"Alapvető nézeteltérések" vannak az USA és Dánia között

"Alapvető nézeteltérések" vannak az Egyesült Államok és Dánia között Grönland jövőjéről, de folytatódnak a tárgyalások a vita rendezése érdekében - jelentette ki Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter Washingtonban szerdán, miután Grönland külügyminiszterének oldalán tárgyalt J. D. Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel.

Dánia külügyminisztere arról számolt be, hogy magas szintű munkacsoport alakul annak érdekében, hogy "egyetértési pontokat" találjanak a vitás kérdésben.

"Úgy döntöttünk, magas szintű munkacsoportot alapítunk, hogy feltárjuk, találunk-e közös utat előre". Hozzátette, hogy a politikai testület feladatának szánja, hogy a Grönlanddal kapcsolatban felmerült amerikai biztonsági aggályokra válaszokat adjanak a Dánia által meghúzott "vörös vonalakat" is tiszteletben tartva.

Lars Lokke Rasmussen kijelentette, hogy "mindenkinek érdeke - akkor is, ha nem értünk egyet -, hogy abban megegyezzünk: feltárjuk, hogy megvalósítható-e az aggályok némelyikének kezelése a Dán Királyság területi integritásának, valamint a grönlandi emberek önrendelkezésének tiszteletben tartása mellett". A dán diplomata ugyanakkor elismerte, hogy hosszú távot tekintve osztja a Grönlanddal kapcsolatban megfogalmazott amerikai aggodalmakat, akkor is, ha - véleménye szerint - a területtel kapcsolatos helyzet eltér az amerikai nyilatkozatokban elhangzottakkal.

A dán bejelentés szerint a Grönlanddal kapcsolatos vita tisztázása érdekében megalakuló munkacsoport "heteken belül" találkozik először.

Konzultátust nyit Grönlandon Franciaország február 6-án - jelentette be szerdán a francia diplomácia vezetője, hozzátéve, hogy ez "politikai jelzés", miközben az amerikai elnök, Donald Trump szeretné amerikai tulajdonná tenni a Dániához tartozó autonóm területet.

"A döntés, hogy ott konzulátust nyitunk, tavaly nyáron született, amikor Emmanuel Macron elnök ellátogatott oda" - emlékeztetett Jean-Noël Barrot az RTL kereskedelmi rádióban nyilatkozva. "Én magam augusztus végén utaztam oda, hogy előkészítsem ezt a konzultátust, amely február 6-án nyílik meg" - tette hozzá.

"Ez egy politikai jelzés, amely azzal a szándékkal párosul, hogy növeljük jelenlétünket Grönlandon, beleértve a tudományos területet is" - hangsúlyozta a külügyminiszter, aki kijelentette: "Grönland nem eladó".

"Grönland nem akarja, hogy az Egyesült Államok birtokolja, kormányozza, megtagadja vagy beolvassza. Grönland Dánia, a NATO és az Európai Unió mellett döntött"

- mondta Barrot.

A minap bejelentett új amerikai rakétavédelmi pajzs, az Aranykupola sérti a világűr békés használatának elvét, sőt, növeli annak militarizáltságát, ráadásul erősen támadó jellegű - jelentette ki Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője kedden a tárca szokásos sajtótájékoztatóján.

A szóvivő arra reagált, hogy Donald Trump amerikai elnök bejelentette: az Egyesült Államok az izraeli Vaskupola mintájára rakétavédelmi rendszert épít, amelyet Aranykupolának nevezett el. Az űrbe telepítendő rakétavédelmi rendszer kifejlesztése 175 milliárd dollárba kerülne, és három éven belül teljes kapacitással működne. A célja az, hogy az Egyesült Államok képes legyen elfogni a világ bármely részéről - akár a világűrből - elindított rakétákat is.

Mao hozzátette: a terv egyértelműen a világűrben alkalmazható harci eszközök jelentős bővítésére irányul. Peking szerint a telepítendő elfogórendszer támadó jellegű, fegyverkezési versenyt szít, és aláássa a nemzetközi biztonsági és fegyverzetellenőrzési rendszert.

Kína komolyan aggódik amiatt, hogy az Egyesült Államok saját nemzeti érdekeit előtérbe helyezve kizárólag saját abszolút biztonságát tartja fontosnak. Ez sérti a világ országainak fenntartható biztonságát biztosító elveket, aláássa a globális stratégiai egyensúlyt és stabilitást - tette hozzá a szóvivő.

A kínai fél felszólította Washingtont, hogy a lehető leghamarabb mondjon le a tervbe vett Aranykupola fejlesztéséről és telepítéséről, és inkább a nagyhatalmak közötti kölcsönös stratégiai bizalom erősítéséhez és a globális stratégiai stabilitás fenntartásához járuljon hozzá.

"Ha másképp akarnák megszerezni Gröndlandot, mint megvásárlással, az nyilvánvalóan nagyon furcsának tűnne, mert egy NATO-tag számára, tekintve, hogy ez egy biztonsági szövetség, amely közel nyolcvan éve köti össze Észak-Amerikát Európával, nem lenne értelme megtámadni egy másik NATO-tagot, sőt, az Egyesült Államok érdekeivel is ellentétes lenne" - vélekedett.

"Ennek a zsarolásnak természetesen véget kell vetni" - fogalmazott a francia diplomácia vezetője.

Jean-Noël Barrot megszólalásával egy időben érkezett meg a dán és a grönlandi diplomácia vezetője a Fehér Házba egy várhatóan feszült megbeszélésre, amelynek célja a Grönland körüli válság enyhítése.

A hatalomba történt tavalyi visszatérése óta Donald Trump már többször felvetette annak a lehetőségét, hogy átvegye az irányítást az óriási, stratégiai fontosságú, de ritkán lakott sarkvidéki szigeten.

A mostani dán-amerikai-grönlandi találkozót a dán külügyminiszter, Lars Lokke Rasmussen kezdeményezte Marco Rubio amerikai külügyminiszternél, J.D. Vance amerikai alelnök is jelen lesz rajta.

Fontos számomra, hogy a grönlandiak ne csak szavakból, hanem tettekből is tudják: tiszteletben tartjuk a kívánságaikat és az érdekeiket, és számíthatnak ránk - jelentette ki az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben.

Ursula von der Leyen sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta: Grönland sorsáról kizárólag lakosai és Dánia jogosult dönteni, és jelenleg nem vethető fel az Európai Unió kölcsönös védelmi záradékának alkalmazása.

Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos a héten azt nyilatkozta: nem gondolja, hogy amerikai katonai invázió készülne, ugyanakkor az Európai Unióról szóló szerződés 42.7. cikke kötelezi a tagállamokat arra, hogy Dánia segítségére siessenek, ha katonai agresszió érné.

Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta:

"Grönland Grönland népéhez tartozik", ezért minden, Dániát és Grönlandot érintő kérdésben kizárólag Koppenhága és a grönlandi vezetés jogosult dönteni. Hozzátette, hogy a bizottság folyamatos és szoros kapcsolatban áll a dán kormánnyal, és figyelemmel kíséri a grönlandi lakosság igényeit.

Von der Leyen rámutatott arra is, hogy Grönland a NATO része, és az északi-sarki térség biztonsága a szövetség egyik kiemelt témája. Mint fogalmazott, a NATO-t az "egy mindenkiért, mindenki egyért" elve tartja össze, ezért az Északi-sarkvidék biztonságával kapcsolatos érdekek integrálásának egyik fő fóruma az atlanti szövetség.

Ugyanakkor kiemelte:

az északi-sarki térség biztonsága az Európai Unió számára is fontos kérdés. Emlékeztetett arra, hogy az EU évek óta jelentős beruházásokat hajt végre a Grönlanddal fennálló kapcsolatokban, tavaly pedig Nuukban uniós irodát nyitottak az állandó kommunikáció biztosítására.

Az EU beruházási programot működtet, és az elmúlt évben tovább erősítette és felgyorsította a térséggel kapcsolatos együttműködését.

A Golden Dome (Aranykupola) rakétavédelmi rendszer kiépítéséhez elengedhetetlen Grönland megszerzése az Egyesült államok számára - írta Donald Trump szerdán a Truth Social oldalon.

Bejegyzésében az amerikai elnök hangoztatta, hogy a Dániához tartozó sziget megszerzésének nemzetbiztonsági célja van, és a NATO-nak elöl kellene járnia annak érdekében, hogy az Egyesült Államok megkaphassa a területet.

"Ha nem kapja meg, akkor Oroszország vagy Kína fogja megszerezni, márpedig arra nem fog sor kerülni. A NATO katonailag, az Egyesült Államok masszív ereje nélkül nem tudna hatékony erőt vagy elrettentést felmutatni, még a közelében sem lenne. Ezt ők is tudják, és én is tudom"

- fogalmazott Trump.

Hozzátette azt is, hogy a NATO sokkal félelmetesebbé és hatékonyabbá válna, ha Grönland az Egyesült Államok kezébe kerülne.