POLITIK
... és ez ne fajuljon konfliktussá.
Az Egyesült Államok biztonságának megerősítése nem lehetséges anélkül, hogy Grönland a részévé válna – jelentette ki Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter vasárnap.
A Donald Trump elnök vezette adminisztráció pénzügyminisztere az NBC televízió vasárnapi politikai magazinjának adott interjúban azt mondta, hogy
a Grönlandról szóló amerikai törekvések hátterében az északi sarkkörért folyó küzdelem áll hosszú távon.
„A harc az északi sarkkörért valós” – fogalmazott Scott Bessent, és hozzátette, hogy az Egyesült Államoknak szándékában áll a NATO számára nyújtott garanciákhoz tartani magát, így amennyiben Grönlandot Oroszország vagy más szereplő részéről támadás érné a NATO-automatizmus értelmében az Egyesült Államok hadviselő féllé válna.
„Jobb most a béke az erő által politikájának nevében az Egyesült Államok részévé tenni, mert akkor nem alakul ki konfliktus” – fogalmazott a pénzügyminiszter Grönlandról, megjegyezve, hogy
az Egyesült Államok a világ legerősebb országa, és miközben „az európaiak gyengeséget mutatnak, addig az Egyesült Államok erőt tükröz”.
Megállapította, hogy az amerikai elnök „stratégiai gondolkodást” követ, és tovább tekint a következő éven, azt nézi, hogy mi történhet az északi sarkkörért folyó küzdelemben.
Scott Bessent szerint Donald Trump, amikor újabb vámokat helyezett kilátásba európai országokkal szemben, azt annak érdekében tette, hogy az amerikai gazdasági hatalom révén egy „forró háborút” elkerüljön. Az amerikai elnök a hétvégén nemzeti vészhelyzetre hivatkozva jelentett be újabb vámokat azon európai országokkal szemben, amelyek ellenzik az Egyesült Államok grönlandi tulajdonszerzését.
Keir Starmer brit kormányfő vasárnap közölte Donald Trump amerikai elnökkel, hogy nem helyénvaló, ha az Egyesült Államok vámokkal fenyegeti saját NATO-szövetségeseit a Grönland feletti szuverenitásról folyó vitában.
A Downing Street vasárnap esti tájékoztatása szerint a munkáspárti brit miniszterelnök a nap folyamán telefonon egyeztetett Mette Frederiksen dán kormányfővel, Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és Mark Rutte NATO-főtitkárral, majd telefonbeszélgetést tartott Donald Trumppal.
A londoni miniszterelnöki hivatal beszámolója szerint Starmer mindegyik partnerének megerősítette Grönlanddal kapcsolatos álláspontját, és közölte, hogy az Északi-sarkvidék biztonságának fenntartása az összes NATO-szövetséges elsődleges fontosságú feladata az euroatlanti érdekek védelme érdekében.
A brit kormányfő ugyancsak közölte tárgyalópartnereivel, köztük az amerikai elnökkel, hogy rossz cselekedet vámokkal sújtani szövetséges országokat azért, mert kiállnak a NATO kollektív biztoságának megőrzéséért.
Keir Starmer állásfoglalásának közvetlen előzményeként Donald Trump a Truth Social nevű közösségi portálon bejelentette, hogy nyolc európai szövetséges országgal - Dánia mellett Nagy-Britanniával, Norvégiával, Svédországgal, Finnországgal, Franciaországgal, Németországgal és Hollandiával - szemben február 1-től 10 százalékos általános importvámot vezet be, miután ezek az országok a Grönland hovatartozásáról folyó vitában Dánia mögött sorakoztak fel.
Az amerikai elnök közölte azt is, hogy a vámok júniustól 25 százalékra emelkednek.
Trump szerint ezek a vámtételek mindaddig érvényben maradnak, amíg nem jön létre egyezség arról, hogy az Egyesült Államok "teljeséggel és maradéktalanul megvásárolhatja" az autonóm területként Dániához tartozó Grönlandot.
Keir Starmer az utóbbi napokban többször is hangot annak a véleményének, hogy kizárólag Dánia és a grönlandi lakosság dönthet Grönland jövőjéről.
A brit miniszterelnök a BBC brit közszolgálati televíziónak nyilatkozva a minap határozott igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a dán kormányhoz hasonlóan ő is azt üzeni-e Trumpnak, hogy "el a kezekkel Grönlandtól".
Nem sokkal később, a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak nyilatkozva Starmer kijelentette azt is, hogy egyetért Mette Frederiksen dán miniszterelnökkel, aki az elmúlt napokban többször leszögezte, hogy az Egyesült Államoknak nincs joga Grönland annektálására.
A holland ügyvivő külügyminiszter "nevetséges javaslatnak" és "zsarolásnak" nevezte, hogy Donald Trump amerikai elnök vámok bevezetésével fenyeget több európai országot.
David van Weel vasárnap a WNL holland műsorszolgáltatónak nyilatkozva bírálta Donald Trump bejelentését, amely szerint Washington február 1-jétől 10 százalékos importvámot vetne ki Hollandia, Svédország, Norvégia, az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Finnország és Dánia termékeire. Az amerikai elnök közlése szerint a vám június 1-jétől 25 százalékra emelkedne, amennyiben az érintett országok továbbra is ellenzik a megállapodást Grönland Egyesült Államok által történő teljes körű megvásárlásáról.
Trump azzal indokolta a fenyegetést, hogy Grönlandra az Egyesült Államok nemzetbiztonsága miatt van szükség, hivatkozva arra, hogy Oroszország és Kína is érdeklődést mutat az északi-sarki térség iránt. Grönland autonóm terület, amely Dánia része; a grönlandi miniszterelnök a héten Koppenhágában kijelentette, hogy a sziget nem kíván az Egyesült Államokhoz tartozni.
"Ez zsarolás, ez egy nevetséges javaslat. A szövetségesek nem bánnak így egymással" - hangsúlyozta van Weel. Hozzátette, hogy a következő két hétben mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a terv lekerüljön a napirendről, ellenkező esetben "minden lehetőség nyitva marad".
A holland külügyminiszter beszámolt arról is, hogy több európai ország katonai felderítő egységeket vezényelt Grönlandra hadgyakorlatokra való felkészülés céljából, és ezekről az intézkedésekről különböző szinteken egyeztettek az amerikaiakkal.
Mindössze 44 órát töltött Grönlandon a német hadsereg felderítő csoportja: a 15 fős katonai egység vasárnap délben elhagyta Nuukot, Grönland fővárosát. A katonák az Icelandair nevű légitársaság Boeing 737-es repülőgépével indultak vissza Európába.
A német Bild információi szerint az egységet Stefan Pauly flottillaadmirális vezette, és a katonákat közvetlenül indulás előtt észlelték a nuuki repülőtéren. A csoport tagjai a szárazföldi hadsereg, a légierő és a haditengerészet állományából érkeztek.
Szombaton még az volt a hivatalos kommunikáció, hogy a német katonák a tervezettnél tovább maradhatnak Grönlandon. Ennek ellenére vasárnap minden előzetes bejelentés nélkül megkezdődött a kivonulás.
A lap értesülései szerint a visszavonulási parancs vasárnap reggel érkezett Berlinből, az indulást pedig 14 órára tervezték német idő szerint. Így a katonák kevesebb mint két napot töltöttek a szigeten.
Pénteken még Michael Stempfle, a német védelmi minisztérium szóvivője a szövetségi sajtótájékoztatón azt mondta, nem kíván részleteket közölni az elutazás pontos időpontjáról. Indoklása szerint a helyzet alakulásától függött, hogy a katonák maradnak-e tovább, és szerinte ilyen kérdésekben a dán hatóságok is illetékesek.
Stefan Pauly admirális szombaton még arról beszélt, hogy a német egység egyeztetett a dán és más szövetséges erőkkel a további együttműködés lehetőségeiről, ezeket az elképzeléseket jelentették Berlinnek, és a döntésre vártak. Azonban erre már nem került sor: az admirális nyilatkozatát követően néhány órával a katonák vasárnap reggel már teljes felszereléssel a repülőtéren voltak.
A 15 fős egység pénteken érkezett Grönlandra egy NATO-országok részvételével zajló felderítő misszió részeként, Dánia meghívására. A látogatás célja egy katonai gyakorlat előkészítése, valamint lehetséges további gyakorlatozási és állomásoztatási helyszínek felmérése volt.
A misszió elindítására azután került sor, hogy szerdán Washingtonban eredménytelenül zárult a dán, a grönlandi és az amerikai külügyminiszterek találkozója.
A Bild úgy tudja, hogy a látogatást eredetileg január 15. és 17. közé tervezték, majd egy január 18-i felderítő út miatt meghosszabbították. Ezt a programot azonban az időjárási körülmények miatt törölték, ezért dönthettek a vasárnap délutáni hazautazás mellett a németek.
Egyes feltételezések szerint a döntés összefügghet Donald Trump amerikai elnök vámfenyegetéseivel.
Donald Trump nemrégiben vámokat jelentett be azon európai országokkal szemben, amelyek katonai erőket küldtek Grönlandra. Az amerikai elnök a csapatok jelenlétét „a világbékére nézve nagyon veszélyesnek” nevezte – közölte a Sztrana ukrán hírportál.
Nyugati sajtóértesülések szerint az európai országok válaszul akár amerikai katonai bázisok bezárását is mérlegelhetik saját területükön, amennyiben az Egyesült Államok valóban megkísérelné Grönland annektálását – tették hozzá.
Ripost hírek
