Az uniós polgárok 75%-a elutasítja, Ukrajna EU tagságát

Brüsszel már 2027-ben – a csatlakozási feltételek teljesítése előtt – felvenné Ukrajnát az EU-ba. A Századvég friss kutatása alapján, az uniós polgárok háromnegyede elutasítja a kezdeményezést. Többségüket aggasztja, hogy Ukrajna integrációjával romlana az uniós gazdák helyzete, nőne a bűnözés, gyengülne az élelmiszerbiztonság és csökkennének a fejlesztési források.

Miután Ursula von der Leyen több ízben elmondta, hogy fel kell gyorsítani Ukrajna uniós integrációját, kiszivárgott, hogy az Európai Bizottság – könnyített eljárás keretében – már 2027 elejéig felvenné az országot az EU-ba. Az új koncepció szakítana az évtizedek óta alkalmazott, érdemalapú eljárással, és Ukrajna – korlátozottabb döntéshozatali jogkörrel – már a csatlakozási feltételek teljesítése előtt taggá válhatna, megelőzve ezzel más, régebb óta felvételre váró országokat.

Ukrajnának teljesítenie kell a csatlakozási feltételeket

Az uniós polgárok többsége valamennyi tagállamban elutasítja a brüsszeli törekvést. A Századvég legfrissebb Európa Projekt-kutatása rámutat, hogy a felnőtt lakosság mindössze 18 százaléka venné fel azonnal Ukrajnát az EU-ba, 43 százalékuk szerint inkább be kellene tartani a megszokott érdemalapú eljárást, 32 százalékuk pedig teljesen elutasítja az ország csatlakozását.

A brüsszeli elképzelést támogatók aránya még a leginkább Ukrajna-párti skandináv országokban is kisebbségben van: a svédek 35, a finnek 32 százaléka értene egyet Ukrajna feltétel nélküli beléptetésével. A skála másik végén Magyarország és Ausztria áll, ezekben az országokban a felnőtt lakosság 93 és 83 százaléka utasítja el az azonnali csatlakozást.

Az európaiak több okból is aggályosnak látják Ukrajna felvételét

Ukrajna integrációja – a fegyveres konfliktus potenciális kiterjedésén túl – számos kockázatot hordoz. Az országban működő multinacionális vállalatok koncentráltan, alacsonyabb minőségi előírások mellett állítanak elő élelmiszereket, így az uniós piacvédelmi rendszer feloldása élelmiszerbiztonsági aggályokat vet fel, és nehéz helyzetbe hozhatja az uniós gazdákat. A Századvég mérése alapján mindkét szempont aggasztja az európaiakat: az előbbitől a válaszadók 53, az utóbbitól 59 százaléka tart.

A történelmi tapasztalatok alapján, a háborúk alatt és közvetlenül azok után, az érintett országokból kiáramló tömegek megemelhetik a környező országokban felmerülő biztonsági kockázatokat: ezt az uniós polgárok 55 százaléka tartja aggasztónak. Végül, Ukrajna csatlakozásával a tagállamok számára szűkülnének az elérhető központi uniós források, amitől a válaszadók 52 százaléka tart. Ukrajna felvételéhez tehát nemcsak a csatlakozási feltételeknek kellene teljesülniük, de az európaiak aggályaira is megnyugtató választ kellene találni.

Európa Projekt-kutatás 2026 legfrissebb eredménye

Az egyedülálló Európa Projekt-kutatássorozat legfrissebb felmérésének célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése. Az idei kutatás sok releváns téma mellett kiemelten foglalkozik az Európai Unió tevékenységének megítélésével és elégedettségével, az Unió lehetséges bővítésének kérdésével, az ukrán háború megítélésével, valamint az energetika és a migráció kérdéseivel.

Egy uniós dokumentum szerint Ukrajna újjáépítésére egy 800 milliárd dolláros terv készül. A program nem tartalmazza a fegyverkezésre elkülönített összegeket, erre Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozata alapján további 700 milliárd dollárt szánna az EU. A Századvég elemzése szerint a következő évekre vonatkozó, összességében 1500 milliárd dolláros finanszírozási csomagból az uniós elosztási elv alapján, Magyarországra 5652,9 milliárd forintnyi összeg jutna az elkövetkező években, ami egy átlagos magyar háztartásra vetítve 1,4 millió forintos terhet jelentene.

Egy január 23-án kiszivárgott tervezet szerint az ukrán finanszírozási igényt az EU, az USA, illetve számos nemzetközi szervezet és magánpiaci szereplő elégítené ki. Ugyanakkor a fegyveres konfliktus miatt a magántőke bevonásának lehetősége – a dokumentum készítői szerint – kérdéses, míg a jelenlegi amerikai adminisztráció egyértelműen elzárkózik Ukrajna pénzügyi támogatásától. Ebből fakadóan, a jelen állás szerint az 1500 milliárd dollár kifizetése az Európai Unió országaira hárulna – ahogy arról a hirado.hu is beszámolt.

Az Unió közös költségvetésében használt, bruttó nemzeti jövedelem (GNI)-alapú elosztás szerint, Magyarország a teljes összeg 1,16 százalékát, azaz a jelenlegi árfolyamon átszámítva 5652,9 milliárd forintot lenne köteles fizetni az elkövetkező években. Ez hazánk számára jelentős megterhelést jelentene, mivel az éves GDP 6,94 százalékának felel meg ez az összeg.

A brüsszeli terv egy átlagos magyar háztartás számára 1 millió 386 ezer forintos kiadást jelent. Egy négy fős családra lebontva az összeg 2 millió 360 ezer forintot tesz ki, egy kétkeresős, átlagkeresettel rendelkező családdal számolva az összeg két és fél havi nettó jövedelemnek felel meg.

A tétel nemzetgazdasági szinten is jelentős: a 2024-es költségvetés zárszámadása alapján a teljes éves áfabevétel 2,72-szerese, valamint az éves kamatkiadások 1,56-szorosa. A magyarok számára létfontosságú közpolitikákhoz hasonlítva is jól látható; a 2024-ben rezsivédelemre költött összeg több mint ötszöröse (5,75), de az Egészségügyi Alap (mely a költségvetés egészségügyhöz kapcsolódó kiadásait fedezi) összegét is 25 százalékkal meghaladja. Ebből látható, hogy a Bizottság által Brüsszelnek szánt összeg a magyarok számára fontos szakpolitikákat, így a rezsicsökkentést és a családi támogatások rendszerét is évekig tudná finanszírozni.

Az Unió magországai számára is jelentős tehertétel a nyilvánosságra került tervezet. Az EU-s módszertan alapján a legnagyobb befizető szerepe Németországra eshet, 335,7 milliárd euróval: ez a hosszú távú gazdaságfejlesztési program részeként tervezett szövetségi infrastruktúra-beruházások mértékét is 12 százalékkal meghaladja.