Orosz olajterminálokat támadnak az ukránok

Három ember életét vesztette a dél-oroszországi Volna település fekete-tengeri kikötői termináljait szerda éjjel ért ukrán dróntámadás következtében, a létesítmény területén négy olajtartály kigyulladt - közölte Venjamin Kondratyjev, a Krasznodari terület kormányzója.

A kormányzó szerint a tűz eloltására 29 gépet és csaknem száz embert vetettek be, a nyílt lángokat elfojtották.

A határ menti belgorodi régióban, Cservona Dibrova községben egy teherautó vezetőjét sebesítette meg csütörtökön pilóta nélküli repülőszerkezet támadása. Belgorod városban szerda este óta 1700 ember evakuáltak a Gubkin utca környékéről, egy lőszer hatástalanításának idejére.

Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön közölte, hogy a légvédelem az éjszaka folyamán 31 ukrán drónt semmisített meg az orosz légtérben.

Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos közölte, hogy az év eleje óta 227 civil sebesült meg az ukrán fegyveres erők orosz polgári célpontok elleni támadásai következtében, közülük 56-an életüket vesztették. Mint mondta, a csapások leggyakrabban Herszon, Voronyezs, Brjanszk és Kurszk megye területét érték.

A reggeli állapot szerint Kijevben mintegy négyezer lakóépületben továbbra sincs fűtés, a főváros közel 60 százaléka pedig áram nélkül van - közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán a Telegramon, miután értekezletet tartott az energia- és hőellátás helyreállításáról.

"Kijev és környéke, valamint Harkiv, Szumi, Csernyihiv megyék és Dnyipro térsége azok a régiók, ahol jelenleg a legnehezebb a helyzet. A javítóbrigádok, a katasztrófavédelem, az energetikai vállalatok és a közműszolgáltatások dolgozói maximális kapacitással dolgoznak. A fővárosi hatóságok jelentései szerint a bevont erők elegendők, de időre van szükség a helyreállításhoz. Nem értek egyet ezzel az értékeléssel. További intézkedésekre és további erőforrások bevonására van szükség" - írta bejegyzésében az elnök.

Zelenszkij közölte, hogy a belügyminisztérium beszámolt a melegedőpontok telepítéséről és működtetéséről, valamint az emberek számára biztosított melegétel kiosztásáról.

Az elnök kiemelte, hogy az energetikai vállalatok és a közműszolgáltató cégek azon dolgozói, akik részt vesznek az orosz csapások következményeinek felszámolásában, 100 százalékos mentességet kapnak a mozgósítás alól.

Artem Nekraszov, az energetikai miniszter első helyettese sajtótájékoztatóján közölte, hogy az orosz erők szerdára virradó éjjel ismét csapást mértek Ukrajna energetikai infrastruktúrájára, aminek következtében négy megye - az odesszai, a dnyipropetrovszki, a harkivi és a zaporizzsjai régió - részben áram nélkül maradt. Kiemelte, hogy mind a négy megyében megkezdődtek a helyreállítási munkálatok.

Bekérették az ukrán külügyminisztériumba Juan Pedro Schaerert, a Nemzetközi Vöröskereszt ukrajnai misszióvezetőjét, mert egy nyilatkozatában a háborúért egyformán felelősnek nevezte Oroszországot és Ukrajnát.

"Ukrajna kizárólag a nemzetközi jog keretein belül jár el, és csak jogszerű katonai célpontokat támad, az ENSZ Alapokmányával összhangban gyakorolva az önvédelemhez való jogát"

- szögezte le a tárca. Rámutatott, hogy erkölcstelennek tart minden olyan kísérletet, amellyel az agresszió áldozatának és az agresszornak a cselekedeteit egyenlővé próbálják tenni. Hozzátették, hogy az ilyen megközelítések eltorzítják a valós képet a háborúról.

"Kijev a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságától világosabb állásfoglalást és korrekt nyilvános kommunikációt vár el az Ukrajnában tapasztalható humanitárius szenvedések okairól. Az ukrán fél felszólította a bizottságot: fokozza erőfeszítéseit annak érdekében, hogy akadálytalan hozzáférést kapjon az ukrán hadifoglyokhoz és civilekhez, akiket Oroszország jogellenesen tart fogva" - áll a minisztérium közleményében.

Kirilo Budanov, az ukrán elnöki iroda vezetője a davosi Világgazdasági Fórumon tartott felszólalásában "visszafogott optimizmussal" jellemezte az Oroszország Ukrajna elleni háborújának lezárásához vezető utak keresésére irányuló jelenlegi erőfeszítéseket.

"A legérdekesebb kérdés az: hol tartunk most? Szeretném remélni, hogy mégiscsak egy alapvető megoldás felé haladunk, hogy lezárjuk a második világháború befejezése óta Európa területén a legvéresebb és legszörnyűbb háborút"

- hangsúlyozta Budanov. Egyúttal megjegyezte: nem lehet azt állítani, hogy "holnapra garantáltan beköszönt a béke".

"Ha valaki mást mond, az egyértelműen nem igaz, de nagyon sok erőfeszítés történik elsősorban a mi és az Egyesült Államok részéről. Tetszik ez valakinek vagy sem, de ez a folyamat létezik. Valóban létezik, és mi ténylegesen haladunk előre. Hogy a közeljövőben sikerrel járunk-e vagy sem, az nagymértékben Oroszországtól is függ. A visszafogott optimizmus az a kifejezés, amelyet én használnék a helyzet pontos leírására" - fejtette ki Budanov.

Az Európai Parlament szerdán zöld utat adott annak a tanácsi döntésnek, amely a megerősített együttműködés eljárásának alkalmazásával teszi lehetővé egy 90 milliárd eurós uniós támogatási hitel nyújtását Ukrajna számára.

A hitelről az Európai Tanács 2025. december 18-i brüsszeli ülésén született politikai megállapodás, a részleteket pedig az Európai Bizottság 2026. január 14-én terjesztette elő. Mivel Csehország, Magyarország és Szlovákia nem csatlakozott a kezdeményezéshez, az uniós szerződésekben rögzített megerősített együttműködés eljárását alkalmazták, amely lehetővé teszi, hogy az együttműködni kívánó tagállamok egy adott területen közösen lépjenek előre. Az eljárás alkalmazásához az Európai Parlament hozzájárulása szükséges.

A parlamenti jóváhagyást 499 igen, 135 nem szavazattal és 24 tartózkodás mellett adták meg. A képviselők egy nappal korábban úgy döntöttek, hogy gyorsított eljárásban tárgyalják a hitelt és a kapcsolódó javaslatokat.

A következő lépésben a jogszabálycsomagról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az általános jogalkotási eljárás keretében kell megállapodnia.

Szégyenletes döntés előtt áll az Európai Parlament, amely tovább mélyíti az európai nemzedékek eladósítását és az ukrajnai háború finanszírozását – jelentette ki Deutsch Tamás, a Fidesz–KDNP európai parlamenti delegációvezetője sajtótájékoztatón.

Deutsch Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Parlament szerdán szavaz arról a jogszabálytervezetről, amely végrehajtja az Európai Tanács döntését: az eddigi, már eurószázmilliárdokban mérhető közös hitelfelvételeken felül további 90 milliárd eurónyi hadikölcsönt nyújtanának Ukrajnának.

A politikus szerint a döntés azt jelenti, hogy felelőtlen módon folytatódik a jövő európai nemzedékeinek eladósítása, hiszen a már az ezermilliárd eurós nagyságrendet is meghaladó közös hitelfelvételt újabb 90 milliárd eurós uniós kölcsönnel fejeli meg a „brüsszeli bürokrácia”. Hangsúlyozta: ez a lépés nem más, mint annak beismerése, hogy az Európai Unió háborúpárti többsége továbbra is az ukrajnai öldöklés finanszírozását kívánja folytatni.

Deutsch Tamás úgy fogalmazott:

a 90 milliárd eurót fegyverre, lőszerre és az ukrán hadigépezet működtetésére fordítanák, ami kizárólag azt szolgálja, hogy az ukrajnai háború tovább húzódjon. Véleménye szerint az uniós háborúpárti többség „homokba dugja a fejét”, és nem hajlandó tudomásul venni azt a nyilvánvaló tényt, hogy az Európai Unió Ukrajna-stratégiája megbukott.

A képviselő felidézte: ez a stratégia arra épült, hogy az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági szankciók meggyengítik Moszkvát, és ellehetetlenítik a háború folytatását. Ezzel szemben – mondta – a szankciók súlyosabb károkat okoztak az európai nemzetgazdaságoknak, mint Oroszországnak, az energiaárak az egekbe szöktek, és ennek árát az európai családok és vállalkozások fizették meg. Hozzátette: a magyar háztartások mindezt a rezsicsökkentésnek köszönhetően alig vagy egyáltalán nem érzékelték.

Deutsch Tamás szerint a másik alaptétele az volt az uniós Ukrajna-stratégiának, hogy korlátlan pénzügyi és katonai támogatással az ukrán hadsereg képes lesz legyőzni az orosz agresszort. Ezzel szemben – hangsúlyozta – minden mértékadó értékelés szerint az orosz hadigépezet lépésről lépésre halad előre, miközben az ukrán haderő egyre nehezebb katonai helyzetbe kerül, rendkívüli véráldozatok árán.

A fideszes politikus komoly eredménynek nevezte, hogy a békepárti politikát folytató magyar miniszterelnök két másik kormányfővel együtt el tudta érni: Magyarország Csehországgal és Szlovákiával közösen kimaradjon a 90 milliárd eurós hadikölcsönből. Mint mondta, ezzel a magyar kormány érvényre juttatta a magyar emberek elsöprő többségének békeakaratát.

Deutsch Tamás bírálta, hogy az európai döntéshozatal idáig jutott, továbbá azt az uniós háborúpárti többséget is, amelynek – állítása szerint – lelkes és hangos résztvevői a magyarországi ellenzéki pártok, köztük a Tisza párt és a Demokratikus Koalíció. Kijelentette: az elmúlt években minden, az ukrajnai háború finanszírozását vagy eszkalációját szolgáló európai parlamenti döntést megszavaztak e pártok képviselői.

Ezzel szemben a Fidesz–KDNP delegáció következetesen elutasít minden olyan uniós döntést, amely a háború folytatását vagy az öldöklés finanszírozását szolgálja.

Deutsch Tamás szerint a tervezett döntés azért is szégyenteljes, mert szembemegy az európai polgárok akaratával. Állítása szerint az Európai Unió lakosainak 75-80 százaléka elutasítja a háború finanszírozását, és békepárti álláspontot képvisel. Mint mondta, ezt az álláspontot az Európai Parlamentben a békepárti politikusok, az Európai Tanácsban pedig a magyar miniszterelnök képviseli.