Zelenszkij 1 milliós ukrán hadsereget akar

Ukrajnának elsősorban a saját fegyveres erőire kell támaszkodnia, ezért a legfontosabb biztonsági garancia egy erős, teljesen felszerelt, 800 ezres hadsereg – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán újságíróknak nyilatkozva.

„Azt kérdezem Ukrajna partnereitől, hogy ha Oroszország részéről ismét agresszió érné az országot, akkor mindegyikük hajlandó volna-e erős választ adni az oroszoknak. Egyelőre azonban nem kaptam egyértelmű, világos választ. Látom a politikai akaratot, és azt, hogy partnereink készek hathatós szankciókat és biztonsági garanciákat adni. Amíg azonban nincsenek meg a biztonsági garanciák jogi értelemben, parlamentek és az Egyesült Államok kongresszusa által megerősítve, addig erre a kérdésre nem lehet választ adni” – mutatott rá Zelenszkij. Az ukrán elnök szerint viszont még ha lesznek is biztonsági garanciák, Ukrajnának elsősorban a saját fegyveres erőire kell támaszkodnia.

Az államfő kifejezte abbéli reményét, hogy a közeljövőben újra találkozhat Donald Trump amerikai elnökkel, és megvitathatja vele a biztonsági garanciák kérdését.

„Van-e előrelépés a 15 évnél hosszabb távra vonatkozó biztonsági garanciákról szóló tárgyalásokon? Decemberben már feltettem ezt a kérdést, akkor az amerikai elnök azt mondta, majd megvizsgálják. Úgy gondolom, hogy a közeljövőben találkozni fogok vele, valószínűleg Washingtonban, de lehet, hogy máshol, meglátjuk, milyen tervei vannak az elnöknek” – mondta Zelenszkij.

Közölte, hogy Ukrajna tájékoztatta európai partnereit légvédelmi szükségleteiről. Az Egyesült Államokból újabb rendszereket egyelőre nem szállítottak, a rakéták csak lassan érkeznek, Ukrajna szeretne ezen változtatni.

„Az európai partnerek közül külön szeretném megköszönni Norvégia segítségét. Részletekbe most nem bocsátkozom” – tette hozzá az elnök.

Az ukrán elnök honlapján megjelent közlemény szerint Zelenszkij szerdán Nicosában találkozott Nikosz Hrisztodulidesz ciprusi államfővel abból az alkalomból, hogy Ciprus fél évre átvette az Európai Unió Tanácsában a soros elnöki tisztséget. A találkozón az ukrán elnök gyorsabb haladást sürgetett országa EU-csatlakozásában, és Oroszországgal szemben szigorúbb szankciókat szorgalmazott. A két államfő ezenfelül tárgyalt Ukrajna légvédelmének megerősítéséről, valamint a dróngyártásról is.

„Ciprus határozottan elkötelezett Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett. Ukrajna az egyik legfontosabb téma lesz a mi elnökségünk alatt is, és azon dolgozunk, hogy minden szinten fenntartsuk folyamatos támogatását” – ígérte a ciprusi elnök az X-en.

Az ukrán elnöki hivatal volt tanácsadója szerint a nyugati országok nem Oroszország bosszantása miatt akarnak csapatokat küldeni Ukrajnába, hanem azért, hogy megakadályozzanak egy polgárháborút, különösen a választási időszakban. Olekszij Aresztovics azt mondta: Ukrajnában egy polgárháború minden előfeltétele adott, de ha egy nyugati kontingens érkezne az országba, az csökkenthetné a zavargások kitörésének veszélyét.

Az ukrán Sztrana című lap beszámolója szerint Olekszij Aresztovics egy blogger, Alekszander Szeleszt YouTube-csatornáján arról beszélt, hogy a nyugati országok nem Oroszország bosszantása miatt akarnak csapatokat küldeni Ukrajnába, hanem azért, hogy megakadályozzanak egy polgárháborút, különösen a választási időszakban. A külföldi egységek bevezetésének másik célja az ukrán fegyveres erők által végrehajtott jogsértések nyomon követése a frontvonalon.

Az ukrán elnöki hivatal korábbi tanácsadója azt mondta,

korábban már Boszniában is bevetett békefenntartó katonákról lehet szó.

Mint Aresztovics fogalmazott, „a Nyugat jól ismeri az olyan, háború utáni államok kilátásait, amelyekben másfél millió automata fegyver lehet az embereknél, egymillió veterán van, hiányában vannak a törvényességnek, számos politikai és társadalmi ellentmondás van, és nagyon kevés erőforrással rendelkeznek, ezért stabilizáló erőkre van szükségük”.

A hírportál a tudósításban idézte Aresztovics véleményét, mely szerint

Ukrajnában egy polgárháború minden előfeltétele adott, de ha egy nyugati kontingens érkezne az országba, az csökkenthetné a zavargások kitörésének veszélyét.

A volt tanácsadó még egy az ukrán hadseregben bekövetkező szakadást sem tart elképzelhetetlennek, ugyanakkor abban biztos, hogy adott esetben a brit, francia vagy éppen török katonák azért is jól fent tudnák tartani a rendet, mert – mint Aresztovics fogalmazott –

„szövetségesekre azért még a legelkeseredettebb ukránok sem tüzelnének”.

A politikus úgy véli, hogy ez a stabilizációs tényező szükséges lehet ahhoz, hogy Ukrajna teljesítse egy esetleges békemegállapodás rá vonatkozó fejezeteit, ugyanakkor azt is leszögezte, hogy provokátorok nemcsak az oroszok, hanem az ukránok között is bőven találhatóak.

Aresztovics  korábban azt állította, hogy nem Putyin volt az ukrán dróntámadás célpontja, hanem egy nukleáris központ

Múlt hét kedden Olekszij Aresztovics az EurAsia Daily portál beszámolója szerint azt mondta, hogy az ukránok az azt megelőző napon nem Vlagyimir Putyin orosz elnökre, hanem egy nukleáris háború esetén működő orosz parancsnoki pontra próbáltak csapást mérni.

Az ukrán elnöki hivatal korábbi tanácsadója szerint az ukránoknak ez a lépése egy orosz nukleáris válaszlépésre is okot adhatna, mivel szerinte ezt ahhoz lehetett hasonlítani, mintha valaki az amerikai elnöki repülőgépet támadta volna meg. Zelenszkij volt bizalmasának vélekedése szerint valószínűleg a kubai rakétaválság óta ez volt a legerősebb provokáció, és úgy fogalmazott, hogy az ukránok ezzel egy nagyszabású provokációt hajtottak végre.

Már konkrét eredményei vannak az ukrajnai háború lezárásól folyó párizsi tárgyalásoknak – jelentette ki Kirilo Budanov, az elnöki iroda vezetője szerdán a Telegramon, és biztosított afelől, hogy Kijev meg fogja védeni az ország érdekeit. Elmondása szerint nem mindent árulhatnak most el arról, hogy miben egyeztek meg Párizsban.

„Folytatjuk a tárgyalásokat Párizsban a tartós béke és az államunk számára nyújtott megbízható biztonsági garanciák elérése érdekében. Nem minden információ lehet nyilvános, de konkrét eredmények már vannak, a munka pedig folytatódik. Az ukrán nemzeti érdekek védelmet kapnak” – írta Budanov bejegyzésében.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mindeközben közölte a Telegramon, hogy szerdán Párizsban a tárgyalódelegációk a biztonsági garanciákon és a háború befejezésének alapvető keretén dolgoznak. Ukrajnát Budanov mellett Rusztem Umerov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára, Andrij Hnatov vezérkari főnök, Szerhij Kiszlicja, az elnöki iroda helyettes vezetője és Olekszandr Bevz elnöki tanácsadó képviseli. A delegáció tagja továbbá David Arahamija, a kormánypárt frakcióvezetője is.

Denisz Smihal védelmi miniszter arról számolt be, hogy az ukrán hadsereg alakulatai decemberben és januárban naponta több mint 1500 olyan drónt kaptak, amely képes elfogni a Sahíd támadódrónokat. Kiemelte, hogy ez lehetővé tette az egységek képességeinek jelentős megerősítését az ellenséges légi célok elleni védelemben a frontvonaltól egészen a hátországi régiók védelméig.

Többen meghaltak az Ukrajna elleni csapásokban

Az ukrán vezérkar közölte, hogy az ukrán erők szerdára virradóan csapást mértek Oroszország belgorodi régiójában egy kőolaj- és üzemanyag-elosztó telepre Kotyel település közelében, valamint egy katonai raktárra Donyecki terület orosz megszállás alatti részében.

Borisz Filatov, Dnyipro polgármestere arról tájékoztatott, hogy az orosz erők az éjjel csapást mértek városára, az eddigi adatok szerint heten sérültek meg, köztük két gyerek. Hozzátette, hogy több mint tíz többszintes lakóépület rongálódott meg, károk keletkeztek egy szakiskola és két óvoda épületében is.

Napközben az orosz hadsereg csapást mért Zelenszkij szülővárosára, a Dnyipropetrovszk régióbeli Krivij Rihre is – közölte Olekszandr Vilkul, a város védelmi tanácsának vezetője, hozzátéve, hogy az eddigi információk szerint nyolc ember sérült meg.

Olekszij Kuleba újjáépítésért felelős miniszterelnök-helyettes arról tájékoztatott, hogy Oroszország drón- és rakétatámadást hajtott végre a déli Odessza régióban két kikötő ellen, egy ember meghalt, károk keletkeztek a kikötői létesítményekben, adminisztratív épületekben, valamint növényi olajat tartalmazó konténerekben. Oleh Kiper  regionális kormányzó később közölte, hogy a legfrissebb adatok szerint nyolcan sebesültek meg.

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország az éjjel 96 drónnal és rakétával támadta Ukrajnát, a légvédelem ebből egy Iszkander-M típusú rakétát és 81 drónt tudott megsemmisíteni, és 14 becsapódást rögzítettek nyolc helyszínen, továbbá öt helyen roncsok lezuhanását.

Párizsi tárgyalások: Európai katonák mehetnek Ukrajnába?

Az előző nap Párizsban egy egyezség született Ukrajna és az ukránokat támogató országok közt arról, hogy a békekötés esetén európai katonák mehetnek Ukraknába békefenntartónak – noha az is látszódik, hogy ezt közel sem támogatja minden európai ország. 

Eközben szerdán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy közel egymilliós hadseregről beszélt, bár azt is elismerte: nem kapott garanciát arra az európaiaktól, hogy erős választ adnának egy újabb esetleges orosz agresszióra.