Kreml: pozitív, hogy Róma, Párizs és Berlin már tárgyalna Moszkvával

A Kreml észlelte az Olaszországból, Franciaországból és Németországból érkező jelzéseket, miszerint párbeszédre van szükség Oroszországgal, és ezt pozitív fejleménynek tekinti a nyugati országok álláspontjában - jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára pénteken újságíróknak Moszkvában.

"Az elmúlt napokban számos európai vezető, nevezetesen Párizsból, Rómából és még Berlinből is, bármennyire furcsának tűnik, olyan nyilatkozatokat tett, amelyek szerint a stabilitás érdekében Európában mégis tárgyalni kell az oroszokkal. Ez teljesen egybeesik a mi elképzelésünkkel" - mondta a Kreml szóvivője.

"Ha ez valóban komolyan tükrözi az európaiak stratégiai elképzeléseit, akkor ez pozitív változás" - hangoztatta, hozzátéve, hogy eddig a Kreml nem kapott az említett országokból kapcsolatfelvételi kérelmet.

Peszkov emlékeztetett arra, hogy nemrégiben az európai fővárosokból még olyan nyilatkozatok érkeztek, amelyek teljesen kizárták az oroszokkal való bármiféle párbeszéd lehetőségét, és csak Oroszország vereségének szükségességéről szóltak.

Hangsúlyozta, hogy az ukrajnai béke megteremtéséhez egymáshoz kölcsönösen közelítő közös erőfeszítésekre van szükség, és hogy a rendezés lehetetlen az európai biztonság megvitatása nélkül. Megismételte, hogy Oroszország továbbra is nyitott az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalásokra, és érdekelt azokban.

Méltatta az amerikaiaknak a rendezés érdekében tett erőfeszítéseit. Közölte, hogy egyelőre nem dőlt el az Ukrajna ügyében közvetítő Steven Witkoff amerikai elnöki különmegbízott és Jared Kushner üzletember moszkvai látogatásának időpontja.

"Az Egyesült Államok erőfeszítései az ukrajnai rendezés politikai-diplomáciai keretek közé terelésére megfelelnek érdekeinknek. Értékeljük Washington erőfeszítéseit ebben a tekintetben" - nyilatkozott.

A grönlandi helyzetről szólva leszögezte: Oroszország abból indul ki,, hogy a sziget a Dán Királyság területe.

"Hallottuk Dánia és Grönland nyilatkozatait, hogy Grönland nem szándékozik eladni magát senkinek" - mondta.

Közölte, a Grönlandot övező helyzet szokatlan, sőt "nemzetközi jogi szempontból" rendkívüli. Oroszország, a világ többi részével együtt, figyelni fogja, hogyan alakul a Grönland körüli helyzet - mondta.

Az Északi Áramlat gázvezetékek ügyében hozott német szövetségi legfelsőbb bírósági határozattal kapcsolatban rámutatott: ideje most már nemcsak "nagy valószínűséggel", de egyértelműen megmutatni, hogy ki áll a robbantások mögött, és ki a felelős értük.

Az ukrajnai válság a közvetlen következménye annak, hogy semmibe vették Oroszország érdekeit, és kockázatokat hoztak létre Moszkva biztonságának szempontjából - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Moszkvában azon a rendezvényen, amelyen új moszkvai nagykövetek megbízóleveleit vette át.

Putyin szerint abból kell kiindulni, hogy a biztonságnak valóban átfogónak, azaz egyenlőnek és oszthatatlannak kell lennie. Mint fogalmazott, a biztonság nem biztosítható csak egyesek számára, mások biztonságának rovására.

"Ez az elv szerepel a nemzetközi jog alapvető dokumentumaiban. Ennek az alapvető, létfontosságú elvnek a figyelmen kívül hagyása soha nem vezetett semmi jóra és nem is fog vezetni. Ezt jól példázza az Ukrajna körüli válság, amely a közvetlen következménye annak, hogy éveken át figyelmen kívül hagyták Oroszország jogos érdekeit, és célzottan törekedtek biztonságunk veszélyeztetésére, a NATO-blokknak az orosz határokhoz való közelítésére"

- hangoztatta az orosz vezető.

Megerősítette, hogy Oroszország folytatja céljainak elérését Ukrajnában. Azt is hangoztatta, hogy Oroszország támogatja az ENSZ központi szerepének megerősítését a világ ügyeiben.

Putyin csütörtökön 34 újonnan érkezett külföldi nagykövet hitelesítő okmányait vette át a moszkvai Kremlben.

A Kreml egyetért Donald Trump amerikai elnök álláspontjával, miszerint éppen Volodimir Zelenszkij ukrán államfő az, aki fékezi a békefolyamatot - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak.

"Ebben egyet lehet érteni. Ez valóban így van" - nyilatkozott.

Az orosz elnök sajtótitkára szerint "a kijevi rezsim" helyzete napról napra romlik. Úgy vélekedett, eljött az ideje annak, hogy Zelenszkij felelősséget vállaljon és meghozza a szükséges döntést, "de Kijevben ezt egyelőre nem teszik meg."

Peszkov nem erősítette meg az információt, miszerint Oroszország hajlandó lenne beleegyezni egy békefenntartó kontingens Ukrajnába vezénylésébe, ha abban mások mellett Kína és a globális Dél országainak katonái is részt vennének. Közölte: Oroszország arra számít, hogy az ukrajnai rendezésről tárgyalni ismét Moszkvába fog utazni Steven Witkoff, az amerikai elnök különmegbízottja és Jared Kushner üzletember, amint a találkozó időpontjait egyeztették.

Azt hangoztatta, hogy Oroszország szükségesnek tartja az Egyesült Államokkal folytatott párbeszéd folytatását Ukrajna ügyében.

Sok beszélgetés volt az amerikaiak, az ukránok és az európaiak között. Fontos, hogy az orosz fél is kifejtse véleményét a folyamatban lévő tárgyalásokról.

Kitérve a hamarosan lejáró hatályú, a hadászati támadófegyverek korlátozásáról megkötött Új START szerződés kérdésére, elmondta, hogy Moszkva nem kapott választ Washingtontól Vlagyimir Putyin orosz elnök kezdeményezésére, hogy a megállapodásban rögzített fegyverkorlátozásokat még egy évvel meghosszabbítsák.

"Várjuk a választ Putyin kezdeményezésére, és ezt nagyon fontos kérdésnek tartjuk"

- hangsúlyozta.

Mint mondta, a világ szükségét érzi egy kedvezőbb START-szerződésnek, de enne megkötése nagyon bonyolult és időigényes folyamat, és figyelembe kell venni hozzá az egész Nyugat, beleértve Nagy-Britannia és Franciaország nukleáris potenciálját is.

A strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács emberi jogi biztosa elítélte az ukrán energetikai infrastruktúra elleni orosz támadásokat, és sürgős humanitárius segítségnyújtást kért a civil lakosság számára a hideg időjárás okozta növekvő igények kielégítésére.

Michael O'Flaherty szerdán, az interneten is elérhető közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt napokban és hetekben Oroszország fokozta a polgári infrastruktúra, különösen az energetikai infrastruktúra elleni támadásait Ukrajnában.

A Dnyipróban, Zaporizzsjában, Kijevben és Lvivben a múlt héten végrehajtott nagyszabású csapásokat követően további támadásokról számoltak be Odesszából, Csernyihivből, Harkivból és számos más megyéből - emlékeztetett. Ezek a csapások súlyosan akadályozzák a helyreállítási erőfeszítéseket, ami miatt több millió civil marad alapvető szolgáltatások nélkül a fagyos téli hőmérséklet közepette - hívta fel a figyelmet.

Az emberi jogi biztos aggodalmát fejezte ki az ukrajnai energetikai infrastruktúra pusztulása által okozott emberi szenvedés miatt, majd úgy fogalmazott: "elítélem ezeket a támadásokat, és sajnálom az elvesztett emberéleteket, valamint a civilek, köztük gyermekek sebesüléseit".

Az ENSZ nemrégiben közzétett adatai szerint a legtöbb civil éves szinten 2025-ben vesztette életét az ukrajnai háború 2022. február 24-i kezdete óta: a háborúnak ez idáig 2514 polgári halálos áldozata és 12 142 sebesültje van - jegyezte meg.

O'Flaherty a hosszan tartó áramkimaradások humanitárius következményeire is felhívta fel a figyelmet, majd a fűtés és a vízellátás leállását kiemelve hangsúlyozta: a kórházak és az egészségügyi intézmények működése veszélyben van. Aggodalmát fejezte ki a kommunikáció és az elektromos hajtású tömegközlekedési eszközök működésének akadozása miatt is, ami - szavai szerint - elszigeteli az embereket és zavart okoz a mindennapi életben.

Ezen körülmények összessége óriási terhet ró az ukrán nép fizikai és mentális egészségére, méltóságára és biztonságára - hangsúlyozta az emberi jogi biztos, majd kijelentette: a leginkább veszélyeztetettek, köztük az idősek, a fogyatékkal élők, a betegek és a gyermekes családok életveszélybe kerülhetnek a rendkívüli hideg miatt.

"Elismerésemet fejezem ki az ukrán hatóságoknak és a mentőszolgálatoknak a polgári élethez szükséges feltételek helyreállítására irányuló fáradhatatlan erőfeszítéseikért" - fogalmazott.

Az ukrán polgári infrastruktúra elleni támadásokat azonnal le kell állítani, elkövetőit felelősségre kell vonni - jelentette ki.

O'Flaherty végezetül arra kérte az Európa Tanács tagállamait, hogy fokozzák humanitárius támogatásukat. Biztosítsanak eszközöket a lakhatáshoz, nyújtsanak támogatást az energiaelosztó központok helyreállításához, juttassanak generátorokat és alternatív energiaforrásokat az országnak, valamint élelmiszert és meleg ruházatot a rászorulóknak. A nemzetközi közösség szolidaritása Ukrajna népével létfontosságú ezekben a nehéz időkben - tette hozzá közleményében az Európa Tanács emberi jogi biztosa.