Újabb települést foglaltak el az oroszok a Donyeck-medencében

Az orosz védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy az orosz erők elfoglalták a kelet-ukrajnai Donyeck megyében fekvő Bondarne települést.

A tárca közlése szerint az orosz légvédelem szombat délután három, pilóta nélküli repülő szerkezetet semmisített meg a dél-oroszországi Kurszki terület felett,

A belgorodi operatív törzs a Telegram üzenetküldő alkalmazásban azt írta, hogy az ukrán erők huszonnégy óra leforgása alatt több mint hetven drónnal támadták az Ukrajnával határos Belgorodi területet. Tizenhat drónnal csapást mértek Sebekino városra és hat környékbeli falura, tíz másikat lelőttek. Egy drón egy közlekedő gépjárművet talált el, amely kigyulladt, az utasait, egy férfit és egy nőt sebesüléseikkel kórházba szállították. Sebekinóban találat ért egy üzemet, Beljanka faluban egy elektromos vezetéket, Boznyeszenovka faluban három lakóházat, Meskovoje településen pedig egy autóbuszt és két házat – áll a tárca közleményében.

Az orosz védelmi minisztérium jelentése szerint az ukrán hadsereg az elmúlt huszonnégy órában mintegy 1300 katonát veszített az orosz haderő harci tevékenységének következtében.

Alekszandr Volosin, az orosz felsőház képviselője a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek adott interjúban azt mondta: Ukrajna és nyugati partnerei a 2025. év eredményei alapján megértik, hogy Ukrajna nem tér vissza a 2014-es, de még a 2022-es határokhoz sem.

Volosin szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „mostani retorikája a visszafordíthatatlan veszteségről tanúskodik”.

„Ő és támogatói tisztában vannak azzal, hogy nem lesz visszatérés a 2014-es, sőt a 2022-es határokhoz sem. Az ukrán területek, a Krímtől a már felszabadított donyecki Novorosszijáig, automatikusan visszatérnek az anyakikötőbe, az Oroszországi Föderációba” – fogalmazott a Luhanszk megye megszállt területén megválasztott politikus.

Huszonhétre nőtt azon ukrán dróntámadás halálos áldozatainak száma, amely szilveszter éjfélkor érte a Herszon megyei Horli fekete-tengeri üdülőfalu egyik szállodáját és éttermét - közölte pénteken Szvetlana Petranko, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) szóvivője.

Petrenko elmondta, hogy a halottak közül kettő kiskorú. A szóvivő szerint

a csapás 31 sebesültjét – köztük öt gyermeket – jelenleg kórházban ápolják.

Az SZK, amely az ügyben terrorcselekmény címén indított büntetőeljárást, közölte, hogy a szállodában és az étteremben több mint száz civil köszöntötte az Újévet.

Vlagyimir Szaldo, a túlnyomórészt orosz ellenőrzés alá került herszoni régió kormányzója hangsúlyozta, hogy

az ukrán hadsereg szándékosan égette el az embereket,

a támadáshoz bevetett három drón egyike ugyanis gyújtókeveréket szállított. Szaldo az orosz katonai hírszerzésre hivatkozva azt állította, hogy a csapást a Ptahi Magyara ukrán drónalakulat hajtotta végre. Hangot adott feltételezésének, hogy az akcióban brit titkosszolgálatok is részt vettek.

Herszon megyében a tragédia miatt gyászt hirdettek ki.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Belgorod belvárosát ért rakétacsapásban két nő megsebesült, a luhanszki régióban több mint 85 ezer előfizető maradt áram nélkül.

A moszkvai katonai tárca szerint az orosz hadsereg, válaszul a polgári célpontokat ért „terrortámadásokra”, egy tömeges és hat csoportos csapást mért a december 26-tól január 2-ig tartó időszakban ukrán hadiipari üzemekre, a működésüket biztosító energiaipari létesítményekre, katonai célokat szolgáló közlekedési és kikötői infrastruktúrára, drónokat és rakétahajtómű-alkatrészeket összeszerelő üzemekre, valamint ukrán katonák és külföldi „zsoldosok” ideiglenes állomáshelyeire.

A heti hadijelentés szerint

az orosz fegyveres erők a hat ukrajnai frontszakasz közül ötön előre tudtak törni, összesen kilenc települést foglaltak el,

köztük Mirnohrad és Huljajpole várost, Kupjasznknál pedig 16 ellentámadást vertek vissza. A tájékoztatás értelmében „különleges hadművelet” övezetében több mint kilencezer ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

A moszkvai katonai tárca a héten megsemmisített haditechnikai eszközök között sorolt fel egy Szu-27-es harci repülőgépet, öt harckocsit és 112 egyéb páncélozott harcjárművet, hat irányított légibombát, amerikai HIMARS sorozatvetők három rakétáját, két Hrom műveleti-harcászati rakétát, továbbá 1662 repülőgéptípusú drónt.

Az orosz statisztika szerint elérte a 670-et a háború kezdete óta lelőtt ukrán harci repülőgépek száma.

Az Ukrajnába telepítendő nemzetközi alakulatról egyeztetett szombati telefonos megbeszélésén Keir Starmer brit kormányfő és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

A Downing Street tájékoztatása szerint mindkét vezető üdvözölte az igazságos és tartós békét célzó, folyamatos amerikai erőfeszítéseket.

A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője szerint Starmer és Zelenszkij megbeszélésén szóba került annak a többnemzetiségű erőnek a kialakítása is, amelyet a nyugati szövetségesek tervei alapján az ukrajnai tűzszünet elérése után Ukrajnába lehetne telepíteni.

Az ukrán erők a nemzetközi humanitárius jog normái szerint járnak el, és csakis katonai célpontokat támadnak, illetve Oroszország katonai potenciáljának csökkentése érdekében mérnek csapásokat - jelentette ki Dmitro Lihovij, az ukrán vezérkar szóvivője pénteken, reagálva arra az orosz közlésre, amely szerint az ukrán erők előző nap csapást mértek a dél-ukrajnai Herszon megye orosz ellenőrzésű részén egy kávézóra.

Vlagyimir Szaldo, a régió Moszkva által kinevezett kormányzója csütörtökön azt állította, hogy az ukrán fegyveres erők január 1-je éjszakáján támadást intéztek egy szállodai kávézó ellen a Fekete-tenger partján fekvő Horli faluban. Szavai szerint a támadás következtében 24-en haltak meg, köztük egy gyermek, és több mint 50-en szenvedtek sérüléseket. Később Szvetlana Petranko, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) szóvivője azt mondta, hogy 27-re nőtt a halálos áldozatok száma.

"Az ukrán védelmi erők a nemzetközi humanitárius jog normái szerint járnak el, és csapásaikat kizárólag az ellenséges katonai létesítmények, az Oroszországi Föderáció üzemanyag- és energetikai infrastruktúrája, valamint más jogos célpontok ellen mérik, az agresszor ország katonai potenciáljának csökkentése érdekében"

- mondta az ukrán vezérkar szóvivője a Szuszpilne közszolgálati műsorszolgáltatónak nyilatkozva. Hozzátette, hogy az ukrán erők által január 1-jére virradó éjjel végrehajtott támadásokról szóló információkat a vezérkar hivatalos közösségi oldalain közzétették, és minden művelet benne van a jelentésben.

Lihovij kijelentette: "az orosz propagandisták és Oroszország katonai-politikai vezetése ismételten dezinformációval és hamis állításokkal éltek, egyebek mellett azzal a céllal, hogy befolyást gyakoroljanak Ukrajna nemzetközi partnereire és a béketárgyalások menetére".

Starmer tavaly nyáron, Emmanuel Macron francia elnökkel tartott londoni találkozóján jelentette be a tervet, amely szerint az ukrajnai rendezés biztosítására készen álló országok koalíciójának új nemzetközi alakulata Multinational Force Ukraine névvel jönne létre.

A brit kormányfő akkori ismertetése szerint ennek az alakulatnak a központja Párizsban lenne, létrehozásának célja pedig az, hogy támogatást nyújtson a majdani ukrajnai békemegállapodás végrehajtásához, amint ez az egyezség létrejön.

A londoni miniszterelnöki hivatal egyidejűleg ismertetett beszámolója szerint az új szerveződés a jövőben Kijevbe is telepítene egy koordinációs központot, amikor a majdani békemegállapodás biztosítására hivatott alakulat vezénylési struktúrája végleges formát ölt.

Egy terroristát nevezett ki Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a kijevi elnöki hivatal élére – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese pénteken a TASZSZ orosz hírügynökségnek.

„A legitimitását elvesztett véres bohóc új hivatalvezetőt választott. A terrorista Budanov lett azzá” – nyilatkozott a volt elnök és kormányfő.

Medvegyev így kommentálta, hogy Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke kerül az ukrán államfői hivatal élére.

Sajnálkozásának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Zelenszkijnek „csak egy pozíció áll rendelkezésre ellenfeleinek eltávolítására”, különben a másikat felajánlhatta volna Valerij Zaluzsnij ukrán exfőparancsnoknak, jelenlegi londoni nagykövetnek „és egyszerre távolíthatta volna el a sakktábláról mindkét lehetséges elnökválasztási riválisát”.

Rogyion Mirosnyik, az orosz külügyminisztériumnak a „kijevi rezsim háborús bűnei” ügyében illetékes nagykövete, ugyancsak a TASZSZ-nak nyilatkozva hangot adott véleményének, miszerint

Budanov kinevezését az ukrán elnöki hivatal élére London sugalmazta.

„Az ötlet, hogy Budanovot nevezzék ki az elnöki hivatal vezetőjévé, valószínűleg Zelenszkijnek a ködös Albionban élő kurátorai javaslatára merült fel. Két okból van erre szükségük: egyrészt, hogy megerősítsék Kijev hajthatatlan álláspontját a konfliktus rendezéséről szóló tárgyalásokon, másrészt, hogy Zelenszkijt még rövidebb pórázra vegyék, vagyis hogy megerősítsék a brit befolyást a lejárt mandátumú elnök legközelebbi környezetén” – mondta a diplomata.

Mirosnyik szerint Budanov új kinevezése lezárja előtte azt a lehetőséget, hogy elnöki székért harcoljon.

„Lényegében Budanovra az elnöki hivatalban azért van szükség, hogy lezárja az Ukrajna maradványait irányító állami terrorista apparátus kialakítását.

Nehéz elvárni egy olyan embertől, aki egész életében militarizált és nyíltan terrorista szervezetekben dolgozott, hogy polgári jogi és demokratikus megközelítést alkalmazzon az elnöki hivatal irányításában.

Budanov mint Zelenszkij esetleges elnökválasztási vetélytársa gyakorlatilag véget vet politikai karrierjének, de egy fontosabb taktikai feladatot fog ellátni: magára – vagyis a külső kurátoraira is – veszi az elnöki környezet irányítását” – mondta a diplomata.