A Béketanács léphetne az ENSZ helyébe?

Donald Trump amerikai elnök szerint az ENSZ-nek van létjogosultsága, de nem él a benne rejlő lehetőséggel, ezért a béketanács akár a helyébe is léphet.

Az elnök kedden, hivatalba lépésének első évfordulóján a Fehér Ház napi sajtótájékoztatóján adminisztrációjának eredményeit értékelte és válaszolt kérdésekre.

"Bárcsak ne lenne szükségünk a béketanácsra" – fogalmazott és kijelentette, hogy az ENSZ egyetlen olyan konfliktus rendezésében sem volt segítségére, amelyet az Egyesült Államok elnökeként az elmúlt egy évben rendezéshez segített.

Kérdésre válaszolva az elnök hangsúlyozta, hogy "nagy rajongója" az ENSZ-ben rejlő lehetőségnek, amivel az azonban soha nem élt, majd hozzátette, hogy az ENSZ-t "hagyni kell" tovább működni, pontosan a benne rejlő óriási potenciál miatt.

Donald Trump megismételte, hogy az Egyesült Államoknak szüksége van a Grönland feletti ellenőrzésre. Arra a kérdésre, hogy milyen eszközzel akarja elérni célját, hogy Grönland az Egyesült Államok területévé váljon, annyit mondott, hogy "majd kiderül". Ugyanakkor azt hangoztatta, hogy véleménye szerint olyan megoldás születik majd, amellyel a NATO és az Egyesült Államok is elégedett lesz.

Az amerikai elnök a sajtótájékoztató végén elmondta, hogy az eseményt követően telefonon beszél Recep Tayyip Erdogan török államfővel. A tervezett egyeztetés témáját nem közölte.

Donald Trump washingtoni idő szerint este Svájcba utazott a davosi világgazdasági fórumra, ahol szerdán szólal fel.

Műszaki hiba miatt visszatért az Egyesült Államokba Donald Trump hivatali repülőgépe, az Air Force One, amely az amerikai elnökkel Davos felé tartott kedden éjszaka.

A Fehér Ház bejelentése szerint a Boeing óriásgépen felszállás után mintegy másfél órával hibát észleltek, ezért az óceán felett elővigyázatosságból visszafordult az Andrews légitámaszpontra. Az Air Force One keleti parti idő szerint kevéssel este 11 óra után landolt ismét az Egyesült Államokban

Az elnöki hivatal a hibát apró elektromos rendellenességként írta le.

Donald Trump elnök egy másik repülőgépen utazik Davosba a világgazdasági csúcstalálkozóra, ahol az eredeti program szerint ottani idő szerint szerdán délután szólal fel.

Volodimir Zelenszkij keddi sajtótájékoztatóján közölte, hogy elmegy a davosi Világgazdasági Fórumra, amennyiben készen állnak az aláírásra váró dokumentumok, vagy döntés születik további légvédelmi rendszerek biztosításáról Ukrajnának.

Az ukrán elnök szavai szerint Davosból olyan jelzések érkeznek, hogy az Ukrajna újjáépítéséről szóló dokumentum már majdnem elkészült. Hozzátette, hogy amennyiben elutazik Davosba, ott bizonyosan találkozik Donald Trump amerikai elnökkel.

"Az Egyesült Államokkal folytatott találkozóknak mindig konkrétumokkal, konkrét eredményekkel kell végződniük Ukrajna megerősítése vagy a háború beszüntetésének közelebb hozása érdekében. Ha a dokumentumok készen állnak, találkozni fogunk" - mondta Zelenszkij.

Az államfő hangsúlyozta ugyanakkor, hogy jelenleg a legfőbb prioritás az ukrajnai energetika kérdése az orosz támadást követően. Szavai szerint kedd estig Kijevben marad, hogy értekezletet tartson az energia- és hőellátás helyreállításáról.

Zelenszkij közölte, hogy Ukrajna meghívást kapott Trumptól a Béketanács ülésére. "Őszintén szólva egyelőre azonban nagyon nehéz elképzelnem, hogyan lehetnénk Oroszországgal együtt bármilyen tanácsban, és velük együtt Fehéroroszországgal, pontosabban a Lukasenka-rezsimmel" - tette hozzá.

Az ukrán elnök emlékeztetett arra, hogy tavaly azzal a javaslattal fordult az európai vezetőkhöz, hogy hozzanak létre közös, egyesített európai fegyveres erőt, azonban eddig senki sem tett egyetlen lépést sem ennek az elképzelésnek a megvalósítása felé. Hangsúlyozta, hogy az európai fegyveres erők létrehozása "nem azt jelenti, hogy le lehetne rombolni vagy le kellene váltani a NATO-t", hanem azt, hogy "Európának egy külön kontinenssel, saját, önálló és erős hadsereggel kell rendelkeznie". "Ukrajna kétségtelenül az egyik alapvető pillére lenne egy ilyen hadsereg megerősítésének. Az is lehet, ha a vezetők támogatják ezt az elképzelést" - jegyezte meg.

Az ukrán elnök véleménye szerint egy ilyen hadseregnek legalább hárommillió emberből kellene állnia. Emellett technológiai együttműködésre is szükség lenne: Ukrajna például meg tudná osztani a különböző fegyverek hatékonyságával kapcsolatos tapasztalatait.

Zelenszkij közölte, hogy Oroszország már tavaly szerette volna elérni a napi ezer drón gyártását, jelenleg azonban az átlagos gyártási kapacitása körülbelül napi 350 drón. Szavai szerint Ukrajnának a számára legrosszabb forgatókönyvvel kell számolnia, amelyben az oroszok akár napi ezer drónt is bevethetnek.

Hozzátette: ebben az esetben Ukrajnának legalább két elfogóeszközzel kell rendelkeznie minden egyes Sahíd csapásmérő drónra.

"Ma már nagyjából napi ezer elfogóeszközt gyártunk, számuk már meghaladta a kezelőink számát, ezért az elfogóegységek számában is utol kell érnünk ezt a mennyiséget" - mondta Zelenszkij.

Grönlanddal kapcsolatosan az elnök hangsúlyozta, hogy Ukrajna tiszteletben tartja Dánia területi épségét és szuverenitását, és szeretné, ha az Egyesült Államok "meghallaná" Európának a kérdésben alkotott álláspontját.

Védelmébe vette a brit kormány a Chagos-szigetcsoport feletti szuverenitás átadásáról szóló, Donald Trump amerikai elnök által kedden éles hangú nyilatkozatban bírált döntést.

A brit külügyminisztérium több évtizedes jogi és diplomáciai vita után 2024 októberében bejelentette, hogy Nagy-Britannia Mauritiusnak adja át az indiai-óceáni Chagos-szigetcsoport feletti fennhatóságot.

Az akkori londoni közlemény hangsúlyozta, hogy a szigetcsoport legnagyobb szigetén, Diego Garcián működő légitámaszpont fennmaradása az egyezmény alapján továbbra is biztosított.

A fennhatóság átruházásáról szóló törvénytervezet vitája jelenleg az utolsó szakaszában jár a brit parlamentben.

Trump azonban a Truth Social közösségi portálon kedden megjelent bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy Nagy-Britannia "minden ok nélkül" át akarja adni Mauritiusnak Diego Garciát, ahol létfontosságú amerikai katonai támaszpont működik.

"Kína és Oroszország is kétséget kizáróan felfigyelt a teljes gyengeség e megnyilvánulására" - fogalmazott az amerikai elnök, "óriási ostobaságnak" nevezve a Chagos-szigetekről szóló egyezményt.

Trump a bejegyzésben azt írta: ez az ügy is szerepel azoknak a nemzetbiztonsági okoknak "a nagyon hosszú listáján", amelyek miatt az Egyesült Államoknak "meg kell szereznie" az autonóm területként Dániához tartozó Grönlandot.

Keir Starmer brit miniszterelnök szóvivője keddi reagálásában ugyanakkor leszögezte: az Egyesült Államok támogatja a Chagos-szigetekről kötött megállapodást, és az amerikai elnök tavaly személyesen is elismerte az egyezményben foglalt garanciák erősségét.

A Downing Street illetékese hozzátette: a megállapodást a többi Five Eyes-partnerország is támogatja.

A Five Eyes az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland hírszerzési és elhárító szakszolgálatainak tevékenységét összehangoló szerveződés.

Starmer szóvivője egyértelmű igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a Chagos-egyezmény érvénybe lép-e. "Határozottan kijelenthetem, hogy álláspontunk nem változott" ebben az ügyben" - tette hozzá.

A szóvivő szerint az egyezmény több nemzedéknyi időre, robusztus garanciák alapján biztosítja a közös brit és amerikai fennhatóság alatt működő Diego Garcia-i támaszpont jövőjét "és ellenfeleink távoltartását".

Stephen Doughty brit külügyi államtitkár kedden a BBC közszolgálati televíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy London a következő napokban "emlékeztetni fogja" az amerikai kormányt a megállapodás erőteljes mivoltára, és arra, hogy az egyezmény miként biztosítja Diego Garcia jövőjét.

Diego Garcia a hidegháború idején, illetve az öbölháborúk alatt is alapvető stratégiai szerepet töltött be, és amerikai B-52-es hadászati bombázók is állomásoztak ott.

London évtizedekkel ezelőtt kitelepítette a Chagos-szigetek kétezer lakóját, közvetlen irányítása alá vette a szigeteket Indiai-óceáni Brit Területek néven, és a legutóbbi időkig nem engedélyezte a jórészt Mauritiusra áttelepített egykori lakosok visszatérését.

A brit kormány 2024 októberében jutott egyezségre arról, hogy Mauritius - amely annak idején brit gyarmat volt - kiterjesztheti szuverenitását a Chagos-szigetek egészére, köztük Diego Garciára, de az egyezmény Nagy-Britanniának is felhatalmazást ad "99 évnyi kezdeti időszakra" a támaszpont feletti szuverén jogok gyakorlására.

A megállapodás szerint Mauritius visszatelepítheti a Chagos-szigetekre a kényszerrel kitelepített őslakosokat és leszármazottaikat, de ez nem vonatkozik Diego Garciára.