Fordulóponthoz érkezett az EU migrációs politikája

Fordulóponthoz érkezett, az unió külső határain regisztrált illegális határátlépések száma tavaly 26 százalékkal csökkent - jelentette ki Henna Virkkunen uniós biztos szerdán Strasbourgban.

Az Európai Parlement migrációval kapcsolatos plenáris vitáján a biztos elmondta: 2025-ben mintegy 178 ezer illegális határátlépést észleltek, ami 2021 óta a legalacsonyabb szint.

Hangsúlyozta, hogy ez nem véletlen, hanem az uniós és tagállami szakpolitikai változtatások, a tagállamok közötti növekvő bizalom és szolidaritás, valamint a kulcsfontosságú migrációs útvonalakon fekvő partnerországokkal erősített együttműködés eredménye.

Ugyanakkor rámutatott: még mindig túl sok olyan ember tartózkodik az EU-ban, akiknek nincs joguk maradni, és jelenleg csupán minden negyedik érintett hagyja el ténylegesen az uniót.

Ezért növelni kell a visszaküldések hatékonyságát. A készülő visszaküldési rendelet egy közös európai rendszer létrehozásával, a joghézagok megszüntetésével és a gyorsabb eljárásokkal segítheti ezt - tette hozzá.

Kiemelte az unión kívüli országokkal folytatott együttműködés jelentőségét, különösen az embercsempészet elleni fellépésben.

Virkkunen hangsúlyozta a migrációs diplomácia és a vízumpolitika stratégiai szerepét is, valamint a legális migrációs csatornák fontosságát az európai versenyképesség és innováció erősítése érdekében.

Végezetül úgy fogalmazott: az EU célja egy igazságos és határozott migrációs és menekültpolitika, amely egyszerre védi az unió érdekeit és hű marad értékeihez.

Tarr Zoltán a Tisza párt EP-képviselője felszólalásában felhívta a figyelmet: Európa ma egyszerre biztonsági, gazdasági és geopolitikai feszültségekkel küzd, ezért a migráció nem ideológiai vita, hanem gyakorlati kormányzási kérdés.

A politikus hangsúlyozta: a Tisza álláspontja világos, kormányra kerülve nem engednek be illegális migránsokat, és nem engedik szabadon az embercsempészeket, miközben megtartják a határkerítést. Ugyanakkor hozzátette: a kerítés önmagában nem stratégia, a fizikai védelem csak akkor ér valamit, ha gyors és végrehajtható jogrend áll mögötte.

Tarr Zoltán szerint mindez gyors visszafordításokat és visszaküldéseket, döntéseket és eljárásokat, felelős és feltételekhez kötött vízumpolitikát, valamint eredményközpontú együttműködést jelent a harmadik országokkal.

Kiemelte: a külső határok védelme közös európai felelősség, ezért annak finanszírozása is közös feladat. Úgy fogalmazott: "a plakátpolitika nem határvédelem, a hangoskodás nem kontroll", a Tisza nem kiabál a migrációról, hanem kezelni fogja azt.

László András, a Fidesz EP-képviselője szerint a migrációs politikában az Európai Néppárt (EPP) álságos magatartást tanúsít, és ígéretek és félmegoldások helyett valódi lépésekre lenne szükség.

Emlékeztetett: Magyarország az uniós kifogások ellenére határkerítést épített az illegális migráció megállítására, amely - mint mondta - működik, és később más országok is követték ezt a példát. Szerinte ez annak jele, hogy "az európaiaknak elegük van a migrációs őrületből".

Hozzátette: az illegális belépések megállítása az első és legfontosabb feladat, de ez önmagában nem elég.

Súlyos kudarcnak nevezte az illegális bevándorlók kitoloncolását, és kijelentette: minden jogellenesen tartózkodó személyt el kell távolítani az Európai Unióból.

Szükségesnek tartja vízum- és kereskedelmi szankciók - akár vámok - bevezetését azokkal az országokkal szemben, amelyek nem hajlandók visszafogadni saját állampolgáraikat.

Emellett azt is szorgalmazta, hogy a súlyos bűncselekményeket elkövető, jogszerűen tartózkodó külföldiek tartózkodási engedélyét vonják vissza.

A képviselő szerint mindez józan ész kérdése, ám azért nem valósul meg, mert az Európai Néppárt "gyáva", és a szocialistákkal, valamint a zöldekkel együtt olyan migrációs paktumot támogat, amely szerinte nem eltávolítja, hanem szétosztja az illegális migránsokat az EU-ban.

Felidézte: a Európai Bizottság pert indított Magyarország ellen, amiért nem engedi be az illegális migránsokat, és napi egymillió eurós bírságot szabott ki. Közlése szerint az EU anyagi hozzájárulása a magyar határkerítéshez nulla, ezért - mint fogalmazott - "az európaiak csak a Patriótákban bízhatnak".

Schaller-Baross Ernő, a Fidesz EP-képviselője szerint a migrációról szóló vitában sokan még mindig nem értik a probléma lényegét, miközben újabb és újabb elosztási javaslatokról, kvótákról és adminisztratív megoldásokról beszélnek.

Felhívta a figyelmet: Európa határain évek óta valódi migrációs áradat zajlik. Úgy fogalmazott: fel kell tenni a kérdést, hol voltak azok a szereplők, amikor Orbán Viktor megvédte Európa külső határait, és amikor Magyarország egyedül vállalta fel azt, amit ma már mindenki problémának nevez.

Akkor - emlékeztetett - Brüsszelből kioktatás, támadás és moralizálás érkezett, a "jutalom" pedig napi egymillió eurós büntetés lett azért, mert Magyarország nemet mondott az illegális migrációra.

Schaller-Baross Ernő szerint miközben felelőtlen döntésekkel szabadjára engedték a migrációs hullámot, ma már számos európai városban sem merik kimondani az igazságot: no-go zónák, integrációs kudarcok és az iskolákban is megjelenő, a helyi társadalmak értékeivel össze nem egyeztethető kulturális nyomás jelzi a problémát.

Hangsúlyozta: Magyarország ebből nem kér, nem lesz bevándorló ország és nem lesz kísérleti terep. A képviselő kijelentette: a határokat megvédik, és ezt nem büntetni, hanem megköszönni kellene.

A migrációs paktum végrehajtása felülírná azt a nemzeti érdeket, amelyet a kormány 2015 óta képvisel a migrációs válságban, ezért nemet mond "az ilyen parancsuralmi rendszerekre" - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerdán az M1 aktuális csatorna műsorában.

Bakondi György felidézte: 2015-ben azzal szembesült Magyarország, hogy 400 ezer illegális bevándorló érkezett a határaira és "özönlött be" az országba. Ekkor a kormány - a megkérdezett magyar emberek 83 százalékos támogatásával -, műszaki akadályrendszer kiépítésével, a rendőri erők határra vezénylésével és jogi határzár létrehozásával a tömeges illegális migráció megállítása mellett döntött, és ez sikerre is vezetett - tette hozzá.

Szerinte a 10 évvel korábbi állapotokhoz képest Nyugat-Európában "súlyos közbiztonsági romlás tanúi lehetünk", hiszen - mint mondta - ott este nem lehet az utcára menni, no-go zónák alakultak ki és terrorcselekményeket is nagy számban követnek el. Megjegyezte, összevethető, hogy a kormány döntése miatt hogyan alakult a magyar belbiztonsági helyzet a nyugat-európaihoz képest.

A főtanácsadó érdekesnek nevezte, hogy az Európai Bizottság a migráció által közvetlenül nem érintett országok közé sorolta Magyarországot. Szerinte az évente a határon elfogott, feltartóztatott illegális bevándorlók vagy az embercsempészek száma miatt ez a megközelítés "önmagában is valótlan".

Kiemelte, miközben Magyarország Európa külső határait védi, napi bírságot kell fizetnie, mert nem engedi át határán az illegálisan érkezőket. Bakondi György szerint a migrációs paktum a migrációt szolidaritási alapon "egy parancsuralmi rendszerhez próbálja közelíteni", ez pedig ellentétes a magyar kormány elgondolásával és a magyar emberek mindennapi biztonság iránti igényeivel.

Bakondi György elmondta, vannak olyan politikai erők Magyarországon, amelyek hasonlóan gondolkodnak a kormány által nem támogatott nyugat-európai vagy európai uniós felfogáshoz. Hozzátette: több nyugat-európai nemzetállam is elkezdett védekezni az illegális migráció negatív hatása ellen, Németország például visszaállította a schengeni határ ellenőrzését, Görögország, Lengyelország és Bulgária pedig kerítést épített a határain.

A belbiztonsági főtanácsadó a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában hangsúlyozta, a migrációs paktum nem a nemzetállami törekvésekről szól, hanem sokkal inkább a kvóták szerinti elosztásról. Kiemelte, a kormány szerint meg kell őrizni az elmúlt 10 év erőfeszítéseit, amelyek "migrációmentes, közbiztonsági stabil állapotot" eredményeztek.

Elmondta, az idei évre vonatkozó előrejelzések szerint gazdasági migránsok vagy a háborúk elől menekülők megjelenésére is számítania kell Magyarországnak. Ezért a határőrizet biztonságának fenntartása, a magyar szuverenitás védelme és a magyar érdekek érvényesítése ebben az évben is "elsőrangú feladat lesz" - emelte ki.