POLITIK
Ez az európai gazdák véleménye.
Újabb brüsszeli támadás éri az európai és a magyar gazdákat – figyelmeztetett Nagy István. Az agrárminiszter szerint az EU–Mercosur-megállapodás, az ukrán szabadkereskedelmi paktum és az agrártámogatások csökkentése súlyos veszélyt jelent az élelmezésbiztonságra és a vidéki munkahelyekre.
Nagy István agrárminiszter Fotó: Facebook
„A brüsszeli Mercosur-megállapodás újabb merénylet az európai gazdák és agrárium ellen. A megállapodás azért káros az európai gazdákra, mert olcsó, lazábban szabályozott dél-amerikai mezőgazdasági termékeket engedne be az uniós piacra, miközben az európai termelők szigorú környezetvédelmi, állatjóléti és élelmiszer-biztonsági előírások mellett, magasabb költségekkel dolgoznak, így versenyhátrányba kerülnek. Csökkennek a felvásárlási árak, veszélybe kerülnek a vidéki munkahelyek, és nő az importfüggőség” – írja a bejegyzésében Nagy István agrárminiszter.
Brüsszelnek továbbra sem fontosak a gazdák és az európai agrárium jövője. A magyar álláspont világos. Elutasítunk minden olyan megállapodást, amely a magyar gazdák versenyképességét veszélyezteti. Az EU–Mercosur-megegyezés, Brüsszel és Ukrajna szabadkereskedelmi paktuma és az uniós agrártámogatások csökkentése az európai mezőgazdaság kivégzését jelenti
– teszi hozzá
„A mindennapi kenyerünk nem lehet politikai játszmák része. Kiállunk a gazdák mellett, mert a megélhetésüket és az európai élelmezésbiztonságot nem kockáztathatjuk. Nincs más lehetőség, mint küzdeni tovább, mert az élelmiszer-önellátásunkat és szuverenitásunkat meg kell őriznünk. Ebből nem engedhetünk!” – zárta a sorait.
Az Európai Unió Tanácsa határozatot fogadott el, amelyben a tagországok mezőgazdaságért felelős miniszterei felhatalmazták az Európai Bizottságot az EU-Mercosur partnerségi megállapodás (EMPA), valamint a Mercosur-országokkal tervezett ideiglenes kereskedelmi megállapodás (ITA) aláírására – tájékoztatott az uniós tanács pénteken.
A brüsszeli közlemény szerint a dél-amerikai közös piac (Mercosur) országaival – Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay, valamint a 2016 óta felfüggesztett tagsággal bíró Venezuela – tervezett ideiglenes kereskedelmi megállapodás célja a vámok csökkentése, valamint új piacokhoz nyit hozzáférést az áruk és szolgáltatások széles köre számára.
Az olyan ágazatok, mint a mezőgazdaság, az autóipar, a gyógyszeripar és a vegyipar, jobb kereskedelmi feltételeket fognak élvezni – írták. A megállapodás rendelkezéseket tartalmaz a beruházások megkönnyítésére és a határokon átnyúló szolgáltatás-kereskedelem akadályainak felszámolására, különösen a digitális és pénzügyi szolgáltatások terén. A közbeszerzésre vonatkozó rendelkezések továbbá lehetővé teszik az uniós vállalatok számára, hogy hozzáférjenek a Mercosur-országok közbeszerzési eljárásaihoz – közölték.
A kereskedelmi megállapodás az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik, ezért nem igényli az uniós tagállamok ratifikálását – tájékoztattak.
A megállapodás védintézkedéseket is bevezet, amelyek biztosítják, hogy az EU képes legyen gyorsan kezelni a mezőgazdasági termékek behozatalából eredő piaci zavarokat – írták, hozzátéve: amíg az uniós tanács és az Európai Parlament közötti tárgyalásokat követően hivatalosan el nem fogadják a jogalkotási keretet, az Európai Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a kereskedelmi megállapodás keretében kétoldalú biztosítékokat alkalmazzon a mezőgazdasági termékekre, illetve, hogy a vámkontingensek hatálya alá tartozó termékekre fokozott ellenőrzési követelmények vonatkoznak. A tagállamok kérhetik a vizsgálatok megindítását. „Ezek az ideiglenes intézkedések magas szintű védelmet biztosítanak az uniós mezőgazdasági termelők és az agrár-élelmiszeripari ágazatok számára az átmeneti időszakban” – fogalmaztak.
A közlemény az EU-Mercosur partnerségi megállapodással kapcsolatban azt írta, hogy az EMPA egyetlen keretrendszerbe foglalja a politikai párbeszédet, az együttműködést és az átfogó ágazati együttműködést. A megállapodás kereskedelmi és beruházási pillért is tartalmaz, amely megkötése és hatálybalépése után teljes mértékben alkalmazandóvá válik. Az uniós tanács szerint ezek a rendelkezések erősítik az együttműködést olyan területeken, mint a fenntartható fejlődés, a környezetvédelem és az éghajlat-politika, a digitális átalakulás, az emberi jogok, a mobilitás, a terrorizmus elleni küzdelem és a válságkezelés.
A közlemény szerint a pénteki határozatot követően az EU és Mercosur-partnerek aláírják a megállapodásokat.
Mielőtt azonban a megállapodásokat hivatalosan is megkötnék, az Európai Parlamentnek beleegyezését kell adnia. A partnerségi megállapodás akkor lép teljes körűen hatályba, ha minden uniós tagállam és az érintett dél-amerikai országok befejezték a ratifikációt. A kereskedelmi megállapodás addig marad érvényben, amíg a partnerségi megállapodás hatályba nem lép – tájékoztattak.
A megállapodást üdvözölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint António Costa, az Európai Tanács elnöke is.
Kiderült, hol és mikor írják alá
Január 17-én Paraguayban írják alá az Európai Unió és a Mercosur (Dél-amerikai Közös Piac) közötti szabadkereskedelmi megállapodást – jelentette be pénteken az X közösségi portálon Pablo Quirno argentin külügyminiszter.
Luis Inácio Lula da Silva, Brazília, Dél-Amerika legnagyobb gazdaságának az elnöke – szintén az X-en – „a multilateralizmus történelmi napjaként” üdvözölte, hogy az Európai Unió pénteken jóváhagyta a szerződés aláírását. „A növekvő protekcionizmus és az egyoldalúság nemzetközi környezetében a megállapodás a nemzetközi kereskedelem mint a gazdasági növekedés motorja számára kedvező jel, amely mindkét blokk számára előnyökkel jár” – hangsúlyozta Lula, hozzátéve: A szerződés kibővíti a brazil export és az európai beruházások lehetőségeit, és egyszerűsíti a kereskedelmi szabályokat mindkét fél számára.
A brazil elnök emellett üdvözölte a „párbeszéd győzelmét” a több mint huszonöt éven át tartó tárgyalások után.
A megállapodás a világ egyik legnagyobb szabadkereskedelmi övezetét hozza létre, több mint 700 millió fogyasztóval. A megállapodást eredetileg decemberben a Mercosurnak a dél-brazíliai Foz do Iguacuban tartott csúcstalálkozóján tervezték aláírni, amikor Brazília volt a tömörülés soros elnöke, de az aláírás az európai országok megosztottsága miatt elmaradt.
Az EU-Mercosur megállapodás révén az európaiak több gépjárművet, gépet, bort és más szeszesitalt exportálhatnak Dél-Amerikába. Ellenkező irányban pedig a szerződés megkönnyítheti a dél-amerikai hús, cukor, rizs, méz és szója európai importját.
Az egyezség ellen még az utóbbi napokban is számos európai nagyvárosban tiltakoztak a gazdák.
Az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-blokk közötti szabadkereskedelmi megállapodás súlyos gazdasági kockázatokat jelent az európai mezőgazdaságnak, miközben egyre erőteljesebb politikai és utcai tiltakozást vált ki szerte a kontinensen. Gazdák bénítják meg az autópályákat, több kormány pedig nyíltan szembefordul Brüsszellel.
Francia gazdák egy „Állítsuk meg az EU-MERCOSUR megállapodást!” feliratú transzparenssel Fotó: Thomas Samson Forrás: AFP
Az EU–Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás körüli vita az elmúlt hetekben Európa egyik legélesebb konfliktusává nőtte ki magát. A tervezet aláírása súlyos csapást mérne az európai mezőgazdaságra, miközben Brüsszel pénzügyi és politikai alkukkal próbálja elfogadtatni az egyezményt a tagállamokkal, írja a Világgazdaság.
Gazdasági kockázatok: kiszorított európai gazdák
A megállapodás lényege, hogy jelentősen megnyitná az uniós piacot a dél-amerikai Mercosur-országok – Brazília, Argentína, Uruguay és Paraguay – mezőgazdasági termékei előtt. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy olcsóbb, lazább környezetvédelmi és állatjóléti szabályok mellett előállított húsok, gabonák és egyéb agrártermékek áraszthatnák el Európát.
Az európai gazdák attól tartanak, hogy nem tudnak versenyezni ezekkel a termékekkel, ami tömeges gazdaságbezárásokhoz és a vidék elsorvadásához vezethet. A félelmeket tovább erősíti, hogy az Európai Bizottság nem valódi védőintézkedéseket kínál, hanem pénzügyi ígéretekkel próbálja tompítani az ellenállást.
Brüsszel a Mercosur-megállapodás elfogadása érdekében jelentős forrásokat ígér az agráriumnak, ám ezek nem új pénzek. A tervek szerint a közös agrárpolitika keretében olyan forrásokat nyitnának meg, amelyeket eredetileg infrastruktúrára, egészségügyre, oktatásra és szociális beruházásokra szántak. Elemzők szerint ez nem valódi ellentételezés a várható piaci veszteségekért, hanem rövid távú politikai alku, amely hosszú távon gyengíti az EU pénzügyi mozgásterét és válságkezelési képességét.
Politikai ellenállás és utcai tiltakozások
A gazdasági aggodalmak gyorsan politikai tiltakozássá váltak. Európa-szerte gazdák vonultak utcára: Franciaországban és Belgiumban autópályákat torlaszoltak el, Brüsszelben pedig több ezer traktor jelent meg a tüntetéseken. A francia–belga határon a demonstrálók napokra megbénították a közlekedést, jelezve, hogy a gazdatársadalom nem hajlandó belenyugodni a döntésbe.
A nyomás politikai következményekkel is járt. Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, hogy Franciaország nem támogatja az egyezményt. Olaszország szintén fenntartásokkal él, miközben több kormány sürgősen agrárforrások felszabadítását követeli Brüsszeltől – sokak szerint ez is bizonyítja, hogy a Mercosur-megállapodás körül komoly politikai alku zajlik.
Magyarország határozottan az ellenzők oldalán áll. Orbán Viktor miniszterelnök korábban úgy fogalmazott: a Mercosur-csomag megöli a gazdákat, ezért Magyarország nem támogatja a megállapodást.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy nyilatkozott:
Brüsszel már számtalan jelét adta annak, hogy csak Ukrajna érdekli, az európai emberek problémáira pedig nagy ívben tesznek. Ezt a hozzáállást az európai gazdák – köztük a magyarok is – megtapasztalhatták, például a mezőgazdasági támogatások brutális csökkentésekor vagy akkor, amikor az Európai Bizottság megengedte az ukránoknak, hogy silány minőségű gabonával árasszák el Közép-Európát
– írta a közösségi oldalán a tárcavezető.
Több mint kereskedelmi vita
Az EU–Mercosur-egyezmény körüli konfliktus mára messze túlmutat a kereskedelempolitikán. A vita az európai gazdák megélhetéséről, a nemzeti érdekek érvényesítéséről és az uniós döntéshozatal irányáról szól. Miközben Brüsszel gyors aláírásra készül, az utcákon és a nemzeti kormányok szintjén egyre erősebb az ellenállás – és egyre több jel utal arra, hogy a Mercosur-megállapodás súlyos törésvonalat hagyhat maga után Európában.
Ripost hírek
