Megegyezés születhet Grönland ügyében

Az amerikai elnök kezdeményezésére a NATO-n belül munka kezdődik a teljes Északi-sarkvidék védelmének növeléséről, ami Grönland biztonságára is választ ad - jelentette ki Mark Rutte, a NATO főtitkára szerdán, miután Davosban kétoldalú megbeszélést folytatott Donald Trump amerikai elnökkel.

Az észak-atlanti szövetség főtitkára a Fox News amerikai hírtelevíziónak a világgazdasági fórum helyszínétől adott interjúban hangsúlyozta, hogy az északi sarkkörön túl fekvő térség kollektív védelmét vitatta meg az amerikai elnökkel.

"Megvitattuk, miként tudjuk átültetni a gyakorlatba az elnök elképzelését Grönland védelméről, de nem csak Grönland, hanem a teljes Északi-sarkvidék védelméről" - fogalmazott Mark Rutte.

Egyben jó kiinduló egyezségnek nevezte az amerikai elnökkel folytatott megbeszélés eredményét, amely alap a további munkára, és hozzátette, hogy az Északi-sarkvidék védelme érdekében sok tennivaló van, mert ott Oroszország és Kína egyre aktívabb.

Mark Rutte azt mondta, hogy megbeszélésén nem merült fel Grönland hovatartozásának ügye és Donald Trump igénye arra, hogy a sziget az Egyesült Államok részévé váljon.

Közvetlen tárgyalásokat akar kezdeményezni Grönland megszerzéséről Donald Trump amerikai elnök, aki szerdán a davosi Világgazdasági Fórumon a Dániához tartozó területtel kapcsolatban azt is kijelentette: nem akar erőt alkalmazni.

Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy nagyon tiszteli a dánokat és a grönlandiakat is, de nemzetbiztonsági szempontból elengedhetetlennek tartja, hogy az Egyesült Államok megszerezze a szigetet.

Trump szerint tulajdonjog kell a terület felett ahhoz, hogy meg tudják védeni, egy bérleti szerződés ehhez nem elég.

Grönland nem az ásványi anyagok, nem a ritkaföldfémek miatt fontos, hanem azért mert stratégiai szempontból kulcsfontosságú az elhelyezkedése - hangoztatta.

"Grönland nem több egy jégdarabnál, tehát nagyon keveset kérünk, csak egy jégdarabot kérünk"

- mondta az amerikai elnök, aki felidézte, hogy a második világháborúban az Egyesült Államok segített a néhány óra alatt legyőzött Dániának megvédeni Grönlandot, bázisokat épített ki, és a háború után visszaadta a szigetet, ami "hülyeség" volt, és ráadásul Dánia sem hálás az egykori amerikai segítségért.

Szavai szerint védőpajzsot akarnak létrehozni az északi-sarkvidéki szigeten.

"Felépítjük ott a világ legnagyobb Aranykupoláját" - mondta, hangoztatva, hogy csak az Egyesült Államok van olyan helyzetben, hogy meg tudja védeni a területet.

A Grönlandon létesítendő rakétavédelmi pajzzsal kapcsolatban Trump azt mondta: csak így tudják megvédeni például Kanadát is, amely "az Egyesült Államoknak köszönheti a létezését is".

"Csomó dolgot kapnak tőlünk ingyen, ezért hálásnak kellene lenniük, de nem azok"

- jegyezte meg az amerikai elnök Kanadával kapcsolatban, külön megszólítva Mark Carney kanadai miniszterelnököt, hogy emlékezzen erre, amikor legközelebb nyilatkozik.

Trump ismételten kitért arra, hogy az ukrajnai háború ki sem robbant volna, ha a 2020-as amerikai elnökválasztást "nem csalták volna el". Ezzel kapcsolatban közölte: "hamarosan eljárás fog indulni emberek ellen".

Európával kapcsolatban az amerikai elnök arról beszélt, hogy a kontinens nem jó irányba halad, egyes helyek mára felismerhetetlenné váltak.

"Itt, Európában láthatjuk azt a sorsot, amelyet a radikális baloldal próbált ráerőltetni Amerikára is" - mondta.

Élesen bírálta a megújuló energiaforrások kiépítését célzó törekvéseket. Szerinte a megújuló energia "egy zöld ámítás", amely "talán a történelem legnagyobb átverése".

Kifogásolta, hogy Európában szélerőművek csúfítják el a tájat, és az energiatermelés sokkal drágább. Fejtegetése szerint a Kína által gyártott szélerőműveket a kínaiak maguk nem használják, azokat csak "a hülyék" veszik meg.

Ésszerű megoldást kell találni Washington és az Európai Unió (EU) között a Grönland körül kialakult vitában, és nem szabad ott feszültséget kelteni, ahol arra nincs szükség - jelentette ki hétfőn Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök.

A kormányfő szerint a helyzet párbeszédet igényel. Mint fogalmazott, "olyan megoldást kell találni, amely ésszerű, minőségi és jó, és nem kell feszültséget kelteni ott, ahol arra nincs szükség".

Arra a kérdésre, hogy az EU-nak szembe kellene-e szállnia Donald Trump amerikai elnök Grönlanddal kapcsolatos törekvéseivel, Plenkovic azt mondta: az EU-nak a partnereivel való kapcsolatait javítania kell, nem pedig éleznie.

Hozzátette:

számos olyan globális szereplő van, amely jóval távolabb áll az európai értékrendtől, és amelyekkel súlyos kérdések vannak napirenden, ezért nem tartja bölcsnek a feszültségkeltést Washington és az EU között.

Moszkva figyelemmel követi a Grönland körül kialakult helyzetet - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak hétfőn Moszkvában.

"Az elmúlt napokban nagyon sok nyugtalanító információ érkezett. Természetesen figyelemmel követjük az eseményeket, és elemezzük a történéseket" - mondta az orosz elnök sajtótitkára.

Peszkov nem kívánta kommentálni Donald Trump amerikai elnöknek azt a kijelentését, amely szerint Grönland "orosz fenyegetettségét" kívánja megszűntetni, mert Dánia nem tett lépéseket ennek érdekében.

Anélkül, hogy állást foglalt volna ennek helyességével és törvényességével kapcsolatban, egyetértését fejezte ki azokkal a szakértőkkel, akik szerint Trump be fog kerülni a világtörténelembe, ha megoldja a Grönlandnak az Egyesült Államokhoz csatlakozásának kérdését.

A szóvivő bejelentette, hogy Trump Vlagyimir Putyin orosz elnöknek meghívót küldött a Béketanácsba. Mint mondta, ennek lehetőségét jelenleg mérlegelik Moszkvában.

"Reméljük, hogy kapcsolatba léphetünk az amerikai féllel, hogy tisztázzuk az összes részletet" - hangoztatta.

Peszkov egyebek között azt is közölte, hogy Putyin hétfőn ismét részt vett a hagyományos ortodox vízkereszti fürdőzés szertartásán, és megmártózott egy jégen kivágott lékben.

Az Egyesült Államok megerősített biztonsága nem lehetséges anélkül, hogy Grönlandot ne tudja a saját részének - jelentette ki Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter vasárnap.

A Donald Trump elnök vezette adminisztráció pénzügyminisztere az NBC televízió vasárnapi politikai magazinjának adott interjúban azt mondta, hogy a Grönlandról szóló amerikai törekvések hátterében az északi sarkkörért folyó küzdelem áll hosszú távon.

"A harc az északi sarkkörért valós"

- fogalmazott Scott Bessent, és hozzátette, hogy az Egyesült Államoknak szándékában áll a NATO számára nyújtott garanciákhoz tartani magát, így amennyiben Grönlandot Oroszország vagy más szereplő részéről támadás érné a NATO-automatizmus értelmében az Egyesült Államok hadviselő féllé válna.

"Jobb most a 'béke az erő által'' politikájának nevében az Egyesült Államok részévé tenni (Grönlandot), mert akkor nem alakul ki konfliktus" - fogalmazott a pénzügyminiszter, megjegyezve, hogy az Egyesült Államok a világ legerősebb országa, és miközben "az európaiak gyengeséget mutatnak, addig az Egyesült Államok erőt tükröz".

Megállapította, hogy az amerikai elnök "stratégiai gondolkodást" követ, és tovább tekint a következő éven, azt nézi, hogy mi történhet az északi sarkkörért folyó küzdelemben.

Scott Bessent szerint Donald Trump, amikor újabb vámokat helyezett kilátásba európai országokkal szemben, azt annak érdekében tette, hogy az amerikai gazdasági hatalom révén egy "forró háborút" elkerüljön.

Az amerikai elnök a hétvégén nemzeti vészhelyzetre hivatkozva jelentett be újabb vámokat azon európai országokkal szemben, amelyek ellenzik az Egyesült Államok grönlandi tulajdonszerzését.

Kiemelte: az Egyesült Államok baráti és szövetséges ország, ugyanakkor jelenleg is vannak feszültségek, amelyekért - mint mondta - nem az EU a felelős.

A vámfenyegetésekkel kapcsolatban Plenkovic kijelentette: amikor a vámokat más politikai kérdések rendezésére használják, különösen fontos az összehangolt fellépés az állam- és kormányfők szintjén.

A csütörtöki európai tanácsi informális találkozó szerinte lehetőséget ad majd az álláspontok közelítésére és a véleménycserére.

A horvát katonák esetleges grönlandi szerepvállalásáról a miniszterelnök közölte: bár a NATO katonai bizottságában voltak egyeztetések a szövetségesek bizonyos jelenlétéről, Horvátország nem lát okot arra, hogy ezt egyáltalán fontolóra vegye.

Mint mondta, nem lát hozzáadott értéket sem Horvátország, sem Dánia, sem Grönland, sem pedig a Washingtonnal fenntartott kapcsolatok szempontjából, ezért ez nem opció.