POLITIK
Nagy veszély a Mercosur- megállapodás.
A gazdák dühösek és minden okuk megvan rá, hiszen a hétvégén aláírták a Mercosur-megállapodást úgy, hogy az EP nem adta ehhez a jóváhagyását - mondta Dömötör Csaba fideszes európai parlamenti (EP) képviselő kedden újságíróknak Strasbourgban.
Dömötör Csaba emlékeztetett, a megállapodás értelmében úgy nyitják meg az EU piacait a dél-amerikai országok és Ukrajna irányából, hogy közben 20 százalékkal akarják csökkenteni az agrártámogatásokat, és az így felszabaduló összeget hadialapokba és Ukrajnába küldik.
A héten azonban nem a szerződésről szavaznak, hanem arról, hogy az Európai parlament megtámadja-e az eljárást, a lényegi szavazás pedig csütörtökön lesz az Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elleni bizalmatlansági indítványról - mondta el a képviselő, megjegyezve, "akkor dől el, ki van a gazdák mellett és ki van von der Leyen csapatában".
Dömötör Csaba úgy fogalmazott, "Magyar Péter hosszú idő után betalált a munkahelyére és előadott egy elképesztően álságos színjátékot, a saját Facebook élő videójában előadta, hogy kritikus a Mercosur-megállapodással szemben, de ezzel egy időben a saját főnöke, Manfred Weber sajtótájékoztatón ismertette azt, hogy az Európai Néppárt miért áll ki a megállapodás mellett".
"Magyar Péter a mezőgazdasági bizottság tagja, és nem kevesebb, mint 372 napja nem találta fontosnak, hogy kiálljon ezekben az ügyekben" - mondta a fideszes képviselő.
"Nem az a baj vele, hogy munkakerülő, hanem az, hogy letagadja ezeket a terveket, a saját főnökei szépen áterőltetik őket" - fogalmazott Dömötör Csaba.
Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselője, a Patrióták Európáért frakció alelnöke szerint az Európai Bizottság és Ursula von der Leyen felelősek a kialakult helyzetért, ezért nyújtottak be hétfőn a Patrióták bizalmatlansági indítványt von der Leyen ellen.
A képviselő kijelentette, "a gazdák mellett vagyunk itt kint és bent is".
"Ellentétben a tiszásokkal és Magyar Péterrel, akik mást mondanak kint és bent, mi mindig is azt mondtuk, hogy a Mercosur tönkreteszi a gazdákat" - fogalmazott Gál Kinga.
A képviselő úgy vélekedett, a bizottság a zöldítéssel, a gazdákra rótt bürokratikus tehrekkel, az Ukrajna-EU kereskedelmi megállapodással tönkreteszi a közép-kelet-európai és a magyar gazdák helyzetét, és azoknak árt, "akik az asztalra teszik a mindennapi betevő falatot".
A Fidesz-KDNP képviselői nem csak az utcán, hanem a plenáris ülésen is küzdenek a gazdákért - emelte ki.
Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke nyilatkozatában elmondta: mintegy ötezer gazdálkodó vett részt és 400-500 traktor érkezett a strasbourgi tüntetésre az Európai Parlamenthez.
Mint mondta, a demonstráción szinte minden uniós tagállamból jelen voltak gazdák, köztük Németországból is, annak ellenére, hogy - megfogalmazása szerint - a német kormány igyekszik távol tartani a termelőket az ilyen megmozdulásoktól. Úgy vélte, az uniós agrártámogatások csökkentése, a Mercosur-megállapodás, valamint az Ukrajnával kapcsolatos tervek olyan súlyú kérdések, amelyek miatt a gazdák már nem maradhatnak csendben.
Felidézte: a decemberi brüsszeli gazdatüntetés után komoly eredményeket láttak, ezért "hidegzuhanyként" érte őket, hogy az Európai Bizottság elnöke ismét napirendre tűzte a Mercosur-megállapodást, és nyomást gyakorolt a tagállamokra elfogadása érdekében. Hozzátette: Magyarország és szövetségesei ezt nem támogatták, Olaszország azonban - ismeretlen háttéralkuk nyomán - álláspontot váltott, ami szerinte az országon belül is nagy felháborodást váltott ki.
Hangsúlyozta, a dél-amerikai és ukrán termékek szabad beáramlása komoly veszélyt jelent, mivel ezeknek csupán mintegy egy százalékát tudják ténylegesen ellenőrizni az uniós előírások betartása szempontjából.
Kiemelte: ha az ellenőrizetlen áruk a feldolgozóiparba vagy a vendéglátásba kerülnek, a fogyasztók nem tudhatják, mit kapnak, amit a legsúlyosabb aggálynak nevezett.
Úgy fogalmazott: az Európai Bizottság "olcsó júdáspénzzel" próbálja megvásárolni a gazdák támogatását, ezt azonban a termelők átlátják, és valódi piacvédelmi intézkedéseket követelnek.
A Tisza Párt részvételével kapcsolatban elmondta: rövid szóváltásuk volt Magyar Péterrel, akinek bemutatták a magyar gazdákat. Megjegyezte: szerinte Magyar Péter Strasbourgban találkozott először személyesen magyar gazdálkodóval.
Deák Dániel Facebook-oldalán osztott meg egy videót, amelyen a magyar gazdák reakciója látható, miután Magyar Péter megjelent. A Tisza vezetője nem tudta becsapni a tiltakozókat.
Magyar Péter összetűzésbe került a tüntető gazdákkal Strasbourgban (Forrás: Facebook)
Deák Dániel közösségi oldalán tett közzé egy videót, amelyen a strasbourgi gazdatüntetés látható. A felvétel szerint a magyar gazdák helyretették Magyar Pétert.
Mikor álltál ki a gazdák mellett?
– teszi fel a kérdést a videóban az egyik tüntető Magyar Péternek.
Soha nem láttunk.
– tette hozzá, majd egy másik tüntető azt kérdezi a Tisza Párt vezetőjétől, hogy hol volt Brüsszelben, majd azt mondja:
Ezek a gazdák Von der Leyen ellen tüntetnek, te pedig kiállsz mellettük. Köszönjük szépen ezt a segítséget.
Az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás az elmúlt hetekben az egyik legnagyobb politikai vitává nőtte ki magát Brüsszelben. A tervezet komoly kockázatokat hordoz az európai – így a magyar – mezőgazdaság számára, miközben az ipari exportérdekek egyértelmű nyertesként jelennek meg. A megállapodás következményeiről Stefán Csabát, a Magyar Külügyi Intézet szakértőjét kérdezte a Magyar Nemzet.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy sajtótájékoztatón miután találkozott Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnökkel az Európai Unió és a Mercosur közötti megállapodás aláírásának keretében Fotó: Mauro Pimentel Forrás: AFP
A Mercosurt 1991-ben hozta létre Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay azzal a céllal, hogy közös piacként erősítsék gazdasági pozícióikat. A tömb mára a világ hatodik legnagyobb gazdaságává vált, mintegy 270 millió lakossal. Az Európai Unió számára ez jelentős exportlehetőséget jelent – ugyanakkor az agrárium szempontjából komoly veszélyeket is hordoz.
A megállapodás lényege, hogy jelentősen megnyitná az uniós piacot a dél-amerikai Mercosur-országok – Brazília, Argentína, Uruguay és Paraguay – mezőgazdasági termékei előtt. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy olcsóbb, lazább környezetvédelmi és állatjóléti szabályok mellett előállított húsok, gabonák és egyéb agrártermékek áraszthatnák el Európát.
Az EU–Mercosur-szabadkereskedelmi megállapodás körüli vita az elmúlt hetekben Európa egyik legélesebb konfliktusává nőtte ki magát. Brüsszel pénzügyi és politikai alkukkal próbálja elfogadtatni az egyezményt a tagállamokkal.
Miért váltott ki ilyen éles vitát az EU-n belül a Mercosur-megállapodás?
– A megállapodás az uniós költségvetés egyik „szent tehenét”, a közös agrárpolitikát érinti érzékenyen, és közvetlenül sérti az egyik legbefolyásosabb érdekcsoport, a gazdák érdekeit. A mezőgazdasági termelők ráadásul rendkívül hatékonyan képesek érdekeiket láthatóvá tenni: néhány tucat traktorral is megbénítható egy nagyváros vagy akár Brüsszel közlekedése. Politikai szempontból sem elhanyagolható tényező, hogy a tradicionális jobboldali, középpártok számára a vidéki lakosság és a gazdatársadalom a magszavazói bázis részét képezi. Egy olyan megállapodás tehát, amely az ő megélhetésüket veszélyezteti, szükségszerűen komoly politikai vihart kavar – mondta lapunknak Stefán Csab. A Magyar Külügyi Intézet szakértője kiemelte, a veszély elsősorban az agráriumot érinti. Mint mondta, a Mercosur-országok legversenyképesebb exporttermékei döntően mezőgazdasági áruk: hús, gabona, takarmány. A vámok fokozatos leépítésével ezek az áruk olyan mértékben nyomhatják le az árakat az uniós piacon, hogy az európai termelés veszteségessé válik.
A gazdák többsége rendkívül szűk profitrátával dolgozik, ezért már kisebb piaci sokkokra is nagyon érzékenyek. Ha a megállapodásba beépített védőmechanizmusok nem működnek megfelelően, akkor reális forgatókönyv a gazdaságok tömeges ellehetetlenülése
– emelte ki a szakértő. Mint mondta, a legnagyobb veszélyben egyértelműen az állattenyésztés van. A közös agrárpolitika egyik régóta fennálló problémája, hogy sokkal kedvezőbb helyzetbe hozza az egyszerű növénytermesztést – például a gabonatermelést –, miközben az állattenyésztők jóval nehezebb körülmények között működnek.
Latin-Amerikában viszont éppen az állattenyésztés és a húsipar számít az egyik legerősebb, legversenyképesebb ágazatnak. Ezért ez a szektor van a legnagyobb veszélynek kitéve az uniós piacon.
Stefán Csaba hozzátette, hogy bár vannak olyan területek – például borok vagy egyes tejtermékek –, ahol az európai export erős, összességében a megállapodás nem egyenlő módon érinti a gazdákat.
Valóban egyenlőtlen versenyhelyzet alakulhat ki?
– Igen. Az EU ígéretei ellenére nincsenek kőbe vésett garanciák arra, hogy a Mercosur-országokból érkező agrártermékek minden esetben az európaihoz hasonló szigorú egészségügyi, minőségi és állatjóléti előírások mellett készülnek.
Ez azt jelenti, hogy ezek a termékek olcsóbbak és versenyképesebbek lehetnek, anélkül hogy feltétlenül jobbak lennének
– fogalmazott a kutató, és kiemelte, hogy a gazdák joggal érzik úgy, hogy az Európai Unió ebben az esetben nem az ő érdekeiket védi, hanem egy olyan versenyhelyzetet teremt, amelyben eleve hátrányból indulnak.
Felmerül a környezetvédelem kérdése is, és hogy jogos-e a kritika az erődirtások kapcsán. Ezzel kapcsolatban Stefán Csaba elmondta, hogy a baloldali politikai csoportok kritikája nem feltétlenül az, hogy a megállapodás közvetlenül felgyorsítja az erdőirtásokat, hanem inkább az, hogy nem védi eléggé az amazóniai esőerdőket. Az Európai Bizottság a Green Deal részeként korábban próbált olyan passzusokat beépíteni, amelyek korlátozták volna Brazíliát ezen a téren.
A kritikusok szerint ezek a rendelkezések azonban túlságosan gyengék, nehezen számon kérhetők. Emiatt az sem kizárt, hogy az Európai Parlamentben egyes baloldali frakciók végül szintén a megállapodás ellen szavaznak
– tette hozzá a szakértő.
Magyarország esetében is elsősorban az agrárium, különösen az állattenyésztők lehetnek a megállapodás vesztesei. E téren nincs érdemi különbség az erős mezőgazdasággal rendelkező európai országok között: a Mercosur-megállapodás hatásai hasonló módon jelentkeznek Nyugat- és Közép-Európában is.
Miközben ennyi a kockázat, mégis többb európai ország és Brüsszel is kifejezetten támogatja a megállapodást. Ez azért van a szakértő szerint, mert miközben az agrárium veszít, az európai ipar nyer. Nem véletlen, hogy Németország a megállapodás egyik leghangosabb támogatója. Az autó- és a gyógyszeripar – Európa két legversenyképesebb exportágazata – komoly lehetőségeket lát a Mercosur-országok piacain.
Innen ered a találó megfogalmazás is: „tehenek autókért”. Külpolitikai értelemben az Európai Unió azt is bizonyítani szeretné, hogy az amerikai és kínai protekcionista törekvések ellenére képes nagy volumenű szabadkereskedelmi egyezményeket létrehozni. A kérdés az, hogy mindez megéri-e az európai és magyar gazdák számára
– összegzett a kutató.
Ripost hírek
