Még mindig nincs fűtés Kijevben mintegy 4000 lakóépületben

Reggeli állapot szerint Kijevben mintegy négyezer lakóépületben továbbra sincs fűtés, a főváros közel 60 százaléka pedig áram nélkül van - közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán a Telegramon, miután értekezletet tartott az energia- és hőellátás helyreállításáról.

"Kijev és környéke, valamint Harkiv, Szumi, Csernyihiv megyék és Dnyipro térsége azok a régiók, ahol jelenleg a legnehezebb a helyzet. A javítóbrigádok, a katasztrófavédelem, az energetikai vállalatok és a közműszolgáltatások dolgozói maximális kapacitással dolgoznak. A fővárosi hatóságok jelentései szerint a bevont erők elegendők, de időre van szükség a helyreállításhoz. Nem értek egyet ezzel az értékeléssel. További intézkedésekre és további erőforrások bevonására van szükség" - írta bejegyzésében az elnök.

Zelenszkij közölte, hogy a belügyminisztérium beszámolt a melegedőpontok telepítéséről és működtetéséről, valamint az emberek számára biztosított melegétel kiosztásáról.

Az elnök kiemelte, hogy az energetikai vállalatok és a közműszolgáltató cégek azon dolgozói, akik részt vesznek az orosz csapások következményeinek felszámolásában, 100 százalékos mentességet kapnak a mozgósítás alól.

Artem Nekraszov, az energetikai miniszter első helyettese sajtótájékoztatóján közölte, hogy az orosz erők szerdára virradó éjjel ismét csapást mértek Ukrajna energetikai infrastruktúrájára, aminek következtében négy megye - az odesszai, a dnyipropetrovszki, a harkivi és a zaporizzsjai régió - részben áram nélkül maradt. Kiemelte, hogy mind a négy megyében megkezdődtek a helyreállítási munkálatok.

Bekérették az ukrán külügyminisztériumba Juan Pedro Schaerert, a Nemzetközi Vöröskereszt ukrajnai misszióvezetőjét, mert egy nyilatkozatában a háborúért egyformán felelősnek nevezte Oroszországot és Ukrajnát.

"Ukrajna kizárólag a nemzetközi jog keretein belül jár el, és csak jogszerű katonai célpontokat támad, az ENSZ Alapokmányával összhangban gyakorolva az önvédelemhez való jogát"

- szögezte le a tárca. Rámutatott, hogy erkölcstelennek tart minden olyan kísérletet, amellyel az agresszió áldozatának és az agresszornak a cselekedeteit egyenlővé próbálják tenni. Hozzátették, hogy az ilyen megközelítések eltorzítják a valós képet a háborúról.

"Kijev a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságától világosabb állásfoglalást és korrekt nyilvános kommunikációt vár el az Ukrajnában tapasztalható humanitárius szenvedések okairól. Az ukrán fél felszólította a bizottságot: fokozza erőfeszítéseit annak érdekében, hogy akadálytalan hozzáférést kapjon az ukrán hadifoglyokhoz és civilekhez, akiket Oroszország jogellenesen tart fogva" - áll a minisztérium közleményében.

Kirilo Budanov, az ukrán elnöki iroda vezetője a davosi Világgazdasági Fórumon tartott felszólalásában "visszafogott optimizmussal" jellemezte az Oroszország Ukrajna elleni háborújának lezárásához vezető utak keresésére irányuló jelenlegi erőfeszítéseket.

"A legérdekesebb kérdés az: hol tartunk most? Szeretném remélni, hogy mégiscsak egy alapvető megoldás felé haladunk, hogy lezárjuk a második világháború befejezése óta Európa területén a legvéresebb és legszörnyűbb háborút"

- hangsúlyozta Budanov. Egyúttal megjegyezte: nem lehet azt állítani, hogy "holnapra garantáltan beköszönt a béke".

"Ha valaki mást mond, az egyértelműen nem igaz, de nagyon sok erőfeszítés történik elsősorban a mi és az Egyesült Államok részéről. Tetszik ez valakinek vagy sem, de ez a folyamat létezik. Valóban létezik, és mi ténylegesen haladunk előre. Hogy a közeljövőben sikerrel járunk-e vagy sem, az nagymértékben Oroszországtól is függ. A visszafogott optimizmus az a kifejezés, amelyet én használnék a helyzet pontos leírására" - fejtette ki Budanov.

Ukrajna hadiipari vállalataira, valamint katonai célokra használt energetikai és közlekedési létesítményekre, lőszerraktárakra és nagy hatótávolságú, pilóta nélküli repülőgépek gyártóüzemeire mért tömeges csapást az éjjel az orosz hadsereg - közölte kedden a moszkvai katonai tárca.

A nagy hatótávolságú, szárazföldi és légi indítású precíziós fegyverekkel, valamint csapásmérő drónokkal végrehajtott támadást a minisztérium az orosz polgári célpontok ellen elkövetett ukrán "terrortámadásokra" adott válasznak nevezte.

A keddi hadijelentés szerint az orosz fegyveres erők mind a hat ukrajnai frontszakaszon előre tudtak törni, és a "különleges hadművelet" övezetében mintegy 1240 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

A moszkvai katonai tárca a megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel több vezetési pontot, valamint lőszer-, anyagi-műszaki és üzemanyagraktárakat, három harckocsit - köztük egy német Leopard tankot - és 14 egyéb páncélozott harcjárművet, egy cseh Vampire sorozatvetőt, két amerikai Paladin 155 milliméteres önjáró tarackot, négy irányított légibombát, négy HIMARS-rakétát, továbbá 254 repülőgép típusú drónt.

A RIA Novosztyi az orosz Rubicon drónközpontra hivatkozva kedd délután azt írta, hogy kamikaze pilóta nélküli repülőszerkezet semmisített meg egy amerikai HIMARS sorozatvető rendszert a donyecki és a dnyipropetrovszk régió határán, Novobahmetjeve település közelében.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Brjanszk megyei Csausze községben két, Belgorod megyei Sebekino városban egy civil életét vesztette, miután az őket szállító polgári személyautóra pilóta nélküli repülőszerkezet mért csapást.

Ismét van külső áramellátása a csernobili atomerőműnek, a szakembereknek sikerült újracsatlakoztatniuk az ukrán energiarendszerhez - közölte kedd délután az ukrán energetikai minisztérium.

A tárca közleménye szerint az erőmű minden objektuma - beleértve az 1986-ban felrobbant reaktor fölé emelt új, biztonságos szarkofágot és a kiégett nukleáris üzemanyag-tárolókat - szabályosan kapják az áramot az ukrán energiarendszerből.

Hozzátették, hogy az ipari területen és a tiltott zónában a hattérsugárzás szintje nem haladja meg a megengedett mértéket. "Az erőmű rendelkezik a szükséges üzemanyagkészlettel és működő tartalék áramforrásokkal a lehetséges újabb támadások esetére" - hangsúlyozta a minisztérium.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) a nap folyamán közölte, hogy az Ukrajnát reggel ért orosz légitámadás következtében a csernobili atomerőmű teljesen elvesztette a külső áramellátást.

Kijev a humanitárius katasztrófa szélén áll – jelentett ki Vitalij Klicsko, az ukrán főváros polgármestere. Az orosz támadások következtében a város lakosságának mintegy fele áram, fűtés és víz nélkül maradt, miközben januárban már közel 600 ezren hagyták el a hárommilliós fővárost a rendkívüli hideg és az összeomló közszolgáltatások miatt.  

Vitalij Klicsko kijelentése egyáltalán nem megalapozatlan. A Kyiv Post közölte a főpolgármester szavait, aki szerint csak januárban körülbelül 600 000 ember hagyta el a nagyjából 3 milliós lakosságú várost.

A főpolgármester kedden arra figyelmeztetett, hogy az orosz csapások következtében – amelyről a hirado.hu is beszámolt – Kijev lakosságának mintegy fele áram, fűtés és víz nélkül maradt, ami a várost „humanitárius katasztrófa” felé sodorja. Vitalij Klicsko a körülmények miatt fel is szólította a lakosságot, hogy „ha tudnak, menjenek el”. Egyúttal arról is beszélt, hogy hogy a mentőegységek a mínusz 18 fokig süllyedő hidegben próbálják helyreállítani az alapvető szolgáltatásokat.

Kiemelte, hogy egyes épületekben olyan alacsony a hőmérséklet, hogy a vécékben megfagyott a víz. Emellett a vízellátás és a szennyvízrendszer sürgős helyreállítása nélkül a járványok egyre erősebben növekvő kockázatára figyelmeztetett. A hatóságok kénytelenek voltak leengedni a város központi fűtési és vízrendszerét, hogy megakadályozzák a csövek befagyását és szétrepedését.

„A helyzet kritikus az alapvető szolgáltatások terén – fűtés, víz, áram. Jelenleg 5600 lakóépület maradt fűtés nélkül”

– mondta Vitalij Klicsko a The Timesnak.

A főváros már a január 9-i korábbi orosz támadás óta váltakozó áramszünetekkel és minimális fűtéssel küzd. Kedden kora reggel a Kreml erői mintegy 470 drónt, 47 cirkálórakétát és egy ballisztikus rakétát indítottak Ukrajna ellen, amelyek egy kijevi hőerőművet is eltaláltak, visszavetve az energiahálózat helyreállítását a háború leghidegebb tele közben.

Közvilágítás nélkül maradt épületek között megy egy nõ egy kijevi lakónegyedben 2026. január 20-án (Fotó: MTI/EPA/Makszim Maruszenko)

Vitalij Klicsko mindemellett azzal vádolta meg Moszkvát, hogy „humanitárius katasztrófát akar előidézni a szülővárosunkban, és azt akarja, hogy az emberek megfagyjanak a tél közepén”. Állítása megegyezik az RBK Ukrajina hírügynökség egyik kormányzati forrásának következtetésével – amelyről a hirado.hu korábban beszámolt – , aki szerint Moszkva abból indul ki, hogy ha Kijevet élhetetlenné tudja tenni, akkor az általános csapást mér az ukrán társadalom moráljára. A számítás szerint a hideg és a sötétség által sújtott ukrán lakosság alulról gyakorolhatna nyomást saját kormányára, ezzel rákényszerítve a vezetést jelentős engedmények megtételére a béketárgyalások során, a háború lezárása érdekében.

Az iskolák és óvodák továbbra is zárva tartanak Kijevben, így a szülők kénytelenek gyermekeikkel együtt a fagyos lakásokban maradni. „Őszintén nem tudom, hogyan lehet ezt kezelni, amikor otthon még a vécét sem lehet használni, és a hároméves lányomat sem tudom melegen tartani” – mondta a Kyiv Postnak egy 30 éves kijevi lakos. Más beszámolók szerint már az is luxusnak számít, ha le lehet húzni a vécét, míg egy másik városlakó arról számolt be, hogy

„több mint 17 órán át nem volt áram”, és „– 13 Celsius-fok volt a lakásban”.

Ljudmila Kopal télikabátban áll és elemlámpával világít kijevi lakásában 2026. január 13-án, amikor az ukrán energetikai létesítmények elleni orosz támadások áramkimaradásokat okoznak az ukrán fővárosban (Fotó: MTI/AP/Danijila Basakov)

Miközben a lakosság lényegében a túlélésért küzd, egyre növekszik a feszültség Kijev főpolgármestere és Volodimir Zelenszkij elnök között. Ahogy arról korábban a hirado.hu is beszámolt, az államfő a városi vezetést tette felelőssé az áramkimaradásokért, míg Klicsko visszavágott, mondván, „nem bölcs dolog” politikai konfliktust szítani egy olyan válság idején, amely nemzeti összefogást igényel.