POLITIK
És több milliárd hrivnya.
Az ukrán Állami Vagyonkezelő Alap vezetőhelyettese, Andrij Melnyik vagyonbevallásában elismerte, hogy öt tonna aranyrúd, valamint több milliárd hrivnyányi értékpapír tulajdonosa, amelyeket jelenleg Moszkvában őriznek.
Melnyik vagyonnyilatkozatáról az TSZN ukrán portál számolt be, amelyből az is kiderült, hogy az öt tonna aranyat Moszkvában őrzik – írta a Mandiner.
Az 5 tonna arany értéke jelenlegi árfolyamon körülbelül 79,8 millió euró (átszámítva körülbelül 30,74 milliárd forint).
Andrij Melnyik arról is nyilatkozott, hogy tulajdonában van 15 ritkaföldfém-lelőhely – egyikről azt nyilatkozta, hogy körülbelül 1,5 milliárd hrivnya értékű – a luhanszk régió területén, amely jelenleg orosz fennhatóság alatt áll. Melnyik bevallása szerint éves fizetése 1 millió hrivnya (átszámítva körülbelül. 7,67 millió forint) volt.
A Mandiner megjegyezte: Magyarország aranytartaléka, annak 2018-as megemelése előtt 3,1 tonna volt – jelenleg 110 tonna. Melnyik aranykészlete egyébként meghaladja olyan országok hivatalos aranykészletét, mint például Albánia, Szlovénia, Litvánia vagy éppen Észtország.
Sorozatosan újabb és újabb súlyos korrupciós botrány rázza meg Ukrajna politikai elitjét. Az ügy középpontjában Volodimir Zelenszkij elnök pártjának több aktív parlamenti képviselője áll, akiket szervezett bűnözéssel és szavazatvásárlással gyanúsítanak- írta a Magyar Nemzet.
Szavazatok készpénzért – súlyos korrupciós vádak Zelenszkij párttársaival szemben Forrás: AFP
Az ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) és a Korrupcióellenes Speciális Ügyészség (SAPO) vádat emelt egy, a parlamenten belül működő szervezett bűnözői csoport ellen. A nyomozás szerint a hálózat célzottan vásárolta meg a képviselők szavazatait, mégpedig rendszeresen, előre megszervezetten, készpénzes kifizetésekkel. A vád szerint az érintett képviselőket egy WhatsApp-csoporton keresztül irányították. Itt kapták meg a konkrét törvényjavaslatok számait és a szavazási utasításokat. A szavazás után pedig megérkezett a fizetség. A hatóságok szerint mindez nem egyszeri visszaélés volt – írja az RBC Ukraine.
Az ügyre Mario Nawfal, a kriptovilágból ismert vállalkozó és közösségi médiás véleményvezér is felhívta a figyelmet. Nawfal az X közösségi oldalon rendszeresen szervez nagy elérésű politikai és geopolitikai beszélgetéseket, és ezúttal arra mutatott rá: a mostani ügyet nem lehet egyszerűen félresöpörni azzal, hogy „propaganda”. Mint hangsúlyozta, a vádakat Ukrajna saját korrupcióellenes szervei fogalmazták meg.
A gyanúsítottak mindannyian Zelenszkij pártjához tartoznak.
A hatóságok öt aktív törvényhozót neveztek meg: Jevhen Pivovarov, Ihor Nehulevszkij, Olha Szavcsenko és Jurij Kiszel.
Nem háttéremberekről van szó, hanem hivatalban lévő képviselőkről, akik részt vettek a törvényhozás mindennapi munkájában.
A nyomozók szerint a rendszer hierarchikusan működött. Voltak koordinátorok, akik összefogták a folyamatot, és a parlamenti apparátus egyes tagjai is közreműködtek.
A hatóságok szerint a mostani ügy egy visszatérő mintázat része. Ukrajna továbbra is jelentős külső támogatásra szorul, ám a támogatók körében egyre kevésbé elfogadott az az érvelés, hogy a korrupció majd csak a háború után kerül napirendre.
Virágzik a korrupció Ukrajnában
Ukrajnában a rendszerszintű korrupció újra és újra felüti a fejét. Volodimir Zelenszkij 2019-es hatalomra kerülésekor megtisztulást ígért, ma azonban már a nemzetközi sajtó sem tudja elhallgatni, hogy elnöksége alatt az országot oligarchák, állami vezetők és politikai szövetségesek hálózzák be. Az elnök környezetéhez köthető nagyvállalkozók – köztük régi bizalmasa, a külföldre menekült Timur Mindics – sorra bukkannak fel gyanús szerződésekben.
Tegnap arról számoltunk be, hogy a Kárpátaljai Regionális TCK és SP vezetőjének, Andrij Szavcsuk ezredesnek az otthonában tartott házkutatás során a rendvédelmi szervek mintegy százezer amerikai dollárt foglaltak le.
Az előzetes információk szerint a pénz nem szerepelt a hivatalos vagyonnyilatkozatokban.
Ukrajna mindennapjait továbbra is a háború és a pusztítás határozza meg, ám a frontvonalak mögött egy másik, éppoly romboló folyamat is zajlik: a rendszerszintű korrupció újra és újra felüti a fejét. Volodimir Zelenszkij 2019-es hatalomra kerülésekor megtisztulást ígért, ma azonban már a nemzetközi sajtó sem tudja elhallgatni, hogy elnöksége alatt az országot oligarchák, állami vezetők és politikai szövetségesek hálózzák be. Miközben Brüsszel egyre sürgeti Kijev uniós csatlakozását, a jogállamiság, az átláthatóság és a valódi korrupcióellenes fellépés terén alig történik előrelépés. Az elnök környezetéhez köthető nagyvállalkozók – köztük régi bizalmasa, a külföldre menekült Timur Mindics – sorra bukkannak fel gyanús szerződésekben, miközben az ukrán parlament és kormány működését egyre komolyabb politikai befolyásolási ügyek árnyékolják be.
A nyugati médiában is komoly botrányt kavart „arany vécé” csak a jéghegy csúcsa Forrás: AFP
A nyugati médiában is komoly botrányt kavart „aranyvécé” csak a jéghegy csúcsa. Az Enerhoatomnál kirobbant visszaosztás megmutatta, milyen mélyen gyökerezik az állami cégeket behálózó korrupció: a beszállítókat 10–15 százalékos „jutalék” kifizetésére kényszerítették, és a vádak szerint Mindics is profitált a machinációkból. Az ukrán sajtóban egymást követik a hasonló történetek. A Demokrata összegyűjtötte azt a tíz botrányt, amelyekről lapunk is beszámolt és jól érzékeltetik, milyen környezetben próbál Brüsszel csatlakozási tárgyalásokat folytatni.
1. Hibás gránátok
A Lviv Arsenal 2022-ben 100 ezer aknavetőgránátot ígért leszállítani – előleget felvették, áru azonban sehol. A mintegy 1,5 milliárd hrivnyát külföldre csatornázták, a gránátok sosem érkeztek meg vagy hibásak voltak. Öt személy ellen eljárás indult – erről a Nenka is írt.
2. Ruházati tender
Igor Hrinkevics vállalkozásai több mint egymilliárd hrivnya értékben nyertek katonai egyenruhatendereket, miközben gyártókapacitással alig rendelkeztek.
A leszállított felszerelés silány volt, a veszteség meghaladta az 1,16 milliárd hrivnyát.
A bukni látszó üzletember még megvesztegetni is próbálta a hatóságokat. A nyomozók végül megállapították, hogy Hrinkevics legkésőbb 2023 januárjában bűnszervezetet hozott létre, amelybe fiát, Romant és ismerőseit is bevonta. Az általa irányított vállalatok állami megrendeléseket kaptak a Védelmi Minisztériumtól ruházat, lábbeli, felszerelés és élelmiszer szállítására – írja a Dilo.
3. OLAF-botrány a generátorok körül
Az Európai Csalás Elleni Hivatal szabálytalanságokat tárt fel az Ukrajnának szánt generátorok beszerzésénél. Valós verseny nélkül, előre leosztott szerződésekkel, indokolatlan előlegekkel és akár 40 százalékos felárral dolgoztak – Lengyelországnak 91 millió eurót kell visszafizetnie.
4. Aranyáron vett száraztészta
Két miniszterhelyettes humanitárius tésztabeszerzésbe csomagolta a korrupciót: a frontra szánt árut a piaci ár háromszorosáért vásárolták, így 63 millió hrivnyás kárt okozva az államnak – erről a Censor számolt be korábban.
5. Cseh drónbiznisz extraprofillal
Egy cseh cég nyolc drónt vett 36 millió koronáért, majd közel húszszoros áron adta tovább Ukrajnának. A bevétel jelentős részét kínai számlákra mentették, a cégvezetőt adóelkerüléssel vádolják – számolt be róla a Hromadske.
6. Gyanús bolgár mellényüzlet
Orosz tulajdonú bolgár vállalat adott el több tízezer golyóálló mellényt és 50 ezer egyenruhát 91 millió euróért, miközben a termékek minősége erősen kifogásolható volt és 33 százalékos közvetítői felárat számoltak fel.
7. Harkivoblenerho – ötszörös árak, eltűnő milliók
2021-es beszerzések során 11 904 transzformátor és közel nyolcvanezer mérőműszer árát ötszörösére tornázták. A 132 millió hrivnyás felárból 120 milliót később ugyan visszaszereztek, de a módszer korántsem egyedi.
8. Félmillió dollár egy bányagépért
Egy minisztériumi vezető 500 ezer dolláros kenőpénzért segítette volna át a frontvonalon túlra a donyecki bányagépet. A harmadik részlet átvételekor érték tetten.
9. Drónbiznisz politikusokkal és katonai vezetőkkel
Több magas rangú személy – köztük egy parlamenti képviselő – drónok és elektronikai eszközök beszerzésénél rendszeresen visszaosztást kért. A jutalékok a szerződésérték 30 százalékát is elérték, az ügyészség 30 millió hrivnyás óvadékot kért a képviselőre.
10. Télikabát helyett vékony dzseki
A védelmi tárca 233 ezer télikabátot fizetett ki 20 millió dollárért egy török cégnek, ám több szállítmányban indokolatlanul megugrott az ár, a katonák pedig végül vékony, télre alkalmatlan kabátokat kaptak.
A korrupció rendszerszintű: dollárkötegek és aranyvécék
Ukrajnában az elmúlt évek egyik legnagyobb korrupciós botránya zajlik. A vádak középpontjában Volodimir Zelenszkij elnök egyik üzleti partnere, Timur Mindics áll, aki jelenleg külföldön tartózkodik. A Die Welt cikke emlékeztetett, hogy augusztusban egy színarany vécét és bidét fotóztak le Mindics kijevi lakásában. A 46 éves férfi régóta kapcsolatban állt Zelenszkij elnökkel:
- A 2019-es választási kampányban Zelenszkij egy páncélozott autóban utazott, amelyet Mindics biztosított számára.
- 2021-ben Zelenszkij a lezárások ellenére Mindics magánlakásában ünnepelte születésnapját – abban, amelyben egy aranyvécé található.
A háborúból Zelenszkij filmstúdiós cége is nagyot kaszált
Mint arról lapunk is beszámolt, a Fire Point nevű ukrán startup sikersztoriját is korrupciós vádak kísérik. A háborún Zelenszkij filmstúdiós cége nagyot kaszált, hiszen
idén már mintegy egymilliárd dollárnyi állami szerződést nyertek el, és Ukrajna egyik legnagyobb hadiipari beszállítójává váltak.
A vállalat fejlesztései között szerepelnek a nagy hatótávolságú FP–1 drónok és a Flamingo rakéták, amelyeket az ukrán fegyveres erők aktívan alkalmaznak.
Ukrajna ma nem csupán a háborúval, hanem saját intézményrendszere hanyatlásával is küzd.
Amíg Brüsszel a csatlakozás felgyorsítását sürgeti, addig a fenti ügyek könyörtelenül rávilágítanak: Kijevben a korrupció nem kivétel, hanem rendszer.
Ripost hírek
