Fegyveres erőket telepítenének Ukrajnába a franciák és a britek

Szándéknyilatkozatot írt alá kedden a brit és a francia kormány arról, hogy az ukrajnai békemegállapodás elérése esetén közösen katonai alakulatokat telepítenek ukrán területen.

A londoni miniszterelnöki hivatal kedd esti tájékoztatása szerint Keir Starmer brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia államfő az Ukrajna megsegítésére kész országok koalíciójának Párizsban tartott keddi találkozóján írta alá a szándéknyilatkozatot.

Starmer a Downing Street által ismertetett nyilatkozatában úgy fogalmazott: a dokumentum megteremti a lehetőséget annak a jogi keretrendszernek a kidolgozásához, amelynek alapján Nagy-Britannia, Franciaország és más partnerországok fegyveres erői ukrajnai területen tevékenykedhetnek, biztosítva az ukrán légteret és Ukrajna felségvizeit.

Ukrajna újjáépítése elválaszthatatlanul összefonódik a biztonsági garanciákkal - jelentette ki kedden Friedrich Merz német kancellár a kijevi vezetést támogató úgynevezett tettrekész országok koalíciójának tanácskozását követően.

"A gazdasági erő elengedhetetlen lesz ahhoz, hogy Ukrajna a jövőben is hitelesen útját állhassa Oroszországnak" - mondta Merz.

Kilátásba helyezte Németország katonai hozzájárulását is egy lehetséges tűzszünet biztosításában.

"Ebbe beletartozhat például az, hogy egy tűzszünetet követően erőket küldünk Ukrajna részére vele szomszédos NATO-területre" - fejtegette Merz, hozzátéve, hogy a német hozzájárulás jellegéről, illetve mértékéről a német kormánynak és parlamentnek kell majd végső soron döntenie, ahogy arra a feltételek adottak lesznek.

"Saját magam és a német kormány nevében azt mondhatom, hogy ebben alapvetően semmit sem zárunk ki" - húzta alá a kancellár.

A hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudtak törni az orosz fegyveres erők az elmúlt nap folyamán - közölte kedden a moszkvai védelmi minisztérium.

A napi hadijelentés szerint csaknem 1300 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan. A tárca a megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel több drón-, lőszer- és anyagi-műszaki raktárt, egy harckocsit és 28 egyéb páncélozott harcjárművet, két irányított légibombát, két HIMARS-rakétát, továbbá 360 repülőgépjellegű drónt.

Az orosz katonai tárca szerint a Nyugat nevű csapatcsoportosítás operatív eszközzel akadályozza, hogy az ukrán hadsereg Kupjanszk környékén ellentámadáshoz szükséges erőket tudjon összevonni, és az éve eleje óta drónokkal hetven haditechnikai eszközt, köztük két harckocsit semmisített meg.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást. Belgorod megyében két, Tverben pedig egy civil életét vesztette. A kosztromai régióban lévő Nyejai járásban tűz ütött ki egy laktanyában. A károkról részletesebb hivatalos tájékoztatást nem adtak ki. Uljanovszk, Volgográd, Kaluga, Nyizsnyekamszk, Orenburg, Penza, Szamara, Szaratov és a Szentpétervár melletti Pulkovo repülőterén átmenetileg felfüggesztették a repülőgépek indítását és fogadását.

Rogyion Mirosnyik, az orosz külügyminisztériumnak a "kijevi rezsim háborús bűnei" ügyében illetékes nagykövete a Telegram-csatornáján közölte, hogy ukrán támadások következtében december folyamán 56 civil lakos vesztette életét, 311 pedig - köztük 11 gyerek - megsebesült. A diplomata szerint az utóbbi egy hónapban az ukrán fegyveres erők legkevesebb 14 900 lőszert lőttek ki orosz polgári célpontokra. A legtöbb tüzérségi támadás és dróncsapás Belgorod, Brjanszk, Kurszk és Herszon megyét érte.

Akár több tízezer európai katona is érkezhet Ukrajnába egy esetlegesen bekövetkező tűzszünetet követően, két ország részvétele már biztosra vehető. Emmanuel Macron francia elnök reméli, hogy az úgynevezett a tettre készek koalíciójának párizsi találkozóján konkrét kötelezettségvállalásokat tudnak bemutatni Ukrajna biztonságával kapcsolatban.

Az esetlegesen bekövetkező tűzszünet után

az Ukrajnában állomásozó békefenntartó kontingens létszáma 15–20 ezer fő között lehet, de vannak, akik ennél is több katonáról beszélnek

– közölte a Szabad Európa Rádió ukrajnai oldala meg nem nevezett európai tisztviselőkre hivatkozva azzal a keddi, Párizsban tartandó egyeztetéssel kapcsolatban, amelyen több mint 30 ország képviselője vesz részt.

Az Index szemléje szerint Emmanuel Macron francia elnök a párizsi tanácskozáson kijelentette:

reméli, hogy az úgynevezett „tettrekészek koalíciója” találkozóján konkrét kötelezettségvállalásokat tudnak bemutatni Ukrajna biztonságával kapcsolatban a tárgyalásokat követően.

Az elképzelés lényege az, hogy tűzszünet esetén egyértelmű legyen a békefenntartó erők összetétele és telepítése. „Egyes tisztviselők szerint különböző európai fővárosokban eltérő számok hangzanak el a kontingens létszámát illetően. Ezek 15 és 20 ezer fő között mozognak, bár vannak, akik abban reménykednek, hogy ez közelebb lesz a 30 ezer békefenntartóhoz, akik a tengeri, légi és szárazföldi biztonságért felelnének” – áll a cikkben.

Megjegyzik, hogy konkrét katonai terveket egyelőre nem hoztak nyilvánosságra, ugyanakkor a csapatok fő részét Franciaország és Nagy-Britannia biztosítaná, amelyek a szárazföldi és légi komponensekért felelnének. Törökország már korábban jelezte, hogy vállalná a Fekete-tengeren húzódó közlekedési útvonalak biztonságának felügyeletét.

A lap ugyanakkor hangsúlyozza: jelenleg nem egyértelmű, milyen közel lennének az európai erők a frontvonalhoz. Az európai tisztviselők többsége úgy véli, hogy az erőket Ukrajna nyugati részére telepítenék az ukrán fegyveres erők támogatása és kiképzése céljából.

Az ukrán elnöki hivatal volt tanácsadója szerint a nyugati országok nem Oroszország bosszantása miatt akarnak csapatokat küldeni Ukrajnába, hanem azért, hogy megakadályozzanak egy polgárháborút, különösen a választási időszakban. Olekszij Aresztovics azt mondta: Ukrajnában egy polgárháború minden előfeltétele adott, de ha egy nyugati kontingens érkezne az országba, az csökkenthetné a zavargások kitörésének veszélyét.

Az ukrán Sztrana című lap beszámolója szerint Olekszij Aresztovics egy blogger, Alekszander Szeleszt YouTube-csatornáján arról beszélt, hogy a nyugati országok nem Oroszország bosszantása miatt akarnak csapatokat küldeni Ukrajnába, hanem azért, hogy megakadályozzanak egy polgárháborút, különösen a választási időszakban. A külföldi egységek bevezetésének másik célja az ukrán fegyveres erők által végrehajtott jogsértések nyomon követése a frontvonalon.

Az ukrán elnöki hivatal korábbi tanácsadója azt mondta,

korábban már Boszniában is bevetett békefenntartó katonákról lehet szó.

Mint Aresztovics fogalmazott, „a Nyugat jól ismeri az olyan, háború utáni államok kilátásait, amelyekben másfél millió automata fegyver lehet az embereknél, egymillió veterán van, hiányában vannak a törvényességnek, számos politikai és társadalmi ellentmondás van, és nagyon kevés erőforrással rendelkeznek, ezért stabilizáló erőkre van szükségük”.

A hírportál a tudósításban idézte Aresztovics véleményét, mely szerint

Ukrajnában egy polgárháború minden előfeltétele adott, de ha egy nyugati kontingens érkezne az országba, az csökkenthetné a zavargások kitörésének veszélyét.

A volt tanácsadó még egy az ukrán hadseregben bekövetkező szakadást sem tart elképzelhetetlennek, ugyanakkor abban biztos, hogy adott esetben a brit, francia vagy éppen török katonák azért is jól fent tudnák tartani a rendet, mert – mint Aresztovics fogalmazott –

„szövetségesekre azért még a legelkeseredettebb ukránok sem tüzelnének”.

A politikus úgy véli, hogy ez a stabilizációs tényező szükséges lehet ahhoz, hogy Ukrajna teljesítse egy esetleges békemegállapodás rá vonatkozó fejezeteit, ugyanakkor azt is leszögezte, hogy provokátorok nemcsak az oroszok, hanem az ukránok között is bőven találhatóak.

Aresztovics  korábban azt állította, hogy nem Putyin volt az ukrán dróntámadás célpontja, hanem egy nukleáris központ

Múlt hét kedden Olekszij Aresztovics az EurAsia Daily portál beszámolója szerint azt mondta, hogy az ukránok az azt megelőző napon nem Vlagyimir Putyin orosz elnökre, hanem egy nukleáris háború esetén működő orosz parancsnoki pontra próbáltak csapást mérni.

Az ukrán elnöki hivatal korábbi tanácsadója szerint az ukránoknak ez a lépése egy orosz nukleáris válaszlépésre is okot adhatna, mivel szerinte ezt ahhoz lehetett hasonlítani, mintha valaki az amerikai elnöki repülőgépet támadta volna meg. Zelenszkij volt bizalmasának vélekedése szerint valószínűleg a kubai rakétaválság óta ez volt a legerősebb provokáció, és úgy fogalmazott, hogy az ukránok ezzel egy nagyszabású provokációt hajtottak végre.