Akcióterv a vendéglátás megsegítésére

„A kormány kiemelten kezeli a turizmus egyik legfontosabb húzóágazatának számító vendéglátó szektor helyzetét, és folyamatosan azon dolgozik, hogy az éttermek mindennapi működését könnyebbé tegye” – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében, hozzátéve, hogy egy 100 milliárd forintot megmozgató akciótervet dolgoztak ki a vendéglátó vállalkozások megsegítésére.

A közleményben kiemelték: az elmúlt évek negatív külső hatásai – a koronavírus-járvány, valamint az elhibázott brüsszeli döntések következtében megemelkedett energiaköltségek – jelentős terhet róttak az ágazatra. A kormány ezért egy 5+1 elemből álló, összesen mintegy 100 milliárd forintot megmozgató akciótervet dolgozott ki a vendéglátó vállalkozások megsegítésére.

A vonatkozó jogszabálymódosítások társadalmi egyeztetése megkezdődött, illetve hamarosan megjelennek a Magyar Közlönyben. A szaktárca kifejti, a kormány háborús gazdálkodás helyett a békegazdaságot építi: Magyarország forrásait nem a háború és Ukrajna finanszírozására, hanem a magyar családok és vállalkozások támogatására fordítja. Az éttermeket segítő akcióterv is bizonyítja, hogy a kormány határozott, kézzelfogható intézkedésekkel támogatja a magyar gazdaság stratégiai ágazatait.

Az akcióterv célja a vendéglátó szektor likviditási helyzetének javítása, átmeneti tehermentesítése, a feketemunka visszaszorítása, valamint a munkaerő megtartásának és visszacsábításának elősegítése a kereskedelmi vendéglátásba. Ennek érdekében a kormány 5+1 intézkedésről döntött.

Elsőként: adómentessé válik az éttermi fogyasztáshoz kapcsolódó reprezentáció.

A vállalkozások árbevételük 1 százalékáig, de legfeljebb évi 100 millió forintig adómentesen számolhatják el az éttermi fogyasztáshoz kötődő reprezentációt.

A kedvezmény mentesíti a juttatást a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó alól, ezáltal ösztönzi a reprezentációs célú éttermi szolgáltatások igénybevételét. A normál üzleti év szerint működő vállalkozások már 2026 januárjától élhetnek a lehetőséggel.

A második intézkedés szerint felére csökken a turizmusfejlesztési hozzájárulás mértéke.

Az éttermi vendéglátással kapcsolatos szolgáltatások esetében a turizmusfejlesztési hozzájárulás mértéke 4 százalékról 2 százalékra csökken.

A kedvezmény az áfabevallással összhangban, első alkalommal a február 1-jét magában foglaló bevallástól alkalmazható.

Harmadikként: bővül a felszolgálási díj alkalmazásának lehetősége.

Az éttermek lehetőséget kapnak arra, hogy a felszolgálási díj alapjául szolgáló árbevételének (a gyakorlatban az étel- és italfogyasztás áfát tartalmazó bevételének) legfeljebb 20 százalékát felszolgálási díjként osszák szét a dolgozóik között, abban az esetben is, amennyiben az adott étterem nem számol fel felszolgálási díjat.

A kedvezményes kifizetés a minimálbért, valamint a garantált bérminimumot nem válthatja ki, csak az e szintek feletti juttatásnál alkalmazható a kedvezményes adózás a meghatározott összeghatárig. A kifizetés személyi jövedelemadótól és szociális hozzájárulási adótól mentes, kizárólag 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék kerül levonásra.

Az új szabály nem módosítja a vendég számára átadott bizonylat képét, azon továbbra is maximum 15 százalék felszolgálási díj szerepeltethető. A korábban alkalmazott felszolgálási díj szabályai változatlanok maradnak, azzal, hogy az árbevételnek nagyobb hányada számolható el és fizethető ki a felszolgálási díjra vonatkozó szabályok szerint. A könnyítés 2026 februárjától alkalmazható, először a márciusban kifizetett bérek esetében.

A negyedik intézkedés szerint bővülnek a Kisfaludy Turisztikai Hitelközpont konstrukciói.

A meglévő kedvező hiteltermékek mellett új, vissza nem térítendő támogatással kombinált konstrukciók válnak elérhetővé az éttermek számára.

A KTH Start program keretében legfeljebb 5 millió forint hitel felvétele esetén további legfeljebb 5 millió forint vissza nem térítendő állami támogatás igényelhető, beruházási és forgóeszközhitel céljára egyaránt.

Az ötödik intézkedésként vendéglátóipari Vállalkozási Kisokos készül.

A kormány átfogó, 25 fejezetből álló gyakorlati útmutatót állít össze a vendéglátó vállalkozások számára, amely segítséget nyújt a jogszabályi környezetben való eligazodásban.

A „kisokos” a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság együttműködésében készült, az élelmiszer-szabályozástól az adózási kérdésekig.

Végül plusz 1 intézkedésként papírmentessé válhat a szektor 2027-től. A kormány célja az adminisztrációs terhek további csökkentése és a versenyképesség erősítése.

Ennek érdekében 2027 januárjától vizsgálják a papíralapú számlázás elhagyásának, valamint a számlamegőrzési szabályok enyhítésének lehetőségét

– ismertette közleményében az NGM.

Százmilliárd forintos segítséget ad a kormány a hazai éttermeknek – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Az 5+1 elemből álló akcióterv részeként adócsökkentésekkel, bérkedvezményekkel és kedvezményes hitelekkel javítanák a vendéglátóhelyek túlélési esélyeit.

A vendéglátás azt követően került a kormány fókuszába, hogy kiderült:

hiába pörög a turizmus, az éttermek egyre nehezebben tudnak fennmaradni a jelenlegi gazdasági környezetben.

A kormány a múlt héten górcső alá vette a turizmus ügyét, kiértékelték a tavalyi számokat és az idei kilátásokat, majd arra jutottak, hogy a szektoron belül a vendéglátásnál, különösen az éttermeknél beavatkozásra van szükség – írta az Index.

Nagy Márton ezt követően jelentette be egy keddi Facebook-videóban, hogy

összesen 100 milliárd forintos programmal készül a kormány, kifejezetten a hazai éttermek és vendéglátóhelyek megsegítésére – szerdán pedig már a Nemzetgazdasági Minisztériumban mutatták be a részleteket egy háttérbeszélgetésenen.

Az Index szerint a beszélgetésen elhangzott, hogy a turisztikai ágazaton belül nagyjából 9600 olyan egység működik, amely szigorúan az éttermek kategóriájába tartozik – ebbe nem számítanak bele sem a cukrászdák, sem a kávézók. Nagy Márton szerint ezeknél az egységeknél hiába teljesít jól összességében a turizmus, a mindennapi megélhetés nehézkesen jön össze. A miniszter úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi gazdasági és makrogazdasági környezetben „nehezen jött ki a matek” amiatt, hogy az éttermeknél jelentősen emelkedtek a költségek.

Erre válaszul hozták létre az 5+1 pontos akciótervet, amely az alábbiakból áll:

• 1. Reprezentációs adó részleges kivezetése. Az éttermi fogyasztáshoz köthető reprezentációs adót árbevétel-arányosan, 1 százalékig, de legfeljebb évi 100 millió forintig kivezetik. Tehát, ha egy vállalat étteremben költ, változik a reprezentáció adója. A költségvetési hatás a bevezetés évében 30–40 milliárd forint, hosszabb távon évente 20–25 milliárd forint lehet. Az intézkedést visszamenőleg, 2026. január 1-jétől már alkalmazhatják a cégek.
• 2. Turizmusfejlesztési hozzájárulás csökkentése. Az éttermek vendéglátáshoz kapcsolódó szolgáltatásainál a hozzájárulás mértéke 4 százalékról 2 százalékra csökken. Az új szabály 2026. február 1-jén lép életbe, a költségvetési hatás 30–35 milliárd forint.
• 3. A felszolgálási díj adózási kiterjesztése. A szervizdíj jelenleg legfeljebb 15 százalék lehet, és ha bérre fordítják, kedvezményes adózás alá esik. Most ez a logika kiterjed, az éttermek árbevételük 20 százalékát fordíthatják bérkifizetésre ugyanilyen adókedvezménnyel. A minimálbér és a garantált bérminimum feletti részre nem kell SZJA-t és szochót fizetni, ha azt bérre költik. Az intézkedés költségvetési hatása 35–55 milliárd forint, és februártól lehet először alkalmazni.
• 4. Kedvezményes hitel a Kisfaludy-programon keresztül. Az éttermek kedvezményes forgóeszközhitelhez jutnak a Kisfaludy Turisztikai Hitelközponttól. Teljesen új konstrukció indul: 10 millió forintig vehetnek fel hitelt, amelynek egy része – meghatározott feltételek teljesítése esetén – vissza nem térítendővé válhat.
• 5. Vendéglátó Kisokos. A kormány egy gyakorlati útmutatót is készít a szektornak, amely az adminisztrációtól a mindennapi működésig segíti az éttermeket eligazodni a szabályok között.
• +1: papírmentesítés. A csomag utolsó eleme a vendéglátó szektor papírmentessé tétele, az adminisztratív terhek további csökkentése érdekében. 2027-re papírmentessé szeretnék tenni a szektort.

Nagy Márton hozzátetette: ha az éttermek mozgástere nő, több forgalom jelenik meg a rendszerben, ami végül részben vagy akár nagyrészt visszahozhatja a költségvetési kiesést.

 A háttérbeszélgetésen Nagy Márton az MTVA kérdésére az ellenzéki kritikákra is reagált.

Reagált többek közt a Tisza Párt gazdasági szakértőjének, Kapitány Istvánnak arra az állítására is, hogy Magyarországnak le kellene-e válni az orosz energiahordozókról. A miniszter ezzel kapcsolatban még egyértelmű volt: „Engem nem érdekel, honnan jön az energia, az a lényeg, hogy olcsó legyen” – mondta. Majd hozzátette: ezért van jelenleg szükség az orosz forrásokra, és ha ugyanilyen olcsó és stabil energiát találnak máshonnan, akkor „hajrá”.

„A kormány számítása szerint Januárban éves alapon 43 százalékkal nőtt a lakossági gázfelhasználás, ami komoly problémákat vet fel” – mondta még a miniszter, aki szerint egyrészt vannak olyan háztartások, amelyek átlépték a rezsivédelmi határt, így jelentősen megugrott a számlájuk. Másrészt olyanok is akadnak, akik nem lépték át ezt a küszöböt, mégis többet fogyasztottak, és emiatt így is magasabb lett a fizetnivalójuk. A minisztérium szerint ez a kettős hatás indokolja, hogy a kormány a közeljövőben döntést hozzon az ügyben. A kérdés már napirenden van (mint arra Orbán Viktor is utalt szerda reggel), és – ahogy elhangzott – a kabinet tárgyalja az esetleges beavatkozás lehetőségeit.