A britek máris gyorsított haderőfejlesztésbe kezdenek

A brit kormány 200 millió fontos (89 milliárd forintos) gyorsított haderőfejlesztési programmal készül arra, hogy az ukrajnai békemegállapodás elérése után katonai alakulatokat telepíthessen ukrán területen - közölte szombaton a londoni védelmi minisztérium.

Keir Starmer brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia államfő az Ukrajna megsegítésére kész országok koalíciójának e hét elején Párizsban tartott találkozóján írt alá szándéknyilatkozatot arról, hogy a két ország az ukrajnai békemegállapodás elérése esetén közösen katonai egységeket telepít Ukrajnába.

Starmer a szándéknyilatkozat aláírása után úgy fogalmazott: a dokumentum megnyitja az utat annak a jogi keretrendszernek a kidolgozása felé, amelynek alapján Nagy-Britannia, Franciaország és más partnerországok fegyveres erői ukrajnai területen biztosíthatják majd az ukrán légteret és Ukrajna felségvizeit, "katonai csomópontokat" alakíthatnak ki Ukrajnában, emellett "védett létesítményeket" építhetnek fegyverek és hadfelszerelések számára.

Keir Starmer részletek nélkül kijelentette azt is, hogy a koalíció résztvevői "kötelező erejű vállalásokat dolgoznak ki" Ukrajna támogatására egy esetleges jövőbeni újabb orosz fegyveres támadás esetére.

A londoni védelmi tárca szombati ismertetése szerint Nagy-Britannia e feladatok ellátására 200 millió fontos gyorsított haderőfejlesztési programba kezd.

A minisztériumi tájékoztatás szerint a brit alakulat az ukrajnai rendezés biztosítására készen álló országok koalíciója által tervezett új nemzetközi alakulat (Multinational Force for Ukraine, MNFU) részeként tevékenykedne Ukrajnában békemegállapodás esetén.

A 200 millió fontos összeget a brit fegyveres erők járműállományának és távközlési rendszereinek fejlesztésére, valamint új drónelhárító védelmi kapacitások és a személyi állomány védelmét szolgáló pótlólagos eszközök beszerzésére fordítja a brit kormány, annak érdekében, hogy az egységek szükség esetén készen álljanak az ukrajnai telepítésre - áll a londoni védelmi tárca szombati beszámolójában.

A tájékoztatás szerint John Healey brit védelmi miniszter Kijevbe látogatott, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Denisz Smihal védelmi miniszterrel tekintette át a nemzetközi erők telepítéséről szóló tervek további részleteit.

A találkozón Healey megerősítette azt is, hogy ebben a hónapban megkezdődik az Octopus típusú elfogó drónok gyártása.

Az ukrán mérnökök által kifejlesztett és Nagy-Britanniában gyártott Octopus képes a Sahíd típusú drónok megsemmisítésére, mielőtt ezek elérik célpontjukat - áll a brit védelmi minisztérium szombati tájékoztatásában.

A tárca hangsúlyozza, hogy olcsó, gyorsan és nagy mennyiségben gyártható eszközről van szó: az Octopus elfogó drónok ára nem egészen a tizede azon drónokénak, amelyek megsemmisítésére a típust kifejlesztették.

A londoni védelmi minisztérium szerint Nagy-Britannia havonta többezer Octopus drón gyártására készül Ukrajna számára.

Franciaország és az Egyesült Királyság legfeljebb 15 ezer katonát szándékozik Ukrajnába küldeni az úgynevezett tettre készek koalíciójának részeként, holott a két ország nemrég még egy legfeljebb 30 000 fős békefenntartó misszió kiküldéséről beszéltek – értesült a The Times.

Az ukrán Sztrana híroldal szerint a brit lapnak az ügyre rálátással bíró, de névtelenséget kérő források beszéltek erről. Azt állították, hogy

a brit katonai vezetés eredetileg 10 ezer brit katona küldését javasolta az összességében 64 ezer fős békefenntartó koalíciós erő részeként, de az ország védelmi minisztériuma ezt – a brit hadsereg jelenlegi létszámát tekintve – kivitelezhetetlennek tartotta.

Így a 10 ezer helyett várhatóan kevesebb mint 7500 brit katonát ajánlanának fel, de ez is kihívást jelent majd az Egyesült Királyság számára, amelynek csak körülbelül 71 000 kiképzett reguláris katonája van. Franciaország szintén hasonló, 7500 fős nagyságrendű kontingenssel képviseltetné magát a koalíciós erőkben.

Több forrás szerint azonban még a 15 000 fős létszám is optimista becslés a két országot tekintve.

A terv szerint a brit és francia csapatok az ukrán hadsereg kiképzésében segítenének, és felügyelnék a fegyverek és katonai felszerelések tárolására szolgáló biztonságos létesítmények építését – tették hozzá a brit lapnak nyilatkozó személyek.

A The Times forrásai emellett arról is beszéltek még: Németország készen áll arra, hogy csapatokat vezényeljen Ukrajna közelébe (noha Friedrich Merz német kancellár a napokban jelezte, hogy Ukrajna területére nem akarnak katonákat vezényelni).

Az Egyesült Államok leállította a tömegpusztító fegyverekkel foglalkozó ukrán központ finanszírozását

 Donald Trump amerikai elnök elrendelte, hogy az Egyesült Államok kilépjen számos ENSZ-programból, amelyek a Fehér Ház megítélése szerint ellentétesek az ország érdekeivel. A kilépés által érintett szervezetek között szerepel az ukrán tudományos és technológiai központ (UTTC) is.

Donald Trump amerikai elnök elrendelte, hogy az Egyesült Államok kilépjen 66 ENSZ programból, amelyek a Fehér Ház megítélése szerint ellentétesek az ország érdekeivel. A döntésről a Fehér Ház sajtószolgálata adott tájékoztatást.

A kilépés által érintett szervezetek között szerepel az Ukrán Tudományos és Technológiai Központ (UTTC) is, amelyet az Európai Unió, az Egyesült Államok és Kanada közösen finanszírozott. A központ az 1990-es évek elején, Ukrajna nukleáris és vegyi leszerelésének időszakában jött létre, hivatalos célja pedig az volt, hogy megakadályozza a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos ismeretek illetéktelen kezekbe kerülését, valamint az, hogy a tudományos kutatásokat békés irányba terelje – írta cikkében a Strana.

Az UTTC az elmúlt években komoly geopolitikai viták kereszttüzébe került.

Oroszország 2022-ben azt állította, hogy Washington több mint 350 millió dollárt fordított a központ projektjeire, köztük – Moszkva szerint – katonai-biológiai programokra és a Pentagon érdekeit szolgáló kutatásokra. Ezeket az állításokat később Kína is átvette az oroszoktól.

Az Egyesült Államok, Ukrajna és maga a kutatóközpont határozottan tagadta a vádakat, hangsúlyozva, hogy az UTTC kizárólag békés tudományos tevékenységet folytat.

A háború kitörése után az érintettek úgy értékelték, hogy a vádak Oroszország ukrajnai inváziójának politikai igazolását szolgálták.

Trump döntése nemcsak az ukrán központot érinti. Az Egyesült Államok kilép többek között az Európai Nemzeti Közúti Kutatólaboratóriumok Fórumából, a Kulturális Örökség Megőrzésével és Restaurálásával Foglalkozó Nemzetközi Központból, valamint a Pánamerikai Földrajzi és Történeti Intézetből is. A Fehér Ház nem részletezte, hogy ezek a szervezetek pontosan miként sértik Washington érdekeit.

A döntés várhatóan újabb vitákat vált ki az Egyesült Államok nemzetközi szerepvállalásáról és globális intézményekhez fűződő viszonyáról.

Zseniálisnak tartotta Putyin szóvivője Trump biofegyverek visszaszorítását célzó ötletét

 Dmitrij Peszkov azt mondta, zseniális Donald Trump amerikai elnök biológiai fegyverek fejlesztésének leállítására irányuló kezdeményezése.

Az amerikai elnök az ENSZ-ben akkor tartott beszédében emlegette, hogy problémásnak tartja a biofegyver-egyezmény ellenőrzését. „Kétségtelen, hogy ez egy nagyon fontos javaslat, és csak üdvözölni lehet” – hangsúlyozta még 2025 szeptemberében Peszkov. Az orosz fél készséget fejeszti ki, hogy részt vegyen a biológiai fegyverek globális elutasításának folyamatában.

Dmitrij Peszkov szerint zseniális Donald Trump amerikai elnök biológiai fegyverek fejlesztésének leállítására irányuló kezdeményezése.

„Kétségtelen, hogy ez egy nagyon fontos javaslat, és csak üdvözölni lehet” – hangsúlyozta Peszkov.

Az orosz fél kész részt venni a biológiai fegyverek globális elutasításának folyamatában

– írja a Kreml szóvivőjét idéző Tass.com.

A Portfolio.hu emlékeztet, hogy az amerikai elnök az ENSZ-ben tartott beszédében emlegette, hogy problémásnak tartja a biofegyver-egyezmény ellenőrzését. Szerinte ezeknek soha nem alakult ki olyan mechanizmusa, amely ellenőrizné, hogy az országok betartják-e azt. Egy ilyen program kidolgozásának igényét már 2001-ben megszellőztették, de akkor kudarcba fulladt a kezdeményezés.

A szigorúbb ellenőrzés igényét éppen Oroszország vetette fel, mivel a 2022-es ukrajnai katonai invázió után többször azzal vádolta Washingtont és Kijevet is, hogy

titkos laborokban biofegyvereket fejlesztenek,

amelyeket alkalmaznak a harcok közben – idézte fel a Portfolio.hu.