105 csapás! Szerdára virradóra újra durván támadtak az oroszok

Az orosz hadsereg 105 csapásmérő, valamint álcadrónt vetett be ukrajnai célpontok ellen szerdára virradóra, a támadóeszközök több mint 80 százalékát a légvédelem megsemmisítette, azonban a becsapódások következtében több civil meghalt, illetve megsebesült, infrastrukturális létesítmények és lakóházak rongálódtak meg - közölték katonai és helyhatósági források jelentései alapján ukrán hírügynökségek és hírportálok.

Az előzetes adatok szerint a légvédelem 88 drónt lelőtt, illetve rádióelektronikai eszközök bevetésével az eredeti pályájukról eltérített, de 14 helyszínen 17 drón célba talált, 5 esetben pedig a lezuhanó roncsok okoztak károkat - jelentette a légierő parancsnokságának Telegram-csatornája.

A hivatalos közlemény kiadásakor még tartott a légitámadás, néhány drón az Ukrajna által ellenőrzött légtérben tartózkodott.

Szerdán éjszaka az orosz csapatok drónokkal támadták Dnyipropetrovszk megyét, két ember meghalt, ketten pedig megsebesültek a csapások következtében - közölte Olekszandr Hanzsa katonai kormányzó Telegram-bejegyzése nyomán az Interfax-Ukrajina hírügynökség.

Három családi ház megrongálódott, egy pedig megsemmisült, egy közigazgatási épületben is károk keletkeztek, elektromos távvezetékek és infrastrukturális létesítmények rongálódtak meg - fűzte hozzá a megyevezető.

Február 4-ére virradó éjjel az orosz hadsereg nagyszabású dróncsapást mért Odesszára, két ember könnyebben megsebesült - jelentette Szerhij Liszak, a városi katonai közigazgatás vezetőjének Telegram-bejegyzését idézve az Unian hírügynökség.

A városvezető arról tájékoztatott, hogy Odessza három kerületében polgári, ipari és létfontosságú infrastrukturális létesítményekben keletkeztek károk, összesen 20 családi ház és többszintes lakóépület, valamint két óvoda is megrongálódott.

Az orosz hadsereg összesen 521 támadóeszközt vetett be ukrajnai létfontosságú energetikai és infrastrukturális létesítmények ellen keddre virradóra, a célpontok több mint 85 százalékát a légvédelem megsemmisítette, azonban a támadásban sokan megsebesültek, és komoly károk keletkeztek - közölték katonai és helyhatósági forrásokra hivatkozva ukrán hírügynökségek és hírportálok.

Az előzetes adatok szerint a légvédelem a 71 különböző típusú rakétából 38-at, a 450 drónból pedig 412-őt megsemmisített, azonban 27 helyszínen összesen 27 rakéta, valamint 31 drón célba talált, 9 esetben pedig a támadóeszközök lezuhanó roncsai okoztak károkat - jelentette pénteken a légierő parancsnokságának Telegram-csatornája. A hivatalos közlemény kedd délelőtti kiadáskor még tartott a légitámadás, néhány drón az Ukrajna által ellenőrzött légtérben tartózkodott, hat rakéta sorsát pedig még vizsgálták.

Az orosz hadsereg ballisztikus és egyéb típusú rakétákkal, valamint csapásmérő drónokkal ismét célzottan támadta az energetikai rendszert - közölte Volodimir Zelenszkij Telegram-bejegyzését idézve az Unian hírügynökség. Kijevet és környékét, valamint Szumi, Harkiv, Dnyipro, Odessza és Vinnyica régiót érték csapások - hangsúlyozta az elnök.

Tájékoztatása szerint a támadásban kilenc ember megsebesült, és károk keletkeztek a lakóépületekben és az energetikai infrastruktúrában. Zelenszkij kiemelte, hogy Kijevben a dróncsapások következtében több toronyházban tűz ütött ki, és egy óvoda is megrongálódott.

Február 3-ára virradó éjszaka az orosz hadsereg Ukrajna nyolc régiójában intézett támadást elsősorban hőfejlesztő létesítmények és többszintes épületek ellen - tette közzé Denisz Smihal első miniszterelnök-helyettes, energetikai miniszter Telegram-jelentése nyomán az Unian hírügynökség. Szavai szerint ez "egy újabb emberiesség elleni orosz bűncselekmény, téli népirtási kísérlet". A kormánytisztviselő hangsúlyozta, hogy az úgynevezett "energetikai fegyverszünet" alatt az ellenség erőforrásokat halmozott fel, majd a kemény fagyok beálltával "visszatért a civil lakosság terrorizálásának szokásos gyakorlatához".

Számos ukrajnai régióban vészhelyzeti áramszünetet rendeltek el az Oroszországi Föderáció újabb tömeges rakéta és dróntámadása után - jelentették az érintett térségek áramszolgáltató vállalatai. A tervezett napi többórás áramszüneteken kívül további korlátozások léptek életbe többek között Zsitomir, Harkiv, Cserkaszi megyékben és Kijev bal parti városrészében - jelentette az Unian hírügynökség. Ukrajna két legnagyobb városában, Kijevben és Harkivban több száz épületben nincs fűtés- és vízszolgáltatás.

Andrij Szibiha külügyminiszter az éjszakai kombinált orosz támadás kapcsán azt írta az X-en: ez annak a bizonyítéka, hogy a Kreml nem tart tiszteletben semmilyen megállapodást, és a szankciós nyomás fokozására és az ukrán légvédelem támogatására szólította fel Ukrajna nemzetközi partnereit. "Fosszák meg az orosz katonai gépezetet az energiabevételektől és a technológiához való hozzáféréstől. Szigeteljék el az orosz rezsimet. Állítsák meg és kobozzák el az illegális orosz olajszállító tartályhajókat" - fogalmazott Szibiha.

Az Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok között a következő napokra tervezett béketárgyalásoknak kézzelfogható és azonnali enyhülést kell hozniuk a háborútól szenvedő ukrajnai civilek számára – jelentette ki a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács emberi jogi biztosa kedden.

Az interneten is elérhető közleményében Michael O’Flaherty rendkívül fontosnak nevezte, hogy az ukrán nép szenvedését azonnali, határozott fellépéssel enyhítsék – majd úgy fogalmazott:

„A civilek védelmének prioritást kell élveznie a béketárgyalások során, gyors és kézzelfogható eredményekkel.”

Közölte: a béketárgyalásokat konkrét kötelezettségvállalásoknak kell követniük, amelyeknek magukban kell foglalniuk az orosz csapások megállítására irányuló ígéreteket a civil területeken, a civilek elleni dróntámadások leállítását, valamint azt, hogy nem vesznek célba áramellátást és fűtést biztosító infrastruktúrákat. Ezenkívül magukban kell foglalniuk az Oroszországban és Ukrajna ideiglenesen megszállt területein fogva tartott összes civil, köztük az Oroszországba átszállított gyermekek feltétel nélküli szabadon bocsátását és hazajutását, valamint a hadifoglyok további cseréjét – hangoztatta.

Az emberi jogi biztos – elítélve az ukrajnai civilek elleni orosz támadásokat – kiemelte, hogy a szenvedést az országot sújtó rendkívüli hideg téli időjárás súlyosbítja. Szavai szerint az ukrán hatóságok és a készenléti szolgálatok dicséretet érdemelnek a károk helyreállítása és a lakosság megsegítése érdekében végzett fáradhatatlan erőfeszítéseikért.

A biztos a humanitárius támogatás fenntartására és fokozására szólította fel az Európa Tanács összes tagállamát.

O’Flaherty a nemzetközi jog betartása és az elszámoltathatóság szavatolása mellett érvelve kijelentette: a nemzetközi jog egyértelműen fogalmaz, a civileket és a polgári infrastruktúrát védelem illeti a háború alatt is. A támadásoknak véget kell vetni, a felelősöket el kell számoltatni, az áldozatoknak pedig jogorvoslatot kell kapniuk – hangoztatta.

Noha ezek a lépések csak a kezdetét jelentik mindannak, amire szükség van az igazságos és tartós béke biztosításához Ukrajnában, létfontosságú intézkedéseket jelentenek a közvetlen szenvedés enyhítésére és egy olyan alap létrehozására, amelyre a további párbeszéd építhető – emelte ki.

„Csak akkor reménykedhetünk a valós és tartós béke elérésében, ha az ukrán nép jogait és méltóságát minden megbeszélés középpontjába helyezzük”

– tette hozzá közleményében az Európa Tanács emberi jogi biztosa.

Michael O’Flaherty ukrajnai kényszersorozást feltáró jelentése – amelynek részleteiről korábban beszámoltunk a hirado.hu oldalán – pár nappal a 45 éves kárpátaljai magyar férfi, Sebestyén József elhunytáról szóló első híradások előtt jelent meg. Sebestyén József Beregszászon hunyt el 2025 júniusában, miután a kényszersorozásakor a toborzótisztek olyan súlyosan bántalmazták, hogy a beregszászi elmegyógyintézetben életét vesztette. Az első beszámolók azonban csak július elején láttak napvilágot.

Michael O’Flaherty – aki nem először szólít fel az ukrajnai lakosság megkímélésére –, az Európa Tanács emberi jogi biztosa jelentésében arról írt, a tanácsnak tudomása van az ukrán toborzótisztek rendszerszintű és széles körű abúzusairól a mozgósítással kapcsolatban. Mindeközben egyre súlyosabb méreteket ölt az ukrajnai kényszersorozás, újabban már a tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek besorozása is felvetődött, ha kell, akár erőszakkal is.

Az ukrán fegyveresek sietve hagyják el állásaikat a Szumi területhez tartozó Krasznopoljei járásban – közölték az orosz biztonsági szervek a RIA Novostinak.

„Az ukrán fegyveres erők védelme szó szerint darabjaira hullik, az állomány fegyverzetét hátrahagyva menekül” – fogalmazott az ügynökség forrása. Hozzátették: az elhagyott állásokon üres alkoholos palackokat és egyéni védőfelszereléseket találnak.

A térségben az Észak elnevezésű orosz csapat tevékenykedik. Az orosz védelmi minisztérium adatai szerint az ukránok egyetlen nap alatt akár 250 katonát, továbbá egy páncélozott harcjárművet, 14 gépjárművet, két tüzérségi löveget és öt anyagi eszközöket tároló raktárt is elveszített.

Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban hangsúlyozta:

a hadsereg sikeresen hajtja végre azt a feladatot, amelynek célja egy biztonsági ütközőzóna létrehozása a Szumi terület határán.

Mindeközben az orosz hadsereg tovább folytatja előrenyomulását Ukrajnában. Amerikai intézetek szerint csaknem kétszer annyi ukrán területet foglaltak el januárban, mint az előző hónapban. Legutóbb hétfőn – ahogyan arról a hirado.hu is beszámolt – a moszkvai védelmi minisztérium közölte, hogy birtokukba vették a zaporizzsjai Pridorozsnie és a harkivi Zelene települést. 

A harcok mellett a tárgyalások is folytatódnak, ugyanis Abu–Dzabiban szerdától tartják az orosz–amerikai–ukrán háromoldalú biztonsági egyeztetések második fordulóját. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök miután a közelmúltban bejelentette, hogy elkészült a megállapodás az Egyesült Államokkal a kétoldalú biztonsági garanciákról elmondta, hogy véleménye szerint reális esély van „egy tisztességes és tartós béke elérésére”.