POLITIK
És folyton panszkodik.
Közösségi oldalán küldött kemény hangvételű üzenetet Volodimir Zelenszkij ukrán államfőnek Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes. Vilniusban, a litván és a lengyel elnökkel közös sajtótájékoztatón Volodimir Zelenszkij kijelentette: a háborút lezáró megállapodás csak akkor valósulhat meg, ha abban konkrét határidő szerepel Ukrajna uniós csatlakozásáról, amelyet Kijev 2027-re tűzne ki.
„Hallottuk Zelenszkijt, aki azután, hogy ennyi pénzt, erőfeszítést és segítséget kapott, még arra is veszi a bátorságot, hogy panaszkodjon” – írta bejegyzéséhez az X-en (korábban Twitter) Matteo Salvini. „Barátom, vesztésre állsz a háborúban, embereket veszítesz, a hitelességedet és a méltóságodat is elveszíted: írd alá a békemegállapodást a lehető leghamarabb.”
„Választanod kell a vereség és a totális összeomlás között”
– szólította fel Matteo Salvini az ukrán elnököt.
Zelenszkij a litván fővárosban találkozott Gitaunas Nauséda litván és Karol Nawrocki lengyel államfőkkel, ahol az ukrán elnök az uniós csatlakozás kitűzéséhez kötötte a békemegállapodás aláírását. A találkozó után sajtótájékoztatón arról beszélt
Volodimir Zelenszkij, hogy már 2027-től csatlakoztatná Ukrajnát az Európai Unióhoz.
Elmondása szerint erre azért lenne szükség, hogy hogy minden fél tartsa magát az egyezséghez, Alekszandr Vucic szerb elnök szerint azonban Ukrajna felvételét erőszakkal és a szabályok áthágásával készítik elő. Vucic szerint a béketerv érvényesítéséhez és a harcok lezárásához Ukrajnát mindenképpen uniós taggá kell tenni, még akkor is, ha ez szembemegy a jelenlegi eljárásokkal, amivel azonban sem Lengyelország, sem Csehország, sem Magyarország, sem Szlovákia nem fog egyetérteni.
Az ukrán elnök szerint a háborút lezáró megállapodás csak akkor valósulhat meg, ha abban konkrét határidő szerepel Ukrajna uniós csatlakozásáról, amelyet Kijev 2027-re tűzne ki.
Vilniusban, a litván és a lengyel elnökkel közös sajtótájékoztatón Volodimir Zelenszkij kijelentette: azt követeli, hogy Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozásának időpontja szerepeljen a háborút lezáró békemegállapodásban.
Az ukrán elnök hangsúlyozta: technikailag Ukrajna 2026 első felében készen áll majd az összes tárgyalási klaszter megnyitására, 2027-re pedig teljes mértékben felkészül az uniós tagságra.
Úgy gondolja azért van szükség konkrét dátumra a megállapodásban, hogy minden fél tartsa magát az egyezséghez.
„Mi 2027-et akarunk, amikor Ukrajna készen áll” – fogalmazott Zelenszkij az EurAsia Daily szerint.
A szerb elnök szerint Ukrajna felvételét erőszakkal és a szabályok áthágásával készítik elő
Aleksandar Vucic a szerb kormány ülésén arról beszélt, hogy az Európai Unió tervei szerint Ukrajna 2027. január 1-jétől az EU tagja lehet. Szerint a csatlakozás nem a jelenlegi eljárások szerint fog megtörténni, hanem a szabályok megváltoztatásával és félretételével.
Vucic úgy fogalmazott: az idei évben súlyos törések várhatók az Európai Unión belül és a világpolitikában is, amelyek összefüggnek Ukrajna gyors felvételének tervével.
Hangsúlyozta: sem Lengyelország, sem Csehország, sem Magyarország, sem Szlovákia nem fog egyetérteni ezzel az iránnyal.
Úgy véli a béketerv megvalósításához és a harcok lezárásához Ukrajnát mindenképpen uniós taggá kell tenni. Ennek érdekében „a procedúrákat meg fogják változtatni, erőszakkal, a szabályokkal és mindennel ellentétesen”.
Létfontosságú, hogy fennmaradjon az Ukrajnába irányuló katonai szállítások folyamatos áramlása, hogy Ukrajna folytatni tudja a harcot, és meg tudja védeni lakosságát, mert nincs más alternatíva - jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár hétfőn az Európai Parlament szakbizottsági meghallgatásán Brüsszelben.
Rutte emlékeztetett: hamarosan a negyedik évfordulója lesz annak, hogy Oroszország teljes körű háborút indított Ukrajna ellen, és az idei tél különösen kemény az ukránok számára, miközben az orosz támadások továbbra is a polgári infrastruktúrát és a nagyvárosokat veszik célba.
"Az ukránok fűtés, világítás és víz nélkül élnek, szó szerint a fagyban"
- fogalmazott Rutte.
A NATO-főtitkár szerint, miközben az Egyesült Államok vezetésével béketárgyalások zajlanak, Európa is aktívan részt vesz a biztonsági garanciák kidolgozásában. A "tettre készek koalíciója", amelyet Franciaország és az Egyesült Királyság vezet, azon dolgozik, hogy egy esetleges békemegállapodás után megfelelő biztonsági erők és garanciák védjék Ukrajnát.
Rutte hangsúlyozta: a NATO katonai támogatása a békefolyamat alatt is folytatódik, többek között a katonai koordinációs PEARL kezdeményezésen keresztül.
Mint mondta, jelenleg több milliárd dollár értékű amerikai katonai felszerelés áramlik Ukrajnába a szövetségesek és partnerek finanszírozásával.
Rutte szerint Ukrajna 2026-ra a nemzetközi donoroktól összesen valamivel több mint 60 milliárd dollár értékű katonai támogatási igényt jelzett előre.
Ennek teljesítésében kulcsszerepet játszik az amerikai fegyverszállítások fenntartása, valamint a kétoldalú támogatások és olyan kezdeményezések, mint a cseh lőszerprogram.
A főtitkár üdvözölte az Európai Unió szerepvállalását is, külön kiemelve a 90 milliárd eurós hitelcsomagot, amely szerinte jelentős mértékben hozzájárul Ukrajna biztonságához és jövőbeli jólétéhez. Ugyanakkor arra kérte az EU-t, hogy a források felhasználásában biztosítson nagyobb rugalmasságot, és ne legyen túlzottan korlátozó.
Rutte végül hangsúlyozta: Európának és Kanadának nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonságáért, mert "az az idő, amikor az Egyesült Államok viselte a teher nagy részét, már véget ért".
Hölvényi György, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) európai parlamenti képviselője a szakbizottsági meghallgatáson azt mondta, hogy a Donald Trump amerikai elnök által kezdeményezett Béketanács elsőre szokatlannak vagy nehezen érthetőnek tűnhet, ugyanakkor alternatív, kezdeményező megközelítést jelenthet a háborúk befejezésére.
A politikus hangsúlyozta: a nemzetközi konfliktusok rendezése rendkívül kényes kérdés, és a jelenlegi helyzet különösen összetett a Közel-Keleten is.
Felidézte, hogy a 2023. október 7-i események és az azt követő gázai fejlemények mindmáig nehezen átláthatók. Hölvényi emlékeztetett arra is, hogy Donald Trump korábbi amerikai elnök kezdeményezésére született meg az Ábrahám-megállapodások rendszere, amely Izrael és több arab ország kapcsolatának normalizálását célozta.
Véleménye szerint a Béketanács létrehozásának gondolata egy hasonló történelmi pillanatot jelezhet, amely új lehetőséget teremthet a békefolyamatok előmozdítására.
Hölvényi hangsúlyozta: kulcsfontosságú annak vizsgálata, hogy a NATO miként tudja támogatni a békefolyamatokat úgy, hogy közben elkerülhető legyen a további eszkaláció.
Az Európai Unió 447 aggregátort juttat az orosz dróntámadások miatt áram nélkül maradt ukrajnai lakosság megsegítésére - tájékoztatott az Európai Bizottság pénteken.
A brüsszeli közlemény szerint mintegy egymillió ukrán van áram nélkül a mínusz 20 Celsius-fokos hidegben áramellátás, víz és fűtés nélkül azt követően, hogy ország energetikai infrastruktúrára mért orosz dróncsapások után.
Az uniós támogatás célja, hogy helyreállítsa a kórházak, menhelyek és kritikus szolgáltatások áramellátását. A generátorok összértéke 3,7 millió eurót tesz ki.
A veszélyhelyzet-reagálási tartalékot kezelő EU-program, az úgynevezett rescEU keretében Lengyelországban elhelyezett stratégiai tartalékaiból szállított aggregátorokat az ukrán területfejlesztéséért felelős minisztérium osztja szét az ukrán vöröskereszttel együttműködve a leginkább érintett közösségekben
- tájékoztattak.
A pénteken bejelentett támogatás a sürgős szükségletek kielégítésére szolgál, és az ukrán energetikai ellenálló képességhez nyújtott folyamatos uniós támogatásra épül - írták.
A háború kezdete óta az EU mintegy 10 ezer aggregátort küldött Ukrajnába a polgári védelmi mechanizmus (UCPM) keretében. Közölték továbbá, hogy az Európai Bizottság a tél beállta előtt befejezte egy Litvánia által adományozott hőerőmű áthelyezését is Ukrajnába, hogy helyreállítsa az ukrán hálózat kapacitását.
Ez - mint kiemelték - a mechanizmus történetének legnagyobb koordinált logisztikai művelete volt.
"Az Európai Bizottság határozottan elítéli Oroszországnak az ukrán energetikai infrastruktúra elleni támadásait és az általa okozott humanitárius károkat. Az EU nem fogja hagyni, hogy Oroszország Ukrajnát behódolásra kényszerítse, és továbbra is segíteni fogja az ukránokat, hogy átvészeljék a telet"
- fogalmaztak.
Emlékeztettek: a brüsszeli testület több mint 1,2 milliárd eurót különített el humanitárius segélyre ukrajnai civilek védelme érdekében. A háború 2022. február 24-i kezdete óta több mint 160 ezer tonna segélyt szállított a polgári védelmi mechanizmuson keresztül a megtámadott országba.
Ez a támogatás szilárd tüzelőanyagokat, fűtőberendezéseket, generátorokat és vészhelyzeti fűtőpontokat foglal magában.
A humanitárius segélyen felül az EU legalább 3 milliárd eurót juttatott Ukrajnának az energiabiztonság fenntartására. Az idei tél előtt az Európai Bizottság 927 millió eurót mozgósított gázvásárlásra Ukrajnában - tették hozzá.
Ripost hírek
