Zelenszkij reménykedni próbál

Elégedettnek mutatkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap esti videóüzenetében az ukrajnai békés rendezés lehetőségéről az Egyesült Államokban folyó tárgyalások menetéről.

„A háború befejezéséről, a biztonsági garanciákról és az újjáépítésről szóló dokumentumok kidolgozása folytatódik – minden pontot részletekbe menően megvitatunk” – mondta esti videóüzenetében. Az amerikai féllel folytatott együttműködést konstruktívnak nevezte. „Ez fontos” – hangsúlyozta Zelenszkij.

A floridai Miamiban folyó tárgyalásokon egy ütemtervről is szó esik. „Az egyes döntések lehetséges időkeretéről” – pontosította Zelenszkij hozzátéve, hogy várja tárgyalódelegációja beszámolóját.

Ugyanakkor a dél-ukrajnai Odessza megye elleni orosz támadások fokozására tekintettel azt hangoztatta, hogy Moszkva nem mutat hajlandóságot a háború lezárására. „Mindenkinek látnia kell, hogy Oroszország nyomásgyakorlás nélkül nem hajlandó valóban véget vetni agressziójának. Növelni kell a nyomást” – tette hozzá.

Az utóbbi napok drón- és rakétacsapásaiban többen életüket vesztették és komoly károk keletkeztek a kikötői infrastruktúrában. Zelenszkij szerint egyértelmű, hogy

Moszkva megpróbálja elvágni Ukrajnát a Fekete-tengertől.

A floridai Miamiban tartott tárgyalásokon, amelyek az egész hétvégén át tartottak,

orosz és az ukrán küldöttségek is egyeztettek az amerikaiakkal az ukrajnai béketervről.

Donald Trump gyors lépésre sürgette Ukrajnát a háború lezárása felé vezető úton. Az amerikai elnök a szombati floridai amerikai–orosz tárgyalási fordulóval kapcsolatban fejtette ki véleményét.

Az elnök a Fehér Házban újságírói kérdésre válaszolva az újabb egyeztetéshez fűződő várakozásaival kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „valaminek a közelébe jutunk, de remélem, hogy Ukrajna gyorsan mozdul, mert Oroszország ott van”.

Az ukrán fél lépéseivel kapcsolatban úgy vélte, hogy azok „mindig túl sok időt vesznek igénybe, és közben Oroszország meggondolja magát”.

Nem javítják a megállapodás esélyeit az Ukrajnára vonatkozó amerikai béketerven Kijev és Európa által végrehajtott változtatások – jelentette ki vasárnap Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója.

„Több mint biztos vagyok benne, hogy azok a javaslatok, amelyeket az európaiak bevezetni próbálnak, egyáltalán nem javítják a dokumentumot, és nem javítják a hosszú távú béke elérésének esélyeit” – mondta.

Usakov szerint eddig sohasem merült fel komoly formában Oroszország, az Egyesült Államok és Ukrajna képviselői találkozójának lehetősége, és ennek jelenleg nem is folynak előkészületei. Jelezte, hogy a Kreml várja Kirill Dimtrijev, az orosz elnök befektetésügyi és gazdasági együttműködési különmegbízottja, az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) vezérigazgatója jelentését a tárgyalásokról, amelyeket szombat óta folytat Miamiban Steve Witkoffal, az amerikai elnök különmegbízottjával és Jared Kushnerrel, Donald Trump vejével.

Maga Dmitrijev az orosz sajtónak nyilatkozva konstruktívnak nevezte a Floridában folytatott eszmecserét.

A tisztségviselő az X-en köszönetet mondott Tulsi Gabbardnak, az amerikai Nemzeti Hírszerzési Igazgatójának, amiért, mint írta, leleplezte a „mélyállamot”, amely konfliktust akar szítani Oroszország és Európa között.

„Tulsi Gabbard nemcsak azért nagyszerű, mert dokumentálja, hogyan indította el Obama és Biden az ”orosz összeesküvést„, hanem azért is, mert leleplezi a mélyállam katonai gépezetét, amely harmadik világháborút akar kirobbantani, és ezzel táplálja az egész Egyesült Államokban és az EU-ban az Oroszország-ellenes paranoiát” – írta.

Dmitrijev arra reagált, hogy Gabbard, meghazudtolta a Reuters hírügynökség hat névtelen amerikai hírszerzési forrásra hivatkozó jelentését, miszerint Oroszország inváziót tervez Európa ellen.

„A mélyállam háborús uszítói és propagandamédiájuk ismét megpróbálják aláásni Trump elnök erőfeszítéseit, hogy békét teremtsen Ukrajnában

– valójában Európában -, hamisan azt állítva, hogy az amerikai hírszerző közösség egyetért és támogatja az EU/NATO álláspontját, miszerint Oroszország célja Európa megszállása/meghódítása. Az igazság az, hogy az amerikai hírszerzés értékelése szerint Oroszországnak nincs is képessége Ukrajna meghódítására és megszállására, nemhogy Európa megszállására és elfoglalására” – írta korábban Gabbard, ugyancsak az X-en.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a sajtónak elmondta: nem szerepel Vlagyimir Putyin orosz elnök tervei között, hogy az év végig telefonon tárgyaljon Donald Trumppal, de ha kell egy ilyen kapcsolatfelvétel gyorsan megszervezhető.

Peszkov kijelentette, hogy

Putyin kész párbeszédet folytatni Emmanuel Macron francia elnökkel,

aki pénteken közölte, hogy hajlandó lenne erre.

„Ha van kölcsönös politikai akarat, akkor ezt csak pozitívan lehet értékelni” – nyilatkozott.

Jurij Pilipszon, az orosz külügyminisztérium második európai osztályának igazgatója a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek nyilatkozva kalózkodásnak minősítette a pilóta nélküli repülőgépekkel és legénység nélküli motorcsónakokkal a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni ukrán támadásokat. A diplomata szerint ezek célja az ukrajnai rendezési folyamat akadályozása.

„Nincs szó tűzszünetről – a Moszkvához intézett követeléseken kívül a feltétel nélküli tűzszünetről, a csapatvisszavonásról és így tovább.

A kollektív Európa lényegében, a magyarok kivételével, London vezetésével a kapituláció feltételeit kínálja fel Oroszországnak,

és semmi mást. Ez pedig eleve a harcok folytatását feltételezi” – jelentette ki Makszim Bujakevics, Oroszország ügyvezető EBESZ-nagykövete Bécsben a RIA Novosztyi hírügynökség jelentése szerint.

„Európa nem kész a békére. Nem akarja” – tette hozzá.

A diplomata szerint

„Európa saját magát zárta ki” a potenciális tárgyalási folyamatból a háború és a harci cselekmények folytatásának támogatásával.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy az amerikai fél az EBESZ Állandó Tanácsának immár hét egymást követő ülésén hallhatott Ukrajna témájáról.

„Nem nyilatkoznak erről a kérdésről. Miért? Mert zajlik a tárgyalási folyamat. Mi a magunk részéről bírálatunkat az Európai Unióra és az európai országokra összpontosítottuk. Az amerikaiakat szinte egyáltalán nem említjük felszólalásainkban – kivéve a Donald Trump kormányának a tárgyalási folyamatban tett erőfeszítéseit dicsérő értékeléseket” – nyilatkozott.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szombaton Kairóban bírálta a többnemzetiségű erő Ukrajnába küldésére vonatkozó európai javaslatot, amelynek célja a biztonság szavatolása lenne a konfliktus megoldásának keretében.

„Nem annyira biztonságról, mint inkább egy

újabb szemtelen, mondhatni arcátlan kísérletről van szó, amellyel katonai ellenőrzést akarnak megvalósítani Ukrajna területén,

amely ugródeszka lenne Oroszország fenyegetéséhez” – jelentette ki Lavrov.

Lavrov, aki az Oroszország-Afrika Partnerségi Fórum második külügyminiszteri tanácskozásán vett részt az egyiptomi fővárosban, az értekezlet eredményeit összegezve közölte: Oroszország és az afrikai országok közös közleményben erősítették meg, hogy minél előbb rendezni kell a palesztin kérdést.

„Világosan megerősítettük közös álláspontunkat azzal kapcsolatban, hogy
az ENSZ vonatkozó határozataival teljes összhangban minél előbb rendezni kell a palesztin problémát”

– mondta az orosz külügyminiszter.

A tanácskozáson, amelyen Lavrov mellett több mint ötven afrikai ország és több regionális szervezet képviselője vett részt, az orosz külügyminiszter közölte, hogy az orosz-afrikai partnerség fokozatosan fejlődik minden területen. Hozzátette: folytatódik a tartalmas, hiteles politikai párbeszéd, a felső és a legfelsőbb szinteken egyaránt.

Oroszország nagy figyelmet szentel az afrikai kontinens biztonsági kérdéseinek – mondta Lavrov. Hozzátette, ez a feltétele a töretlen társadalmi-gazdasági fejlődésnek. Oroszország mint az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja jelentős részt vállal a konfliktusok rendezésében és megelőzésében Afrikában, támogatja az afrikai országokat a nemzetbiztonság erősítésében, az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos kihívások legyőzésében, a terrorizmus és a szélsőségesség elleni harcban, valamint a környezeti katasztrófák és a nagyobb járványok elleni küzdelemben – szögezte le az orosz külügyminiszter.