Miért akar Brüsszel makacsul háborút?

vezető politikusok és katonai vezetők sorra nyilatkoznak arról, hogy fegyverkezni kell és hogy a háború elkerülhetetlen Oroszországgal. Egyre több országban vezetik be a sorkatonaságot, és vetnek ki adókat a fegyverkezési őrület finanszírozására. Mi az érdekük, miért akar ez az elit egy akár példátlan pusztítással járó háborút? Azért, mert a pénzügyi és bankszektor hatalmas összegeket keres a háborún - írja az Ellenpont.

• Minden fronton offenzívát indított a brüsszeli elit a háborúra való felkészülés érdekében. Az európai emberek nem akarnak háborút, a kontinens baloldali, háborúpárti vezetői mégis az eszkaláció pártján állnak.
• A látszólagos ellentmondásra, amit az elvileg demokratikusan választott vezetők szembefordulása jelent a szavazók akaratával, két magyarázat van: a pénz és a hatalomvágy.
• Ebben a játszmában olyan nemzetközi pénzhálózatok, mint a BlackRock és a JPMorgan Chase jelentős profitot realizálnak, többek közt a fegyvergyártásból. Hasonlóan komoly haszonnal kecsegtet a háborúban lerombolt ország újjáépítése, amelyet a két globális óriás már magának nézett ki.
• A háborúpárti vezetők ehhez a játszmához asszisztálhatnak, amikor a háború eszkalálásáról, és Európa lehetséges szerepvállalásáról egymás után megszólalnak. 
• Nem véletlen hát, hogy a háborús uszítás egyik vezéralakja az a Friedrich Merz, német kancellár, aki maga is a BlackRock alkalmazottja volt 2020-ig.
• Németország, és a magát "hajlandók koalíciójának" nevező, az Ukrajna végletekig tartó háborús támogatása mellett elköteleződött formáció országaiban az orosz-ukrán háború kitörése óta egyre nagyobb volumenű fegyverkezés zajlik, amelynek célja a konfliktus elnyújtása, kiszélesítése.
• Ennek hátterében, a háborúból és az azt követő újraépítésből keletkező profit maximalizálása áll. Eszköze pedig a sorkötelezettség, amelyet Németországban és Horvátországban is részben visszaállítottak idén januárban, de számos másik európai országban tettek ilyen irányú lépéseket.
• Természetesen a háború rengeteg pénzbe kerül, így annak árát nem a nemzetközi pénzhálózatok fizetik: erre az európai állampolgárokat szemelték ki, akikre százmilliárd eurós nagyságrendű adóemelést szabtak ki 2022 óta a háborúpárti kormányok Nagy-Britanniától Franciaországon át Spanyolországig.
• Hasonló adótervek (a baloldalon) Magyarországon is léteznek: a Tisza Párttól kiszivárgott adótervek több pontja ugyanazokat a megszorításokat tartalmazza, mint amelyeket a nyugat-európai háborúpárti kormányok a háború finanszírozása érdekében vetettek ki az elmúlt három évben.

Háborúba vinnék Európát már a katonai vezetői is

A háborút nem akaró európai emberek számára a legrémisztőbb, hogy a nyilvános kardcsörtetés már nemcsak a baloldali elit részéről hallatszik, hanem az európai (volt vagy jelenlegi) katonai vezetők is beszálltak a hangulatkeltésbe.

• Seán Clancy, az EU Katonai Bizottságának elnöke például azt is felvetette, hogy az EU katonai kiképző misszióit akár Ukrajnába is át lehetne vinni a háború után, erősítve ezzel a régió védelmét. Vagyis Clancy szerint európai katonákat kellene telepíteni Ukrajnába.27
• Ennél is egyértelműbben fogalmazott az európai szerepvállalással kapcsolatban a brit vezérkari főnök, Richard Knighton, aki szerint távoli, de nem zéró annak a valószínűsége, hogy Oroszország megtámadja Nagy-Britanniát. Majd hozzátette, egyre több család fogja "megtapasztalni, mit jelent áldozatot hozni a hazáért", és jelezte, "fiúknak és lányoknak" is készen kell állniuk az Egyesült Királyság védelmére.28
• Mark Rutte NATO-főtitkár (volt holland miniszterelnök) szerint Európának olyan vérontásra kell felkészülnie, amilyenre csak a nagyszüleink emlékezhetnek.29
• Fabien Mandon, a francia fegyveres erők vezérkari főnöke pedig nemrég egyenesen úgy fogalmazott, hogy a nyugat-európai országoknak három-négy éven belül készen kell állniuk egy Oroszországgal való esetleges összecsapásra, és ezt a lakosság előtt sem lehet tovább elhallgatni.30
• És hogy pontosan miért is kerül ütköző pályára Európa Oroszországgal, azt Petr Pavel, cseh köztársasági elnök, a NATO katonai bizottságának korábbi elnöke mondta el, aki szerint a nemzetközi jog alapján az önvédelem alapjog, és hogy Európának katonai segítséget kell nyújtania Ukrajnának, szélesebb értelemben is védve ezzel az EU és a NATO biztonságát.31

Mark Rutte, a NATO főtitkára

Ennek megfelelően a balliberális európai kormányok el is kezdték felkészíteni országaikat a háborúra.

Európa fegyverkezik, közben besorozzák a fiatalokat

A fenti nyilatkozatok után nem meglepő, hogy Európa nemcsak fegyverkezésbe, de széles körű sorozásba is kezdett. Dánia például már a nőkre is kiterjesztette a sorkötelességet, és sorshúzással döntik el, hogy kit vonultatnak be.32 Ennél is tovább ment Horvátország és Németország, akik 2026-tól tulajdonképpen általános sorkötelességet vezetett be.

• Németország idén januártól egyfajta "kötelezően önkéntes" alapú katonai szolgálatot vezettetett be: 2026-tól minden 2008-ban vagy később született fiatal kap kérdőívet, amelyben az érintettek fizikai és mentális képességeit mérik fel. Ezzel párhuzamosan 20 000 önkéntes jelentkezését várják, amennyiben azonban ez a célszám nem teljesül, a parlament fenntartja magának a jogot, hogy kötelező sorozást vezessen be. A német kormány célja ugyanis az, hogy 200 ezer fővel növelje a Bundeswehr személyi állományát.33
• Ehhez hasonlóan Horvátország 2025-ben parlamenti döntéssel újra bevezette a sorkötelességet. Az új, 2026-ban induló rendszer értelmében a sorköteles fiatalok két hónapos alap katonai kiképzést kapnak. A horvát rendszer tartalmaz alternatív lehetőségeket is erkölcsi vagy vallási okokra hivatkozóknak, akik polgári védelmi szolgálatot végezhetnek a katonai helyett.34
• Lettország pedig 2023-ban állította vissza az általános sorkötelességet, a balti államban 11 hónapos szolgálati időt írnak elő a fiatalok számára.35

A franciák, a britek és a németek már katonákat küldenének Ukrajnába

A magukat "Hajlandók koalíciójának" nevező országok kedden Párizsban elfogadtak egy nyilatkozatot, amelyben az Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciákról van szó egy esetleges tűzszünet után. Keir Starmer brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök ráadásul katonák küldéséről is megállapodott.

Macron azt mondta, hogy az elfogadott dokumentum garantálja egy 800 ezer fős ukrán hadsereg felállítását, amelyet a nyugati országok képeznek ki. Eközben létrehoznak egy több nemzetiségű haderőt, amely szárazföldi csapatokból, légierőből és haditengerészetből áll. A német kancellár, Friedrich Merz is csatlakozott hozzájuk, azzal, hogy egy év tűzszünet után Ukrajna szomszédságába küldenének katonákat. Kétségtelen: Párizsban a nyugat-európai országok az ukrajnai háború folytatásáról döntöttek. Az Oroszországgal szembeni háborúval fenyegető katonai jelenlétet akarnak. 

Azonban mind az európai fegyverkezés, mind az általános sorozás pénzbe kerül. Ezt a pénzt pedig értelemszerűen nem a háborún nyerészkedő nagyvállalatok, hanem az egyes országok fizetik. Végső soron tehát az állampolgárok, az európai emberek állják a számlát, új adók formájában.

Euró százmilliárdokat szed be a balliberális elit a háború folytatására

A háború 2022-es kiszélesedése óta az egyébként is gyengélkedő európai gazdaságra végzetes csapást mértek a balliberális brüsszeliták: elindult az EU erőltetett leválasztása az orosz energiahordozókról, amelynek köszönhetően az európai kontinens gazdasági teljesítménye tovább zuhant. Ilyen gazdasági körülmények között döntött arról a brüsszeli vezetés (és a háborúpárti kormányok vezette tagállamok), hogy a kontinenst fel kell fegyverezni, és fel kell készülni egy háborúra Oroszország ellen. 

Ennek azonban súlyos ára van, amit brutális adóemelésekhez vezetett 2022 óta a háborúpárti vezetésű országokban.

• Az Egyesült Királyságban a legsúlyosabb háborús sarc a társasági adót érintette: a nagyobb, évi 250 ezer font feletti nyereséget termelő vállalatok esetében a kulcs 19 százalékról 25 százalékra emelkedett, amely 2023-tól hatályos, és a 2024–25-ös költségvetési években is érvényben van. Ez az intézkedés önmagában mintegy 47,8 milliárd font bevételt hozhat 2026-ig. Emellett a kormány befagyasztotta a személyi jövedelemadó sávhatárait 2028-ig, ami az infláció révén reálértéken adóemelést jelent, hiszen egyre több bér "növekszik bele" az inflációkövető béremelések nyomán a magasabb adókulcsot jelentő sávokba. Emellett 2024-ben emelkedtek a jövedéki adók, különösen a dohány- és e-cigaretta-termékek esetében, valamint nőtt a légiutas-adó a prémium és business class jegyekre. Végezetül az egyébként is borsos energiaárak is jelentősen növekedhetnek az energiaszektorra tavaly év végén kivetett 25 százalékos extraprofitadó miatt.36
• Franciaországban a kormány több, célzott adóemeléssel igyekszik növelni a bevételeket. A magas jövedelmű magánszemélyeket 2025 és 2027 között ideiglenes szolidaritási pótlék sújtja, amely a 250 ezer euró feletti jövedelmeket érinti, és évente mintegy 2 milliárd euró bevételt hozhat. A nagyvállalatokra rendkívüli különadót vetnek ki: az 1 milliárd euró feletti árbevételű cégek 2025-ben összesen körülbelül 8 milliárd eurót fizethetnek be, 2026-ban pedig további mintegy 4 milliárdot. A digitális szolgáltatási adó kulcsa 3 százalékról 5 százalékra emelkedett 2024-től. Ezzel párhuzamosan részben visszaállították a korábban csökkentett áramadót (TICFE), valamint emelték a repülőjegyekre és egyéb légi illetékekre kivetett környezetvédelmi díjakat.37
• Németországban az adó- és járulékemelések jelentős része a klíma- és szociális rendszerek finanszírozását célozza. A szén-dioxid-adó 2024-ben tonnánként 30 euróról 45 euróra nőtt, 2026-ra pedig 55 eurós szintet terveznek, ami 5-10 centtel emelheti az üzemanyagárakat.38 Az ápolási biztosítás járuléka 2023-ban 3,05 százalékról 3,4 százalékra emelkedett, 2025-től pedig 3,6 százalékra nő, a gyermektelenek esetében összesen 4,2 százalékra. Az egészségbiztosítási kiegészítő járulék átlagos mértéke 2024-ben 1,7 százalékra emelkedett, de több pénztár ennél is magasabb kulcsot alkalmaz.39 Emellett megszűnt a vendéglátásban alkalmazott ideiglenes kedvezményes áfakulcs, így az áfa mértéke 7 százalékról visszatért 19 százalékra, ami évente körülbelül 3,5 milliárd euró többletbevételt jelenthet.
• Spanyolországban az adóemelések elsősorban a pénzügyi és energiaipari szektort, valamint a legvagyonosabb rétegeket érintik. A bankokra 2023 és 2025 között 4,8 százalékos különadót vetettek ki a kamatbevétel-növekményre, míg az energiaipari cégekre 1,2 százalékos adó vonatkozik az árbevételük után; a két intézkedés együtt 2024-ben mintegy 2,86 milliárd euró bevételt hozott. Bevezették a szolidaritási vagyonadót is, amely a 3 millió euró feletti vagyonra vonatkozik, legfeljebb 3,5 százalékos kulccsal, és 2023–2024-ben 1,5–2 milliárd eurós bevételt eredményezhet. Emelkedett a tőkejövedelmek adókulcsa a legmagasabb sávokban, valamint nőtt a magas munkajövedelmek forrásadója, amely évente körülbelül 204 millió euró pluszbevételt hozhat. A MEI nyugdíjjárulék 0,2 százalékpontos emelése 2024-ben további mintegy 780 millió euró bevételt jelenthet évente.40
• Olaszországban az egyik leglátványosabb lépés a banki extraprofit-adó bevezetése volt, amely egyszeri, 40 százalékos adót jelent a 2023-as kamatmarzs-növekményre. Emelkedett az új adózók átalányadója is: a külföldről érkező, adóalannyá váló magánszemélyek számára az éves fix adóalap 100 ezer euróról 200 ezer euróra nőtt a 2024-től belépők esetében. Jelentős megtakarítást hoz a lakásfelújítási "Superbonus" program szűkítése is, amelynek keretében a 110 százalékos adójóváírást 90 százalékra csökkentették.
• Írországban a legnagyobb változás szintén az energiaszektort érinti. Emelkedett a szén-dioxid-adó, tonnánként 48 euróról 56 euróra, miközben visszavezették az üzemanyagokra kivetett jövedéki adókat, amelyeket korábban a válság miatt csökkentettek. Ennek következtében a benzin literenként 21 centtel, a dízel pedig 16 centtel drágult; a korábbi kedvezmény évente mintegy 1 milliárd euró bevételkiesést okozott, így a visszavezetés jelentős többletforrást jelenthet az államkasszának.41

Jól látható tehát, hogy elsősorban a zöld átállásra hivatkozva, az energiaszektor megadóztatásával, másrészt pedig a közvetlen adótételek (jövedelemadó és társasági adó) emelésével próbál Európa pénzt szerezni a háborúra. Hasonló modellt honosítana meg Magyarországon is a Tisza Párt, amelynek kiszivárgott gazdasági tervezete szerint gyakorlatilag az összes fent felsorolt- és annál sokkal több- megszorítást vezetne be hazánkban, egy esetleges választási győzelmet követően.

Magyar Péter

A Tisza adóemelésekkel pénzelné a háborút

A nyugat-európai, a háború finanszírozására kivetett adókról szóló összefoglalónk tulajdonképpen a Tisza Párt gazdasági programjának átirata is lehetne. A kiszivárgott 660 oldalas összefoglalóban ugyanis szinte szóról szóra ugyanazok a tételek szerepelnek.

• Az Indexhez kiszivárgott adatok szerint a Tisza tervei alapján már az átlagos jövedelműek is 22 százalék adót fizetnének a mostani 15 százalék helyett, de lenne egy 33 százalékos kulcs is a magasabb, 1 millió 250 ezer forintot meghaladó jövedelműek számára, hasonlóan a nyugat-európai példákhoz.
• A Tisza az adórendszer átalakításában nem állna meg a személyi jövedelemadónál. A háborús adóemelésekhez hasonlóan a társasági adót közel háromszorosára, a mostani 9-ről 27 százalékra emelné a párt. Emellett háromsávos 20-30 illetve 40 százalékos nyereségadót vezetnének be, így lehetetlenítve el a vállalkozásokat.
• Hasonlóan a brit példához, a jövedéki termékek, így a dohány- és alkoholtermékek adóját is megemelné a Tisza Párt.
• Szétvernék a teljes, jelenlegi szolidaritáson alapuló társadalombiztosítási rendszert,42 és nyugdíjrendszert43 a tiszások, és ezek helyét szinte kizárólag magánbiztosítók vennék át. A magánbiztosítóktól a GDP 40-50 százaléknyi bevételére számítanának pár évtized alatt.44
• A Tisza gazdasági programja magában foglalja egy nagyon súlyos vagyonadó bevezetésének tervét. A dokumentum szerint 500 millió forint feletti összvagyonra (ingatlan, autó, ékszer, 800 ezer forint fölötti műtárgyak) évi 6,5 százalékos adót vetnének ki.45

A háború folytatásának tehát létezik racionális magyarázata, ha azt nem az emberek jóléte, hanem a gazdasági profit irányából keressük. Ukrajna- és Oroszország- geopolitikai jelentősége és a nemzetközi pénzhálózat profitigénye az európai kontinens által finanszírozott háborúban csúcsosodik ki. Ennek lényege, hogy az európai adófizetők terheinek emelése árán, a kontinens háborúpárti vezetői finanszíroznak egy elhúzódó háborút, amelynek első számú haszonélvezői azok a cégek, amelyek már előre kisajátították maguknak a háborúban álló ország újjáépítésének többszáz milliárd eurós üzletét. Ezek a cégek pedig már saját embereiket juttatták vezető pozíciókba Európában. Így lett az elsőszámú háborús uszító a Friedrich Merz egykori BlackRock alkalmazott német kancellár és párttársa, Manfred Weber irányította Európai Néppárt. Ők akarják Magyarországon a bábjukat, Magyar Pétert hatalomra juttatni, és rajta keresztül a magyar emberek pénzéből is finanszírozni a háborút.