" Nein, danke!" Ne legyen Weber az EU elnöke!

Orbán Balázs világossá tette: a magyar kormány nem támogatja egy európai elnöki poszt létrehozását, amit az Európai Néppárt vezetője javasolt, ahogy azt sem, hogy ezt a feltételezett pozíciót maga Manfred Weber töltse be. Magyarországnak nem lesz német elnöke, sem egy férfi, sem egy nő – hangsúlyozta a kormánypárti politikus.

A miniszterelnök politikai igazgatója a Facebook-oldalára feltöltött csütörtöki videójában arról beszélt, hogy Manfred Weber szerint

európai elnökre lenne szükség és erre a posztra az Európai Néppárt (EPP) vezetője szerint ő maga lenne a legalkalmasabb.

„Már megint ezek a németek, elnökök akarnak lenni, uralkodni akarnak, egymással vitatkoznak” – fogalmazott Orbán Balázs, hozzáfűzve: „valahogy mindig úgy forog a dolog”, hogy az Magyarországnak nem jó.

A Mathias Corvinus Collegium (MCC) kuratóriumi elnökeként is dolgozó kormánypárti politikus leszögezte:

Magyarországnak nem lesz német elnöke, sem férfi, sem nő.

„Úgyhogy köszi szépen, nein, danke – Manfred Weber nem lesz a magyarok elnöke” – üzent videója végén Orbán Balázs.

„Az európai emberek háromnegyede elutasítja Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását, Brüsszelben mégsem lassítanak” – írta közösségi oldalán Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő bejegyzésében utalt még Magyar Péter mentelmi joga körüli botrányára, valamint az egykori államszocialista külkeresből lett Shell-alelnöknek, Kapitány Istvánnak a Tisza Párthoz való csatlakozására, aki egyik első interjújában a rezsicsökkentés bújtatott eltörlésére tett utalást.

A kormányfő úgy folytatta: „nekik mindegy mit gondolnak az emberek, ameddig az európai kormányok közül kevesekben van meg az erő, hogy szembe merjenek menni Brüsszel akaratával.

Magyarország az egyik kivétel. A magyarok 95 százaléka elutasította Ukrajna gyorsított uniós tagságát. Mert meg akarják védeni a gazdáinkat, a családjaink biztonságát és Magyarország békéjét”

– hangoztatta Orbán Viktor. Hozzátette: „a mi nemzeti kormányunk pedig azt teszi, amire az emberek felhatalmazták.

Ezért építik Brüsszelben gőzerővel a Tiszát. Rajtuk van fogás”

– szögezte le Orbán Viktor, majd hozzáfűzte: a brüsszeli mentelmi jog, a jól beágyazott multivezérek és a balos szakértők – írta, utalva ezzel többek között Magyar Péternek a mentelmi joggal kapcsolatban tett kijelentéseire, valamint Kapitány István egykori államszocialista impexesből lett Shell-alelnök csatlakozásához a Tisza Párthoz.

Kapitány István az ATV-nek adott interjúban az energiaforrások diverzifikációjára hivatkozva végső soron az orosz olajról való teljes leválást és ezzel együtt a rezsicsökkentés bújtatott megszüntetését szorgalmazta, miközben a Shell megduplázta bevételeit a háború 2022-es kitörése és az annak nyomán kialakult energiaválság hatására.

„Ők nem fognak nemet mondani Ursula mamának. Már most sem tudnak”

– írta.

„Áprilisban menjünk inkább biztosra. A biztos választás pedig a Fidesz”

– szögezte le Orbán Viktor.

Mint ismert, januárban az Európai Unió Tanácsa az európai szintű gazdatüntetések ellenére jóváhagyta a Dél-amerikai Közös Piaccal (Mercosur) kötött szabadkereskedelmi megállapodást, amely az európai gazdák szerint azzal a veszéllyel fenyeget, hogy az olcsó dél-amerikai mezőgazdasági termékek elárasztják az európai piacokat, a gazdák pedig emiatt versenyhátrányba kerülhetnek.

Magyarország ellenezte és ellenzi a Mercosur-megállapodást, az Európai Parlament pedig a szuverenista jobboldal vezető erejének, a Patrióták Európáért pártcsaládnak köszönhetően végül nem hagyta jóvá az egyezséget.

A strasbourgi testület ehelyett jogi felülvizsgálatra küldte a Mercosur-szabadkereskedelmi megállapodást. Az erről szóló szavazáson az Európai Néppárthoz (EPP) tartozó, Magyar Péter vezette Tisza Párt és képviselői a Mercosur-megállapodás parlamenti jóváhagyásáról szóló szavazáson még részt vettek és elutasították azt, azonban a politikai felelősségre vonásnál már kihátráltak az európai és a magyar gazdák mögül, mivel Ursula von der Leyen is a Manfred Weber vezette Néppárthoz tartozik.

Brüsszel már 2027-ben – a csatlakozási feltételek teljesítése előtt – felvenné Ukrajnát az EU-ba. A Századvég friss kutatása alapján, az uniós polgárok háromnegyede elutasítja a kezdeményezést. Többségüket aggasztja, hogy Ukrajna integrációjával romlana az uniós gazdák helyzete, nőne a bűnözés, gyengülne az élelmiszerbiztonság és csökkennének a fejlesztési források.

Miután Ursula von der Leyen több ízben elmondta, hogy fel kell gyorsítani Ukrajna uniós integrációját, kiszivárgott, hogy az Európai Bizottság – könnyített eljárás keretében – már 2027 elejéig felvenné az országot az EU-ba. Az új koncepció szakítana az évtizedek óta alkalmazott, érdemalapú eljárással, és Ukrajna – korlátozottabb döntéshozatali jogkörrel – már a csatlakozási feltételek teljesítése előtt taggá válhatna, megelőzve ezzel más, régebb óta felvételre váró országokat.

Ukrajnának teljesítenie kell a csatlakozási feltételeket

Az uniós polgárok többsége valamennyi tagállamban elutasítja a brüsszeli törekvést. A Századvég legfrissebb Európa Projekt-kutatása rámutat, hogy a felnőtt lakosság mindössze 18 százaléka venné fel azonnal Ukrajnát az EU-ba, 43 százalékuk szerint inkább be kellene tartani a megszokott érdemalapú eljárást, 32 százalékuk pedig teljesen elutasítja az ország csatlakozását.

A brüsszeli elképzelést támogatók aránya még a leginkább Ukrajna-párti skandináv országokban is kisebbségben van: a svédek 35, a finnek 32 százaléka értene egyet Ukrajna feltétel nélküli beléptetésével. A skála másik végén Magyarország és Ausztria áll, ezekben az országokban a felnőtt lakosság 93 és 83 százaléka utasítja el az azonnali csatlakozást.

Az európaiak több okból is aggályosnak látják Ukrajna felvételét

Ukrajna integrációja – a fegyveres konfliktus potenciális kiterjedésén túl – számos kockázatot hordoz. Az országban működő multinacionális vállalatok koncentráltan, alacsonyabb minőségi előírások mellett állítanak elő élelmiszereket, így az uniós piacvédelmi rendszer feloldása élelmiszerbiztonsági aggályokat vet fel, és nehéz helyzetbe hozhatja az uniós gazdákat. A Századvég mérése alapján mindkét szempont aggasztja az európaiakat: az előbbitől a válaszadók 53, az utóbbitól 59 százaléka tart.

A történelmi tapasztalatok alapján, a háborúk alatt és közvetlenül azok után, az érintett országokból kiáramló tömegek megemelhetik a környező országokban felmerülő biztonsági kockázatokat: ezt az uniós polgárok 55 százaléka tartja aggasztónak. Végül, Ukrajna csatlakozásával a tagállamok számára szűkülnének az elérhető központi uniós források, amitől a válaszadók 52 százaléka tart. Ukrajna felvételéhez tehát nemcsak a csatlakozási feltételeknek kellene teljesülniük, de az európaiak aggályaira is megnyugtató választ kellene találni.