
Magyarország harci repülőgépeket adna Ukrajnának?
Persze ehhez Magyar Péter kell(ene).
Az ukrán Unian szerint politikai okokból Magyarország nem adja oda szomszédjának a cseh Aero Vodochody L-39NG Skyfox típusú harci repülőgépeit, ám ez megváltozhat az áprilisi választásokat követően.


A cseh Aero Vodochody L-39NG Skyfox típusú harci repülőgépeit, amelyek már Magyarországon is szolgálatban állnak, a szakértők Ukrajna számára alternatívaként kínálják a régebbi L-159-ek helyett – írja az Unian.
Az ukrán lap szerint
politikai okokból sem Csehország, sem Magyarország nem valószínű, hogy átadná saját megrendelését Ukrajnának, ám ez változhat a 2026-os magyar választások után.
A cikk azt írja, a magyar légierő 2022-ben rendelt 12 darabot, az eszközök drónelhárításra is alkalmasak.
Németország megtagadta új Patriot légvédelmi rendszerek átadását Ukrajnának – jelentette be Boris Pistorius német védelmi miniszter egy közös sajtótájékoztatón litván kollégájával, Robertas Kaunasszal. A miniszter szerint Berlin jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy további rendszereket szállítson, mivel saját készleteinek pótlására is várnia kell.
Létfontosságú, hogy fennmaradjon az Ukrajnába irányuló katonai szállítások folyamatos áramlása, hogy Ukrajna folytatni tudja a harcot, és meg tudja védeni lakosságát, mert nincs más alternatíva – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár hétfőn az Európai Parlament szakbizottsági meghallgatásán Brüsszelben.
Rutte emlékeztetett: hamarosan a negyedik évfordulója lesz annak, hogy Oroszország teljes körű háborút indított Ukrajna ellen, és az idei tél különösen kemény az ukránok számára, miközben az orosz támadások továbbra is a polgári infrastruktúrát és a nagyvárosokat veszik célba. „Az ukránok fűtés, világítás és víz nélkül élnek, szó szerint a fagyban” – fogalmazott Rutte.
A NATO-főtitkár szerint, miközben az Egyesült Államok vezetésével béketárgyalások zajlanak, Európa is aktívan részt vesz a biztonsági garanciák kidolgozásában.
A tettre készek koalíciója, amelyet Franciaország és az Egyesült Királyság vezet, azon dolgozik, hogy egy esetleges békemegállapodás után megfelelő biztonsági erők és garanciák védjék Ukrajnát – mondta.
Rutte hangsúlyozta: a NATO katonai támogatása a békefolyamat alatt is folytatódik, többek között a katonai koordinációs PEARL kezdeményezésen keresztül. Mint mondta, jelenleg több milliárd dollár értékű amerikai katonai felszerelés áramlik Ukrajnába a szövetségesek és partnerek finanszírozásával.
Közlése szerint Ukrajna 2026-ra a nemzetközi donoroktól összesen valamivel több mint 60 milliárd dollár értékű katonai támogatási igényt jelzett előre. Ennek teljesítésében kulcsszerepet játszik az amerikai fegyverszállítások fenntartása, valamint a kétoldalú támogatások és olyan kezdeményezések, mint a cseh lőszerprogram.
A főtitkár üdvözölte az Európai Unió szerepvállalását is, külön kiemelve a 90 milliárd eurós hitelcsomagot, amely szerinte jelentős mértékben hozzájárul Ukrajna biztonságához és jövőbeli jólétéhez.
Ugyanakkor arra kérte az EU-t, hogy a források felhasználásában biztosítson nagyobb rugalmasságot, és ne legyen túlzottan korlátozó.
Rutte végül hangsúlyozta: Európának és Kanadának nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonságáért, mert „az az idő, amikor az Egyesült Államok viselte a teher nagy részét, már véget ért”.
Magyar részről a KDNP képviselője szólalt fel a meghallgatáson
Hölvényi György, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) európai parlamenti képviselője a szakbizottsági meghallgatáson azt mondta, hogy a Donald Trump amerikai elnök által kezdeményezett Béketanács elsőre szokatlannak vagy nehezen érthetőnek tűnhet, ugyanakkor alternatív, kezdeményező megközelítést jelenthet a háborúk befejezésére.
A politikus hangsúlyozta: a nemzetközi konfliktusok rendezése rendkívül kényes kérdés, és a jelenlegi helyzet különösen összetett a Közel-Keleten is. Felidézte, hogy a 2023. október 7-i események és az azt követő gázai fejlemények mindmáig nehezen átláthatók. Hölvényi emlékeztetett arra is, hogy Donald Trump korábbi amerikai elnök kezdeményezésére született meg az Ábrahám-megállapodások rendszere, amely Izrael és több arab ország kapcsolatának normalizálását célozta.
Véleménye szerint a Béketanács létrehozásának gondolata egy hasonló történelmi pillanatot jelezhet, amely új lehetőséget teremthet a békefolyamatok előmozdítására.
Hölvényi hangsúlyozta: kulcsfontosságú annak vizsgálata, hogy a NATO miként tudja támogatni a békefolyamatokat úgy, hogy közben elkerülhető legyen a további eszkaláció.
Zelenszkij csak akkor fogadná el a békemegállapodást, ha abban rögzítenék Ukrajna uniós csatlakozását is
Volodimir Zelenszkij egy sajtótájékoztatón kijelentette: azt követeli, hogy Ukrajnának az Európai Unióhoz való csatlakozási időpontja is szerepeljen a háborút lezáró békemegállapodásban.
Az ukrán elnök hangsúlyozta: technikailag Ukrajna 2026 első felében készen fognak állni az összes tárgyalási klaszter megnyitására, 2027-re pedig teljes mértékben felkészülnek az uniós tagságra.







