshoz kapcsolódó beruházásokhoz nyújtható új támogatási programját, amelynek jóváhagyásával az ország az elsők között vezeti be a tiszta ipari megállapodást kiegészítő támogatási rendszert (CISAF) - közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség kedden az MTI-vel.

A közleményben kiemelték: a CISAF lehetővé teszi, hogy Magyarország vissza nem térítendő állami támogatást nyújtson olyan beruházásokhoz, amelyek előmozdítják a tiszta technológiák és a tiszta energia fejlesztését.

A támogatás kiterjed a nettó zéró kibocsátási célt szolgáló iparról szóló rendelet (Net Zero Industry Act - NZIA) hatálya alá tartozó termékek - például napelemrendszerek, hőenergiatároló rendszerek és geotermikus erőművek - gyártására, az ezekhez kapcsolódó kulcsfontosságú alkatrészek előállítására, valamint a szükséges kritikus nyersanyagok termelésére vagy visszanyerésére.

A támogatás 2030. december 31-ig Magyarország teljes területén elérhető azon vállalkozások számára, amelyek támogatás hiányában igazolhatóan az Európai Gazdasági Térségen kívül valósították volna meg beruházásukat.

A program részletes feltételeit tartalmazó támogatási útmutató hamarosan megjelenik és további információkkal a HIPA szolgál az érdeklő cégek számára.

A közleményben kitértek arra, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítása alatt 2014 óta működő ügynökség 2025 végéig 2305 pozitív beruházási döntésben működött közre, amivel több mint 66 milliárd eurónyi beruházáshoz és mintegy 187 ezer új munkahely megteremtéséhez járult hozzá.

Február 2-től igényelhető a csaknem 39 milliárd forint keretösszegű hitelkonstrukció, amellyel a mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint a víziközmű szolgáltató vállalkozások csökkenthetik primer energia felhasználásukat és erősíthetik környezettudatos gazdasági versenyképességüket. A Magyar Fejlesztési Banknál, az MFB Pont Plusz hálózaton keresztül elérhető európai uniós forrású, fix 0 százalékos kamatozású beruházási hitel keretében 10 millió és 500 millió forint közötti összeg igényelhető az energiahatékonysági és technológiai korszerűsítésekre - hívta fel a figyelmet hétfői közleményében a a fejlesztési bank.

A Vállalkozások energiahatékonysági fejlesztéseit elősegítő hitelkonstrukció olyan beruházásokat fed le, melyeknek célja az energiafelhasználás csökkentésével a versenyképesség növelése.

A program keretében pályázni lehet épületek energetikai korszerűsítésére, (épületburok szigetelése, nyílászárók cseréje, szigetelő hatású függönyfal, világítási, szellőzési, fűtési és hűtési rendszerek korszerűsítése, árnyékoló szerkezetek beépítése, használati melegvíz rendszer korszerűsítése, valamint okos fogyasztásmérők beépítése), folyamatok energiahatékony fejlesztésére, gépek, berendezések energetikai korszerűsítésére, maradékhő és hulladékhő hasznosítására, ipari technológiai folyamatok energiahatékonyságának javítására, víziközmű szolgáltató vállalkozások esetében a hiteltermék a Kölcsönigénylő saját tulajdonába kerülő berendezések (rendszerfüggetlen víziközmű elemek, mint szivattyú, irányítástechnikai berendezés, frekvenciaváltó, fogyasztásmérők, illetve légfúvó berendezések, iszapvíztelenítők) korszerűsítésére fordítható

- sorolta a közlemény.

A hitelkonstrukció keretösszege 38,7 milliárd forint, amelyből a víziközmű szolgáltató vállalkozások együttesen legfeljebb 3 milliárd forint erejéig részesülhetnek. A kölcsön beruházási célú finanszírozás, amelynek kamata a teljes futamidő alatt fix 0 százalék és minden banki költségtől mentes. A futamidő a beruházás jellegétől függően legfeljebb 120 hónap lehet.

Ügyletenként 10 millió és 500 millió forint közötti összeget igényelhetnek azok a vállalkozások, amelyek legalább egy teljes lezárt üzleti évvel rendelkeznek. Kezdő vállalkozások és konzorciumok nem vehetnek részt a programban - hangsúlyozta az MFB.

A kölcsönkérelmek 2026. február 2-től nyújthatók be az MFB Pont Plusz vállalati hálózatban, az MBH Bank, az OTP Bank és a Gránit Bank összesen 175 kijelölt bankfiókjában.

A mostani, vállalkozások energiahatékonysági fejlesztéseit célzó hitelkonstrukció mellett márciustól megnyílik egy, a földhő hasznosítását elősegítő hitelprogram is, amely ugyancsak kamatmentesen teszi lehetővé a helyben elérhető geotermális energia energiahordozóként történő hasznosítását, fokozva a földgáz felhasználás kiváltását és növelve az energiafüggetlenséget - jelezte a bank.

A részletes feltételekről az MFB honlapján találhatók bővebb információk, illetve a hitelprogram pályázati dokumentációja a www.palyazat.gov.hu oldalon olvasható - hívták fel a figyelmet.