Az Egyesült Államok mindenképpen lépni fog Grönland ügyében

Az Egyesült Államok mindenképpen lépni fog Grönland ügyében – hangoztatta Donald Trump elnök pénteken.

Az amerikai elnök a Fehér Házban amerikai energia- és olajipari nagyvállalatok vezetőinek részvételével tartott tanácskozáson újságírói kérdésekre válaszolva kijelentette, hogy Grönland megszerzését szeretné megállapodással elérni, majd hozzátette, hogy ha "nem megy szépen, akkor majd megy nehezebb módon". Donald Trump magát Dánia "nagy rajongójának" nevezte, ugyanakkor hozzáfűzte, hogy országának szüksége van arra a földterületre.

Úgy vélte, hogy amennyiben az Egyesült Államok nem szerez tulajdonjogot az északi sziget felett, akkor azt Oroszország és Kína fogja elfoglalni.

Arra a kérdésre, hogy miért nem elegendő az Egyesült Államok számára a szerződésben garantált jog a katonai támaszpont működtetésére, Donald Trump azt mondta, hogy egy ország a saját birtokát megvédi, míg egy lízingelt bérleményt nem.

Az elnök kérdésre válaszolva kifejtette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem fél Európától, egyedül az Egyesült Államoktól tart. Egyben azt a meggyőződését hangoztatta, hogy sikerül az orosz-ukrán háborút lezárnia, igaz, az sokkal nehezebben megy, mint előzőleg gondolta. Szintén kérdésre válaszolva kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel kapcsolatban nem lesz szükség hasonló lépésre, mint ami Nicolás Maduro venezuelai államfő esetében történt.

Az amerikai elnök pénteken a Fehér Házban újságírói kérdésekre válaszolva azt is kifejtette, hogy Európa lemaradt, és megváltozott. Óvatosságra intette Európát a bevándorlással kapcsolatban, és úgy fogalmazott, hogy "bizonyos helyek többé nem felismerhetők". Hozzátette, hogy Európának körültekintőnek kell lennie az energiapolitikát illetően is, majd bírálta a szélerőművek nagy mértékű telepítését. Emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok kormánya egyetlen ilyen eszköz telepítésére sem ad engedélyt.

Az amerikai kormány több forgatókönyvet is mérlegel Grönland megszerzésére, köztük egyszeri pénzkifizetést a sziget lakóinak. A Reuters értesülései szerint személyenként akár 100 ezer dollár is szóba került, miközben a grönlandiak többsége elutasítja az Egyesült Államokhoz való csatlakozást.

A Die Welt beszámolója szerint a Reuters hírügynökségnek négy, az ügyet ismerő forrás elmondta:

a Fehér Házban komolyan felmerült annak lehetősége, hogy egyszeri pénzkifizetéssel győzzék meg a dán fennhatóság alatt álló terület lakosságát az elszakadásról és az Egyesült Államokhoz való esetleges csatlakozásról.

A belső egyeztetéseken személyenként 10 ezer és 100 ezer dollár közötti összegekről folyt a diskurzus. Az egyik forrás szerint az elmúlt napokban felgyorsultak és elmélyültek ezek a tárgyalások, és már a magasabb összeg, a 100 ezer dolláros (nagyjából 33 millió forint) kifizetés is reális opcióként szerepel.

Ez összességében közel hatmilliárd dolláros kiadást jelentene.

A Fehér Ház megerősítette, hogy Donald Trump elnök és nemzetbiztonsági tanácsadói vizsgálják, „hogyan nézne ki egy esetleges vásárlás”. Eközben Marco Rubio amerikai külügyminiszter a jövő héten Washingtonban találkozik dán kollégájával, hogy Grönland kérdéséről tárgyaljanak.

A felvetések ellenére a közvélemény-kutatások szerint a grönlandiak elsöprő többsége függetlenséget szeretne. Bár nyitottak a Dániától való elszakadásra, az Egyesült Államokhoz való csatlakozást elutasítják.

Dán katonáknak parancs nélkül is tüzet kell nyitniuk, ha bármely külföldi erő – akár az Egyesült Államok csapatai – megpróbálnák fegyverrel elfoglalni Grönlandot. Ez egy 1952-es katonai irányelv alapján kötelező, amelyről a dán védelmi minisztérium megerősítette, hogy ma is érvényben van – számolt be róla a dán sajtó.

Az utasítás szerint a dán hadsereg tagjainak azonnal harcba kell lépniük, ha támadás éri Dánia területét, akkor is, ha nincs hivatalos hadüzenet, vagy ha a parancsnokok még nem adtak ki utasítást.

Az irányelv azért került most a figyelem középpontjába, mert Donald Trump amerikai elnök többször is azzal fenyegetőzött, hogy szükség esetén erővel venné át Grönland irányítását, mondván: a sziget kulcsfontosságú az Egyesült Államok nemzetbiztonsága szempontjából.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök a héten kijelentette: ha bármely ország – beleértve az Egyesült Államokat – katonailag megtámadná Grönlandot, az a NATO végét jelentené.

„Ha az Egyesült Államok katonailag megtámadna egy másik NATO-tagállamot, akkor mindennek vége lenne”

– mondta Frederiksen a dán TV2 csatornának.

„Ez magát a NATO-t is jelentené, és azt a biztonságot is, amelyet a második világháború vége óta nyújt” – tette hozzá.

Az 1952-es parancs kimondja, hogy támadás esetén a katonai erőknek azonnal reagálniuk kell, késlekedés vagy felsőbb engedély kérése nélkül. A dán védelmi minisztérium a Berlingske napilapnak megerősítette, hogy az irányelv „továbbra is érvényben van”

– erről dán és grönlandi médiumok is beszámoltak.

Grönlandon a Dán Királyság sarkvidéki katonai parancsnoksága (Arctic Command) jogosult eldönteni, hogy egy adott helyzet támadásnak minősül-e, a hatályos eljárások alapján.

Az irányelvet a náci Németország 1940 áprilisi dániai támadása után hozták létre.

Akkoriban a kommunikáció részben összeomlott, és sok katonai egység nem tudta, hogyan kellene reagálnia – írja a Dán Nemzeti Enciklopédia.

A parancs célja az, hogy támadás esetén a hadsereg automatikusan harcba lépjen, külön parancs kiadása nélkül. Mind Dánia, mind Grönland kormánya elutasítja Donald Trump azon javaslatait, amelyek szerint az Egyesült Államok megvásárolná vagy erővel megszerezné a szigetet.

Magas szintű találkozó készül

Közben Dánia üdvözölte egy jövő hétre tervezett amerikai–dán találkozó ötletét, amelyen Trump Grönland feletti amerikai ellenőrzésre irányuló törekvéseit tárgyalnák.
„Szükség van erre a megbeszélésre, ezt a dán kormány a grönlandi vezetéssel közösen kezdeményezte”– mondta Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter csütörtökön a DR dán közszolgálati csatornának.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerdán közölte, hogy a Grönlandról szóló találkozó jövő héten megvalósul, de nem közölt részleteket az időpontról, a helyszínről vagy a résztvevőkről.

„Nem Dániáról vagy katonai beavatkozásról beszélek. Jövő héten találkozom velük, és akkor folytatjuk ezeket a megbeszéléseket” – mondta Rubio újságíróknak a Capitoliumon.

Grönland kormánya a DR-nek megerősítette, hogy részt vesz a Dániával és az Egyesült Államokkal tervezett találkozón.

„Grönlandról nem lehet Grönland megkérdezése nélkül dönteni. Természetes, hogy ott leszünk a tárgyaláson, hiszen mi kértük, hogy erre sor kerüljön.” – mondta Vivian Motzfeldt grönlandi külügyminiszter.

Grönland szigetének 80 százaléka az északi sarkkörön túl fekszik, lakossága körülbelül 56 000 fő, többségük inuit (eszkimó) származású.

Grönlandnak közvetlenül, Dánia nélkül kellene tárgyalásokat folytatnia az Egyesült Államokkal – jelentette ki csütörtökön a világ legnagyobb szigetének ellenzéki vezetője a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva.

„Bátorítjuk a jelenlegi [grönlandi] kormányzatot, hogy folytasson párbeszédet az Egyesült Államok kormányával Dánia nélkül” – mondta Pele Broberg, a legnagyobb ellenzéki erő, a Naleraq vezetője Grönlandon.

„Mert Dánia csak maga ellen hangolja mind Grönlandot, mind az Egyesült Államokat közvetítésével” – indokolta.

A grönlandi függetlenség gyors megvalósításáért küzdő párt a tavalyi választásokon megduplázta képviselői számát, nyolcra növelve mandátumait, a voksok negyedét szerezve meg az 57 ezer lakosú szigeten.

A kormánykoalíción kívüli párt védelmi megállapodást szeretne Washingtonnal, és „szabad társulási” megállapodást is, amelynek eredményeként Grönland amerikai támogatást és védelmet kapna cserébe a katonai jogokért, anélkül, hogy az Egyesült Államok területévé válna.

Minden grönlandi párt valamilyen értelemben a függetlenséget akarja, de abban nem értenek egyet, hogy ezt hogyan és mikor érjék el.

A külügyminiszter szerint nem lehet

Vivian Motzfeldt grönlandi külügyminiszter szerint Grönland nem folytathat közvetlen tárgyalásokat Washingtonnal Koppenhága engedélye nélkül, mert nincs erre jogi lehetősége. „Tiszteletben kell tartanunk a törvényt, márpedig szabályok vannak a kérdések rendezésére a királyságban” – nyilatkozott a Sermitsiaq című napilapnak szerdán, annak nyomán, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter aznap közölte: a jövő héten találkozik dán tisztségviselőkkel, hogy Grönlandról tárgyaljanak.

Motzfeldt szerint fontos, hogy Grönland és az Egyesült Államok viszonyát ismét stabil mederbe tereljék. „Legnagyobb reménységem, hogy a találkozó kapcsolatunk rendezéséhez fog vezetni” – mondta.

Avaaraq S. Olsen, a főváros, Nuuk polgármestere sértőnek és tiszteletlennek nevezte az amerikai elnök tervét Grönland megszerzésére. „Mi nem akarjuk ezt. Már világossá tettük véleményünket. Tavasszal Grönland történetének legnagyobb tiltakozását tartottuk, határozottan elutasítva az amerikaiakat. Ez továbbra is a grönlandiak álláspontja” – hangoztatta Olsen az amerikai CBC News hírcsatornának nyilatkozva, amelyet a dán DR hírügynökség is idézett.

„Úgy viselkednek velünk, mintha árucikk lennénk” – sérelmezte a polgármester, aki szerint mindez széles körű ellenérzést kelt.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter a Kongresszus előtt azt mondta, hogy az amerikai kormány Grönlanddal kapcsolatos kemény kijelentései nem jelentenek közvetlen katonai támadást. A cél nem az invázió, hanem az, hogy az Egyesült Államok megvásárolja Grönlandot Dániától – közölte a The Wall Street Journal.

Donald Trump amerikai elnök 2025 januárjában tért vissza a Fehér Házba, és azóta többször is kijelentette, hogy  Grönlandot az Egyesült Államokhoz akarja csatolni. Január 4-én a The Atlantic-nek adott interjújában azt mondta: a szigetet orosz és kínai hajók veszik körül, ezért Grönland kulcsfontosságú az Egyesült Államok biztonsága szempontjából – közölte az EADaily.

Az Economist korábban arról számolt be, hogy az amerikai kormány egy különleges megállapodást készül felajánlani Grönlandnak. Trump ezt egy nagy ingatlanüzlethez hasonlította. A terv egy úgynevezett Szabad Társulási Megállapodás (COFA), amelyhez hasonló szerződései az Egyesült Államoknak már vannak egyes csendes-óceáni kis országokkal.

 A megállapodás szerint az Egyesült Államok kizárólagos katonai hozzáférést kapna Grönland légteréhez és tengeri vizeihez. Más országoknak ez nem lenne megengedett. Cserébe Washington gazdasági és pénzügyi támogatást nyújtana.

A Politico információi szerint az Egyesült Államok akár már a következő hónapokban megpróbálhatná megszerezni az ellenőrzést Grönland felett. Ezt időzíthetik a novemberi félidős választásokra, vagy az amerikai függetlenség 250. évfordulójára, július 4-re.

Grönland korábban dán gyarmat volt, ma is a Dán Királyság része. Dánia intézi a sziget külpolitikáját és védelmét. Grönland a világ legnagyobb szigete, területe több mint 2,1 millió négyzetkilométer, amelynek közel 80 százalékát jég borítja. A szigeten valamivel több mint 50 ezer ember él, többségük inuit (eszkimó) származású.