Kijevben melegedősátrakat állítottak fel

A strana.ua beszámolója szerint az IMF vezérigazgatója, Kristalina Georgieva a davosi Világgazdasági Fórum margóján szólította fel az ukrán hatóságokat arra, hogy szüntessék meg az elektromos áramra és a fűtésre vonatkozó támogatásokat. Miközben Ukrajnában áramszünetek és fűtéskimaradások sújtják a lakosságot – hívja fel rá a figyelmet a Hirado.hu.

Mint mondta, Ukrajna számára a legfontosabb, hogy minden, ami gátolja a magánszektor dinamikáját, eltűnjön.

– fogalmazott Georgieva.

A vezérigazgató egyúttal tanácsot is adott az ukránoknak: arra buzdította őket, hogy reggelente „ordítsanak fel”, hogy magabiztosak legyenek, mint az oroszlánok. Felidézte azt is, hogy a múlt héten, Georgieva kijevi látogatása idején a Rada nem szavazta meg az IMF új hiteléhez fontos törvényjavaslatok napirendre vételét. 

A Kijevben uralkodó rendkívüli állapotokról korábban lapunk is beszámolt: a társasházak közel fele fűtés nélkül maradt, a túlélésért küzd a lakosság. A háború kezdete óta eltelt első három tél viszonylag enyhe volt, a negyedik télen azonban súlyos fagyok sújtják az országot, különösen a fővárost. Mindeközben Ukrajna energetikai helyzete tovább romlott:

2022 óta Oroszország szisztematikusan támadja az erőműveket, alállomásokat és távvezetékeket, széles körű áramszüneteket okozva. Január 9-én nagyszabású támadás érte a fővárost a csapások súlyosan megrongálták az elektromos áram, a hő- és a vízellátás kulcsfontosságú létesítményeit. A város bal partján, valamint a Pecserszk és a Sevcsenkivszkij kerületekben vészhelyzeti áramszüneteket vezettek be, miközben a fűtés- és vízellátásban is komoly fennakadások keletkeztek.

Mintegy 6000 sokemeletes társasház maradt fűtés nélkül.

Vitalij Klicsko főpolgármester rendkívüli állapotot hirdetett, és ideiglenes elköltözésre kérte azokat, akiknek van erre lehetőségük. Január 12-re a legtöbb fogyasztónál helyreállt a hőellátás, az áramhelyzet azonban nem javult érdemben. Január 13-án újabb támadás súlyosbította a helyzetet, majd január 14-én egyértelművé vált, hogy a problémák hosszú távúak: a meteorológiai előrejelzések szerint a hőmérséklet akár –15 Celsius-fok alá is süllyedhet.

Az orosz hadsereg összesen 372 támadóeszközt vetett be létfontosságú ukrajnai infrastrukturális létesítmények ellen keddre virradóra, a rakéták és drónok több mint 90 százalékát az ukrán légvédelem megsemmisítette, azonban a támadásnak egy halálos áldozata és sebesültjei is vannak, a fővárosban több energetikai objektumban komoly károk keletkeztek – közölték katonai és helyhatósági forrásokra hivatkozva ukrán hírügynökségek és hírportálok.

Az előzetes adatok szerint a légvédelem a 34 különböző típusú rakétából 27-et, a 339 drónból pedig 315-öt megsemmisített, azonban 11 helyszínen 5 rakéta és 24 drón célba talált, 12 esetben pedig a lezuhanó roncsok okoztak károkat – jelentette a légierő parancsnokságának Telegram-csatornája. A fennmaradó két rakétával kapcsolatos információt még vizsgálják. A hivatalos közlemény szerint a támadás fő célterülete Kijev és környéke volt.

Január 20-ra virradóan az orosz hadsereg ismét ballisztikus rakétákkal és drónokkal támadta Kijevet, több mint 5600 lakóház fűtés nélkül maradt, a főváros egy részén megszűnt a vízszolgáltatás, és áramkimaradások tapasztalhatók- jelentette Vitalij Klicsko polgármester Telegram-bejegyzése nyomán az Unian hírügynökség. A kijevi rendőrség jelentése szerint egy robbanáshullám megrongált egy többszintes lakóházat a Dnyiprovszkij kerületben, egy ember megsebesült.

Kijev megyében egy ember meghalt az éjszakai légitámadásban, két benzinkút pedig megrongálódott – tette közzé Mikola Kalasnyik katonai kormányzó a Telegramon.

Kedd reggel az orosz csapatok polgári infrastrukturális létesítményeket támadtak Odessza megyében, Csornomorszk városában dróncsapás ért egy többemeletes lakóházat – közölték ukrán hírforrások Oleh Kiper katonai kormányzó hivatalos Telegram-csatornájára hivatkozva. Az Odesszai járásból egy energetikai infrastrukturális létesítményben keletkezett károkat jelentettek, az előzetes információk szerint a támadás nem követelt áldozatokat.

A háború kezdete óta eltelt első három tél viszonylag enyhe időjárást hozott Ukrajnába, a hőmérséklet az évszakhoz képest pedig tartósan magas maradt. A negyedik télen azonban beköszöntött a rossz idő: az országot – különösen Kijevet – súlyos fagyok sújtják. Mindeközben Ukrajna energetikai helyzete az ismétlődő orosz tömeges támadások nyomán tovább romlott, miután az áramellátást biztosító infrastruktúrát vették célba. Az ukrán tisztviselők Kijev jelenlegi energetikai állapotát rendkívül súlyosnak minősítették.

2022 óta Oroszország szisztematikusan támadja Ukrajna villamosenergia-hálózatát, erőműveket, alállomásokat és távvezetékeket rongálva meg. A csapások következtében az országot széles körű áramszünetek sújtják, az energiarendszer pedig többször kényszerült vészleállásra. Az orosz támadások egyik kiemelt célpontja a főváros: Kijev energiarendszerét a közelmúltban példátlan erejű tüzérségi csapások érték.

Az RBK Ukrajina hírügynökség egyik kormányzati forrása forrása szerint

Moszkva abból indul ki, hogy ha Kijevet élhetetlenné tudja tenni, akkor az általános csapást mér az ukrán társadalom moráljára.

A számítás része az is, hogy amennyiben a lakosság egy része a téli hideg elől Nyugat-Európába indulna, az például Lengyelország számára is komoly terhet jelentene. A stratégia nyilvánvaló célja azonban az, hogy a hideg és a sötétség által sújtott ukrán lakosság alulról gyakoroljon nyomást saját kormányára, és ezzel rákényszerítse a vezetést jelentős engedmények megtételére a béketárgyalások során, a háború lezárása érdekében.

Mint írták, Kijev helyzete drámai módon romlott a január 9-i, a főváros ellen indított nagyszabású támadást követően: az összehangolt tüzérségi csapások súlyosan megrongálták az elektromos áram, a hő- és a vízellátás termelését és szállítását biztosító kulcsfontosságú létesítményeket.

A város bal partján, valamint a Pecserszk és a Sevcsenkivszkij kerületekben vészhelyzeti áramszüneteket vezettek be, miközben a fűtés- és a vízellátásban is komoly fennakadások keletkeztek. A fővárosban mintegy 6000 sokemeletes társasház – vagyis az ilyen típusú ingatlanok közel fele – maradt fűtés nélkül.

A főpolgármester szerint rendkívüli állapot van a városban – az emberek túlélését veszélyezteti a helyzet

Szintén január 9-én Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere a lakossághoz fordult, és arra kérte azokat, akiknek erre lehetőségük van, hogy ideiglenesen hagyják el a várost.

„Felszólítom a főváros lakóit, akik rendelkeznek alternatív áram- és hőforrással máshol, hogy ideiglenesen költözzenek el”

– fogalmazott. A nyilatkozatot követően azonban erős ellenérzés bontakozott ki a városvezetővel szemben. A legfőbb kritika szerint a főváros vezetése nem telepített és nem helyezett üzembe elegendő számú mobil áramfejlesztőt, amelyek enyhíthették volna az ágyúzás miatti áramkieséseket.

Január 12-re a legtöbb fogyasztónál helyreállt a hőellátás, az áramhelyzet azonban érdemben nem javult. Csak a város jobb partján volt lehetőség a normál ellátási rend visszaállítására, míg a bal parton továbbra is vészhelyzeti áramszünetek voltak érvényben. Ezek egyes esetekben három–négy órás megszakításokkal egészen délutánig elhúzódtak. A helyzetet január 13-án egy újabb támadás súlyosbította, amely tovább rontotta az előző csapások következményeit. Ismét rendkívüli áramszüneteket rendeltek el, és

a két bombázás után a főváros gyakorlatilag elvesztette egyik nagy villamosenergia- és hőtermelő létesítményét.

Január 14-én egyértelművé vált, hogy Kijev áram- és fűtési problémái súlyosak és hosszú távúak.

Ezen a napon rendkívüli állapotot hirdettek, miközben a meteorológiai előrejelzések arra figyelmeztettek, hogy január végére a hőmérséklet akár –15 Celsius-fok alá is süllyedhet.

Az ukrán fővárosban így továbbra is kiszámíthatatlan időtartamú vészhelyzeti áramszünetek jellemzőek. A helyzetet tovább rontják a gyakori helyi balesetek, amelyek a rövid ideig tartó visszakapcsolások során fellépő túlterhelések miatt következnek be. Bár számos lakóépületben nagy teljesítményű dízelgenerátorok biztosítanak átmeneti megoldást, ezek gyakran meghibásodnak. A toronyházakban használt inverterek pedig nem képesek átvészelni a többórás áramszüneteket, mivel nincs elegendő idejük a feltöltésre.

A témában írt legutóbbi közleményében Vitalij Klicsko úgy fogalmazott: A közüzemi dolgozók továbbra is azon dolgoznak, hogy fűtést biztosítsanak azokban a lakásokban, amelyek január 9-én, a főváros elleni támadás után fűtés nélkül maradtak. A 6000 sokemeletes társasház közül jelenleg 32 épületben állítják vissza a fűtést, ahol a munkálatok a legbonyolultabbak.

„A helyzet nehéz. A fagyok tombolnak. Vészhelyzeti áramkimaradások vannak. Kijev vészhelyzeti állapotban működik. Ebben kell túlélnünk mindannyiunknak!”

– fogalmazott.

A szomszédból érkezik a segítség, átszámítva többszáz millió forint értékben

Egy lengyel önkéntes adománygyűjtő platform több mint 2,4 millió lengyel zlotyt (nagyjából 216 millió forintot) gyűjtött össze Kijev számára generátorok vásárlására – jelentették be a szervezők január 18-án.

A „Melegség Lengyelországból Kijevnek” elnevezésű adománygyűjtést – melyet több civil szervezet indította közösen – eredetileg 400 ezer zloty (36 millió forint) összegyűjtésére indították, azonban miután a kitűzött célt rövid időn belül elérték, a szervezők 2 millió zlotyra (180 millió forintra) emelték az összeget, amelyet szintén sikerült túlteljesíteni: a felajánlások jelenleg meghaladják a 2,4 millió zlotyt – közölte a Kyiv Independent.

„Az emberek fűtetlen lakásokban és pincékben kénytelenek tartózkodni” – hangsúlyozták a szervezők. „Az áram hiánya azt jelenti, hogy nincs lehetőség meleg ételt készíteni, a telefonok lemerülnek, és a támadások idején megszakad a kapcsolat a szeretteinkkel.”