Orbán Balázs: A háború Európa ajtaján kopogtat

„A háború Európa ajtaján kopogtat, Magyarországnak viszont minden erejével ki kell maradnia! – jelentette ki közösségi oldalán a miniszterelnök politikai igazgatója.

Orbán Balázs felidézte: „Orbán Viktor ma Miskolcon a Háborúellenes Gyűlésen világosan beszélt: a nagy európai államok vezetői olyan megállapodásokat írtak alá, amelyek katonák Ukrajnába küldéséről és ottani állomásoztatásáról szólnak. Ezek nem békefenntartó erők lennének, hanem háborúfenntartók.”

Hozzátette: „Az európai vezetők gyűlései az utóbbi időben haditanácsokká váltak, valódi háborús készülődés zajlik. Arról is döntöttek, hogy el akarják vinni a fiatalokat Ukrajnába katonának. Mi azonban, amíg nemzeti kormány van, sem katonát, sem pénzt nem küldünk Ukrajnába.”

„Európában lejtmenet van, nincs pénz, ezért hitelt vesznek fel a bankároktól, és ezt a hitelt adják oda az ukránoknak – akik nyilvánvaló, hogy nem fogják visszafizetni. Arra adunk pénzt, hogy évente 400 ezer ember meghaljon vagy hadirokkant legyen” – fogalmazott, hozzáfűzve:

„Ebbe Európa gazdasága tönkremegy, ezért az új terv, hogy Oroszországot jóvátételre akarják kötelezni. Eddig a hadiipar tolta Európát a háború irányába, most már a bankárok is.”

„Mi a béke álláspontján vagyunk, Magyarországnak nem szabad belesodródni a háborúba. Csak az maradhat ki, aki ki akar maradni – mi ki akarunk maradni. A Tisza az európai háborús párt magyar lerakata. Manfred Weber, aki Magyar Péter brüsszeli főnöke, a legnagyobb európai háborús uszító. Ha Brüsszel-párti kormány lesz, akkor beletolnak minket a háborúba. Csak nekünk sikerülhet kívül tartani Magyarországot a háborúból. Ezt most nem lehet rábízni fiatal kalandorokra, tapasztalatra van szükség, biztosra kell menni. A Fidesz a biztos választás” – írta a miniszterelnök politikai igazgatója.

A magyarok elsöprő többsége elutasítja Ukrajna uniós csatlakozását, és Ukrajna katonai támogatásának elutasítottsága is bőven kétharmad feletti - derül ki a Nézőpont Intézet és a közmédia együttműködése alapján készült felmérésből.

A magyarok nagy többsége van rossz véleménnyel mind Ukrajna európai uniós csatlakozásáról (67 százalék), mind katonai támogatásáról (69 százalék) – derül ki a Nézőpont Intézet és az MTVA együttműködésében közölt közvélemény-kutatás eredményeiből.

A Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásának eredményei egyértelmű elutasító álláspontot tükröznek hazánkban Ukrajna Brüsszel által szorgalmazott uniós felvétele és katonai támogatásával szemben.

A magyarok 67 százaléka van rossz véleménnyel keleti szomszédunk lehetséges tagságáról az Európai Unióban és mindössze egy ötöd (21 százalék) támogatná azt. A tavalyi évvel összehasonlításban lényeges változás, hogy tovább nyílt az olló a kérdésben, hiszen 2025 áprilisához képest nőtt az elutasítók (62 százalékról 67-re) és egyben jelentősen csökkent a tagságot helyeslők aránya (29 százalékról 21-re). Még ennél is többen ellenzik Ukrajna katonai támogatását, hiszen 21 százaléknyi pozitív vélemény mellett 69 százaléknyian vélekednek negatívan róla.

Mindez a választásokhoz közeledve azért különösen érdekes, mert a teljes magyar társadalom kétharmados többségének álláspontjával szemben a Magyar Péter által kezdeményezett tavalyi Tisza-pártszavazáson a párt híveinek egyértelmű többsége, 58 százaléka voksolt arra, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen.

Orbán Viktor a színpadon: „Következzen végre a szuverén, független Magyarország!”

A miniszterelnöka miskolci Háború Ellenes Gyűlésen így kezdte mondandóját,  „Én 37 éve tartottam először Miskolcon fórumot” – mondta, hozzáfűzve: a közönségben sokan még nem élték meg ennyi évet. Hozzátette: akkor járt először Miskolcon, amikor még a kommunisták irányították Magyarországot, és most azért jött vissza, hogy ez ne legyen így újra.

„Kommunisták el! Szovjet csapatok ki! Következzen végre a szuverén, független Magyarország! ”

– fogalmazott a miniszterelnök.

Mint mondta, pár évvel később, 1995-ben is járt a városban, és felsorolta, hogy milyen nevezetes személyek származnak még Miskolcról. A miskolciak előtt a kormányfő részletesen felidézte „a Fidesz és az Önök városának szerelmi történetét”.

Orbán Viktor kiemelte: azóta sokat győztek együtt, volt idő, amikor Miskolc városa adta a Fidesz egyik alelnökét, majd felidézte Miskolc korábbi neves polgármestereit, egyházi és kulturális képviselőit.  „Ez a Fidesz és az önök városának szerelmi története. Mindig számíthattam önökre, soha egyetlen egyszer sem árultak el önök, nem hagytak cserben, nem bántottak” – összegzett. Majd azt üzente: mindig is számíthattak rájuk, és ez így lesz a jövőben is. „Ez a szerelmi történet még nem ért véget” – fogalmazott.

Békefenntartók helyett „háborúfenntartók”?

Később a kormányfőt a közönség soraiból is kérdezhették. Orbán Viktor válaszaiban beszélt arról, hogy Miskolc a rendszerváltásnak egyértelműen a vesztese volt: mint mondta, „a szocialista iparvárosok akkor tucatjával kerültek ilyen helyzetbe”.  „Miskolcnak ez volt akkor a sorsa, tehát innen érdemes néznünk ma, hogy hova jutottunk ma” – mondta, hozzátéve, hogy a „világ legkomolyabb technológiáit” működtetik ma a városból, és Miskolc ma már „egy modern iparváros.”

„Tíz év alatt a bérek háromszorosára növekedtek”, a szegénység pedig jelentősen csökkent. […] „Szóval azt gondolom, hogy az ütem jó, az irány jó, csak még nagyon nagyon sok a munka” – tette hozzá Orbán Viktor.

A miniszterelnök emlékeztetett arra is, hogy az Otthon Start program 3 százalékos hitelével a fiatalok lakást is tudnak tekinteni, majd arra figyelmeztetett, hogy a miskolci fiatalokra a legnagyobb veszélyt szerinte most az jelenti, hogy elviszik őket katonának a háborúba.

„Én attól tartok, hogy ezek nem béke, hanem háborúfenntartók lesznek”

– mondta e ponton Orbán Viktor arról a tervről, amelynek értelmében az európai vezetők katonákat is küldenének Ukrajnába békefenntartóként.

A kormányfő beszélt arról is, hogy „minden fiatalért, minden gyermekért első helyen az apja és az anyja felelős. Olyan emberek lesznek, amilyenné a szüleik nevelik őket. Ez igaz politikai értelemben is. A fiatalok szeretnek szembe fordulni a szülőkkel – különösen ha fiúk –, ez politikai problémákat is hozhat”.

„Beszélnek sokat arról, hogy a fiatalok nem támogatják a kormányt, vagy nagyobb részben vannak ellene. Ez a mi közös szülői felelősségünk is. Mindenkit kérek, beszéljen a saját gyermekeivel, hogy érthessék, milyen fontos lesz a döntésük”

– fogalmazott Orbán Viktor.

Magyar Péter a Fidesz szlogenjével kampányol, „még a végén ránk is szavaz”

Arról, hogy Magyar Péter lefoglalta a Fidesz választási szlogenjének domain-nevét, azt mondta: „Szép dolog, hogy a kihívónk is a mi választási üzenetünkkel kampányol. Ha ez így megy tovább, még a végén ránk is szavaz”.

Beszélt arról is, hogy a miskolciaknak meg kell hozniuk egy döntést: nemzetközi, közepes méretű gyárakat akarnak, vagy inkább nagyberuházást, mert mindkettőnek van előnye és hátránya. A kormányfő rámutatott: a járműgyártással érdemes óvatosnak lenni, mert épp korszakváltás van. Az átállás lassabb lesz a elektromosra, mint bárki gondolta, de megtörténik – tette hozzá, majd arról beszélt:

a miskolci városvezetésnek felajánlottak, hogy visszavásárolhatják Miskolc legnagyobb barnamezős területét, és eldönthetik, hogy ott új gyárat vagy új városközpontot szeretnének.

Később a miniszterelnök leszögezte: a tekintetben, hogy meg tudjuk-e őrizni a társadalmunkat, az egyik legnagyobb veszély a háború. „Ki kell maradni a háborúból”, megfogalmazása szerint „ez egy napi veszély”, amelyet „minden nap kopogtat az ajtón”. A második legnagyobb veszély az, hogy Ukrajnának adják a magyarok pénzét, harmadik veszélyként pedig a munkanélküliséget említette. Emellett, a társadalom megőrzését szolgáló negyedik legfontosabb területként a családalapú társadalmat említette a kormányfő, ami szerinte Nyugat-Európában már nem létezik, mert ott az individuumra, az egyénre épül minden.

„A társadalom alapegység nem az egyén, hanem a család. Mert nem a fáról estünk le. Van anyánk, van apánk”

– fogalmazott Orbán Viktor.

Elmondta, mik a céljaik 2026 után

A kormányfő ezután felsorolt több célkitűzést is, amelyeket a választási győzelem után terveznek megvalósítani.

„A következő ciklusban elérjük az egymillió forintos átlagbért és a 400 ezres minimálbért”

– fogalmazott ezzel kapcsolatban a miniszterelnök. Továbbá célként jelölte meg azt is, hogy:

• Bevezessék a 14. havi nyugdíj teljes összegét (amelynek egy heti részét az idei évben már átutalják);
• Új agrárgazdaságot építensenek. Mint mondta, két éve megindították az új agrárpolitikát, aminek az a lényege, hogy amit az uniós szabályok megengednek, annak a maximumát adják a gazdáknak. Szerinte ennek „fantasztikus eredményei” lehetnek.
• Magyarország teljes energiafüggetlensége. „Nukleáris és napenergia. Meghosszabbítjuk Paks 1 üzemidejét, megépítjük Paks 2-t – ezzel lassabban haladunk a kelleténél, de haladunk –, ez a kettő kiadja az villamosenergia szükséglet 60-65 százalékát, a többit napenergiából pótoljuk. Kulcskérdés, hogy képes lesz-e Magyarország a következő években hatalmas napenergia-tároló beruházásokat végrehajtani külön az ipari parkoknak, és külön a lakosságnak” – fejtette ki Orbán Viktor az Index szerint, hozzátéve: magyar cégek tulajdonában is vannak olaj és gázmezők.
• A mesterséges intelligencia hazai felhasználását is fejlesztenék. Mint mondta, látják a lehetőségeket, de nem látnak minden következményt előre – például hogy milyen állások szűnhetnek meg – az oktatásba pedig csak úgy engednék be az MI-t, hogy ne butábbak legyenek tőle a gyerekek.

„Nem azért jöttem a politikába, hogy miniszterelnök legyek, hanem hogy nagy dolgokat tudjunk véghez vinni. Nem mondom, hogy ártatlan vagyok benne, hiába is mondanám aligha hinnék el, de én azért jöttem a politikába, mert nagy dolgokat akartam csinálni, illetve nagy dolgokban akartam részt venni, hogy melyik sorban, első, második, harmadik, az egy másik kérdés” – tette hozzá nem sokkal később Orbán Viktor.

Felidézte: azért alakítottak ellenzéki diákköröket a nyolcvanas évek közepén, mert nagy dolgokat akartak véghez vinni.  Az volt a tervük, hogy megváltoztassák azt a történelmi hibát, hogy Magyarország sorsát és pályáját az első világháború elvesztése után az ellenségei jelölték ki, úgy húzták meg a határokat, úgy igazították a nemzetközi politikát, hogy a magyarok mindig kicsik és szegények legyenek.

„Én azért vagyok a politikában, hogy ezt megváltoztassuk. És a magyarok legyenek nagyok, legyenek gazdagok és legyenek minél erősebbek. Ez a nagy terv”

– fogalmazott Orbán Viktor.

A romák lakhatását nevezte a következő négy év egyik legfontosabb kérdésének

A miniszterelnök arról is beszélt még –  egy roma tanárnő kérdésére válaszolva –  hogy: „A cigánysággal való együttműködés a közös magyar jövő egyik legfontosabb kérdése”

Felidézte: 2010-ben kötött egy máig érvényes megállapodást a cigánysággal, melynek két eleme: „kapsz munkát, de akkor járj be dolgozni”, illetve „segítünk a gyereknevelésben, de akkor járasd a gyereket iskolába”. Egyre több a roma származású tanár, a cigány gyerekek nagy részét el tudják juttatni a szakmunkás végzettségig, ami a jövő. Nyitottak felsőoktatási csatornákat is, megduplázták a roma származású hallgatók számát, de mivel alacsony volt a kiindulópont, itt még van tennivaló – jelezte.

A szegénység témakörében felhívta emellett a figyelmet arra, hogy 2010 óta több megtakarítása van a magyaroknak, és több húst is fogyasztanak átlagosan. De megjegyezte: a megállapodás értelmében cigányoknak is be kell tartaniuk a rendet, enélkül „nincs jövő”.

Orbán Viktor hozzátette: Magyarországon most 80 ezer olyan lakás és ház van, ahol nincs bevezetve a víz. Ez még óvatos becsléssel (épületenként négy lakóval számolva) is 320 ezer embert jelent – mondta, hozzáfűzve: fennáll a veszély, hogy a középosztály és a cigányság egymás ellen fordul az otthonteremtés miatt, ezért adtak lehetőséget előbb a középosztálynak, de

„a következő négy évben itt a cigánylakhatás kérdésével hangsúlyosan kell foglalkoznunk” – mondta a kormányfő.

A miniszterelnök egy kérdésre válaszolva beszélt még arról is, hogy az Európai Unió vezetői láthatóan háborúba akarnak menni, „Nyugat-Európában valódi háborús készülődés van. […] A háború nagyon közel van, és kopogtat az ajtón” – mondta, majd emlékeztetett arra, hogy az unió továbbra pénzeket tervez Ukrajnának adni, és  az ukránoknak még azon kívül is további igényei vannak.

„Nincs pénzük. Európában lejtmenet van” – tette hozzá Orbán Viktor, utalva arra, hogy mindez csak hitelből lenne megvalósítható, az ukránok pedig nem fogják tudni visszafizetni a támogatást. „Ez tönkreteszi Európát. […] Az egész egy mese, vonódunk bele, minden nap több pénzt költünk” – fűzte hozzá.

Hozzátetette: ha van erkölcsileg helyes, a magyar nemzeti érdekeket felelősen képviselő álláspont, az a béke álláspontja, hogy nem szabad belesodródni a háborúba.

„Biztosan tudjuk, hogy csak az maradhat ki a háborúból, aki megpróbál kimaradni”

– szögezte le a miniszterelnök.