POLITIK
Nagy-Britanniától...
Nagy-Britannia mélységi csapásmérésre alkalmas új hadszíntéri ballisztikus rakétatípust fejleszt ki Ukrajna számára.
A londoni védelmi minisztérium vasárnapi tájékoztatása szerint a Nightfall (Alkony) nevű fejlesztési program célja olyan rakéta kidolgozása, amely szárazföldi indítóállásokról bevetve 500 kilométernél nagyobb távolságra tud eljuttatni 200 kilogrammnyi nagy hatóerejű robbanótöltetet.
A tárca ismertetése szerint a rakétatípusnak - amelynek kifejlesztésére a brit kormány már meg is hirdette a versenytárgyalást - "jelentős fenyegetettségi szintű hadszíntereken", erőteljes elektromágneses zavarás körülményei között is működőképesnek kell lennie.
A Nightfall rakétákat számos járműtípusról lehet majd indítani rövid időközönként, és a bevetés után az indítóállomásként működő járműveket gyorsan vissza lehet vonni az indítás helyszínéről, lehetővé téve, hogy az ukrán fegyveres erők kulcsfontosságú orosz katonai célpontokat támadjanak, még mielőtt az orosz hadsereg válaszolni tudna a csapásmérésekre
- fogalmaz vasárnap esti ismertetésében a brit védelmi minisztérium.
A tájékoztatás szerint a cél havi tíz Nightfall rendszer előállítása; egy-egy rakéta ára legfeljebb 800 ezer font (356 millió forint) lehet. A Nightfall program erőteljes, költséghatékony, nagy hatótávolságú csapásmérő kapacitással látja el Ukrajnát minimális exportellenőrzési kötelezettségek mellett - áll a tárca beszámolójában.
A minisztérium szerint a program alapján három - egyelőre meg nem nevezett - ipari csoport kap egyenként 9 millió font (négymilliárd forint) értékű fejlesztési megbízást az új rakétatípus tervezésére, kifejlesztésére és arra, hogy a tesztek után tizenkét hónapon belül leszállítsák a Nightfall rendszerhez gyártott első három rakétájukat.
Szándéknyilatkozatot írt alá a múlt héten a brit és a francia kormány arról, hogy az ukrajnai békemegállapodás elérése esetén közösen katonai alakulatokat telepítenek ukrán területen.
A londoni miniszterelnöki hivatal kedd esti tájékoztatása szerint Keir Starmer brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia államfő az Ukrajna megsegítésére kész országok koalíciójának Párizsban tartott keddi találkozóján írta alá a szándéknyilatkozatot.
Starmer a Downing Street által ismertetett nyilatkozatában úgy fogalmazott:
a dokumentum megnyitja az utat annak a jogi keretrendszernek a kidolgozása felé, amelynek alapján Nagy-Britannia, Franciaország és más partnerországok fegyveres erői ukrajnai területen tevékenykedhetnek, biztosítva az ukrán légteret és Ukrajna felségvizeit, és hozzájárulhatnak az ukrán fegyveres erők újjáalakításához a jövőbeni védelmi feladatok ellátására.
A munkáspárti brit miniszterelnök szerint a tűzszünet életbe lépése után Nagy-Britannia és Franciaország "katonai csomópontokat" alakít ki Ukrajna területén, emellett "védett létesítményeket" épít fegyverek és hadfelszerelések számára, Ukrajna védelmi igényeinek támogatása végett.
A Downing Street tájékoztatása szerint Keir Starmer elmondta azt is, hogy a koalíciós partnerekkel kötött megállapodás alapján a koalíciós országok részt vesznek a tűzszünet amerikai vezetéssel tervezett megfigyelési és ellenőrzési tevékenységében, és hosszú távon is fegyverszállításokkal fogják támogatni Ukrajna védelmét.
Starmer részletek nélkül kijelentette azt is, hogy a koalíció résztvevői "kötelező erejű vállalásokat dolgoznak ki" Ukrajna támogatására egy esetleges jövőbeni újabb orosz fegyveres támadás esetére.
A brit kormányfő szerint ugyanakkor a békemegállapodás csak akkor jöhet létre, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök kész a kompromisszumokra.
"Putyin azonban - bármit mondjon is Oroszország - nem mutatja jelét annak, hogy készen állna a békére, sőt az utóbbi néhány hétben ennek éppen az ellenkezőjét láttuk az Ukrajna ellen elkövetett újabb elborzasztó támadások formájában". Az orosz elnök emellett "megpróbálta elterelni a figyelmet a békeerőfeszítésekről is a rezidenciája elleni támadásról szóló alaptalan állításokkal" - fogalmazott a brit kormányfő.
Keir Starmer szerint mindez még tovább erősíti a koalíciós partnerek elszántságát az Ukrajnának nyújtott támogatás, valamint az Oroszországra gyakorolt nyomás fokozására.
Starmer szerint ez utóbbi részét képezik majd további intézkedések az orosz hadműveleteket finanszírozó olajkereskedőkkel és a szankciókat kijátszó olajszállító "árnyékflotta" működtetőivel szemben.
"Mindez addig folytatódik, amíg az orosz fél jó akaratúlag tárgyalóasztalhoz nem ül, és el nem érjük mindannyiunk közös célját, az igazságos és tartós békét"
- fogalmazott nyilatkozatában a brit miniszterelnök.
Ukrajna újjáépítése elválaszthatatlanul összefonódik a biztonsági garanciákkal - jelentette ki Friedrich Merz német kancellár a kijevi vezetést támogató úgynevezett tettrekész országok koalíciójának tanácskozását követően.
"A gazdasági erő elengedhetetlen lesz ahhoz, hogy Ukrajna a jövőben is hitelesen útját állhassa Oroszországnak" - mondta Merz.
Kilátásba helyezte Németország katonai hozzájárulását is egy lehetséges tűzszünet biztosításában.
"Ebbe beletartozhat például az, hogy egy tűzszünetet követően erőket küldünk Ukrajna részére vele szomszédos NATO-területre" - fejtegette Merz, hozzátéve, hogy a német hozzájárulás jellegéről, illetve mértékéről a német kormánynak és parlamentnek kell majd végső soron döntenie, ahogy arra a feltételek adottak lesznek.
"Saját magam és a német kormány nevében azt mondhatom, hogy ebben alapvetően semmit sem zárunk ki" - húzta alá a kancellár.
Oroszország a nyugati katonai egységek, létesítmények és egyéb infrastruktúra ukrajnai megjelenését közvetlen biztonsági fenyegetésként fogja értelmezni és katonai célpontnak fogja tekinteni ezeket – figyelmeztetett Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a diplomácia tárca honlapján közzétett kommentárjában.
A diplomata arra reagált, hogy Keir Starmer brit miniszterelnök, valamint Emmanuel Macron francia és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő aláírt egy háromoldalú nyilatkozatot, miszerint egy tűzszünet életbe lépése után Ukrajnában katonai bázisokat és fegyverraktárakat terveznek létrehozni.
„Ezzel kapcsolatban az orosz külügyminisztérium arra figyelmeztet, hogy a nyugati országok katonai egységeinek, létesítményeinek, raktárainak és egyéb infrastruktúrájának ukrajnai elhelyezése külföldi beavatkozásnak minősül, és közvetlen biztonsági fenyegetést jelent nemcsak Oroszország, hanem más európai országok számára is”
– hangsúlyozta.
Hozzátette, hogy Oroszország, miként erre többször is figyelmeztetett, ezeket legitim katonai célpontnak fogja tekinteni.
Zaharova szerint a nyugati országokból álló „tettrekészek koalíciója” és Kijev „biztonsági garanciákról” szóló dokumentuma rendkívül távol áll a békés rendezéstől, célja pedig nem a tartós béke és biztonság elérése, hanem a militarizáció folytatása, a konfliktus eszkalálása. Kifogásolta a dokumentum központi elemét, miszerint a harcok lezárulása után ukrán területre multinacionális erőket vezényelnének, amelyeket a koalíció tagjainak kell létrehozniuk az ukrán hadsereg helyreállításának elősegítése és Oroszország feltartóztatása érdekében, valamint hogy szó esik benne Ukrajna és a NATO-országok hadiipar komplexumainak további összefonódásáról is.
„Az úgynevezett koalíció és a kijevi rezsim újabb militarista nyilatkozatai valódi háborús tengelyt alakítanak ki” – írta Zaharova, megjegyezve, hogy a résztvevők tervei egyre rombolóbbak Európa jövője és lakossága szempontjából.
Megismételte azt az orosz álláspontot, miszerint az ukrajnai békés rendezés kizárólag a konfliktus kiváltó okainak megszüntetésén alapulhat.
„Konkrétan ez Ukrajna blokkon kívüli státuszának visszaállítását, demilitarizálását és nácitlanítását, valamint az emberi jogok és szabadságok, az oroszok nemzetiségűek, az orosz anyanyelvű állampolgárok és a nemzeti kisebbségek jogainak Kijev általi tiszteletben tartását jelenti. Ezenkívül Kijevnek el kell ismernie a népek önrendelkezési jogának köszönhetően kialakult jelenlegi területi realitásokat” – fogalmazott a szóvivő.
„Mindezek a célok vagy politikai-diplomáciai úton, vagy a különleges hadművelet keretében fognak megvalósulni” – tette hozzá, felhívva a figyelmet arra, hogy a harctéren a kezdeményezés az orosz fegyveres erőké.
Az Egyesült Államok leállította a tömegpusztító fegyverekkel foglalkozó ukrán központ finanszírozását
Mint arról nemrég beszámoltunk a hirado.hu-n, Donald Trump amerikai elnök elrendelte, hogy az Egyesült Államok kilépjen számos ENSZ programból, amelyek a Fehér Ház megítélése szerint ellentétesek az ország érdekeivel. A kilépés által érintett szervezetek között szerepel az Ukrán Tudományos és Technológiai Központ (UTTC) is.
Ripost hírek
