Vízbe fulladt egy illegális migráns Horvátországban

Felborult egy illegális bevándorlókat szállító csónak a Száva horvát-boszniai határszakaszának Szlavónbródhoz (Slavonski Brod) közeli részén csütörtök hajnalban. A balesetben egy ember vízbe fulladt, tizenegyet kórházba szállítottak - közölte a horvát rendőrség.

A riasztás nyomán a tűzoltók, a rendőrség, a mentők és a horvát hegyimentő-szolgálat (HGSS) egységei vonultak a helyszínre, és több bajba jutott embert sikerült kimenteniük a folyóból.

Kata Nujic, a rendőrség szóvivője szerint a csónak hajnalban, öt óra körül borult fel, a csoport tagjai közül többen súlyosan kihűltek. Egy embert nem sikerült megmenteni, egy másikat újra kellett éleszteni.

A migránsokat a szlavónbródi közkórházba szállították, ahol jelenleg tizenegy embert látnak el. Josip Samardzic, a kórház igazgatója közölte: állapotukról a folyamatban lévő orvosi vizsgálatok után tudnak részletesebb tájékoztatást adni.

A folyó átvizsgálásában a mentőegységek drónokat is használtak, a mentés idejére pedig lezárták a Száva érintett partszakaszát.

A migránsok főként Szerbián és Montenegrón keresztül érkeznek Boszniába, onnan Horvátország, majd Szlovénia felé folytatják útjukat, ahonnan Nyugat-Európába szeretnének eljutni.

Súlyos közbiztonsági helyzetet idézett elő a migrációs válság Európában - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerdán az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában.

Bakondi György emlékeztetett, hogy a közelmúltban Donald Trump amerikai elnök az Európai Unió nemzetbiztonsági stratégiájáról, és ezen belül az illegális migrációról úgy nyilatkozott, hogy Európa rosszul ítéli meg az illegális migrációval kapcsolatos helyzetet, rosszul kezeli azt, és ennek hatására olyan kulturális, közegészségügyi, közbiztonsági, szociális feszültségek keletkeznek, amelyek, rövid és hosszú távon egyaránt súlyosan ellentétesek az európai emberek érdekeivel.

Mint mondta: Magyarország több mint 10 éve kerítéssel védi déli határát az illegális migrációtól, és felidézte, hogy 2015-ben mintegy 400 ezren özönlöttek végi Magyarországon.

"Jól emlékezhet még mindenki, mi volt a debreceni vagy a bicskei menekülttáborban, vagy éppen a Keleti pályaudvaron, illetve az M1-es autópályán, amikor tömegesen gyalogoltak a bevándorlók az osztrák határ felé" - fogalmazott, hozzátéve, hogy a magyar kormány mielőtt döntést hozott volna az ország védelmét illetően megkérdezte a magyar embereket, akiknek több mint 83 százaléka azt az álláspontot képviselte, hogy nem szabad ezt engedni, meg kell állítani.

"Én úgy ítélem meg, hogy a magyar emberek jelenlegi álláspontja is hasonló" - tette hozzá, kifejtve, hogy egyrészt közvetlenül láthatják, tapasztalhatják, másrészt ismerősök, rokonok vagy barátok révén hallhatják, hogy a terrortámadástól való félelem elveszi az európai nagyvárosokban az adventi vásárok örömét.

Mint mondta, ha ez a tendencia folytatódik, illetve kiterjed azokra az országokra is, ahol ez a probléma még nem jelentkezett, tehát, ha Magyarország elveszíti azt a versenyelőnyét, hogy itt biztonság van, hogy itt érdemes gazdasági beruházásokba kezdeni, akkor ez egy visszafordíthatatlan és a magyar emberek érdekeivel súlyosan ellentétes helyzet kialakulását eredményezné.

A Tisza Párt migrációs politikájáról úgy fogalmazott, hogy az "a nyugat-európai baloldali liberális álláspont visszhangzása".

Mint felidézte: korábban az MSZP vagy akár a DK által hangoztatott Európai Egyesült Államok eszméjének az a lényege, hogy be kell engedni az országba az illegális bevándorlókat, ez az álláspont a baloldali, liberális, néppárti frakciók részéről ma is hallható.

"Ennek lényege szerint ez egy szociális kérdés, és Magyarországnak humánusan kell eljárnia" - mondta, hozzátéve, hogy aki azt akarja, hogy ellenőrzés nélkül, ismeretlen személyazonosságú fiatal férfiak tömegesen bejuthassanak az országba, és ott no-go zónás, tarthatatlan helyzetet, egy nők számára veszélyes környezetet, egy gazdasági és szociális feszültségekkel terhes valóságot építsenek ki, "az nem az európai emberek barátja"

- fogalmazott.

A főtanácsadó a Kossuth rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorában egyebek mellett felidézte, hogy a siettetve elfogadott migrációs paktum első besorolásra tett kísérlete szerint három kategóriát határoztak meg. A folyamatos migrációs nyomás alatt álló államok közé sorolták Spanyolországot, Görögországot, Olaszországot és Ciprust. A második csoportba tartozó államok Csehország és Ausztria esetében azt állapították meg, hogy fennáll a migrációs nyomás veszélye. A harmadik csoportba pedig azok az országok kerültek, ahol sem a migrációs nyomás, sem annak veszélye nem áll fenn. Magyarországot ebbe a csoportba sorolták be - húzta alá.

"Ez egy felháborító megállapítás", mert a magyar határon, a szerb szakaszon idén már több mint 12 200 határsértőt tartóztattak fel, de közben jelentős számban érkeznek menekültek az ukrán határon is, akik a háború elől vagy a háborúból érkeznek - mondta. Ezen kívül jelentős magyar rendőri erők részben a szerb-észak-macedón határon, részben román és osztrák rendőri erőkkel közösen a bolgár-török határon vesznek részt a határőrizetben, vagyis "igyekeznek Európa külső határának az őrizetét szilárdítani, hogy minél távolabb meg lehessen állítani az érkezőket" - hangoztatta.

Mint kifejtette, a politikailag motivált besorolás szerint Magyarország nem kérhet és nem is kaphat támogatást a határőrizetre, viszont a harmadik kategória az, amelynek tagjai be kell, fogadják a brüsszeli központ által kvóták szerint elosztott illegális bevándorlókat.

Ennek értelmében egy Magyarországon kialakított, 30 ezer fő befogadására alkalmas menekülttáborban magyar költségen kellene eltartani az ideérkezőket, és elbírálni menekültkérelmüket. Amennyiben valaki nem kap politikai menekültstátuszt, akkor Magyarországnak kellene kiutaztatni oda, ahonnan érkezett, de ez lenyomozhatatlan

- tette hozzá.

Mint mondta: ez a rendkívül súlyos következményekkel járó folyamat, ha bekövetkezne, akkor "az az erőfeszítés, amellyel - a belső biztonságot tekintve - Európa legjobb országává tettük Magyarországot, megszűnne, és egy visszafordíthatatlan, súlyos válsághelyzet alakulna ki úgy, ahogy Európa nagyvárosaiban ez már jól látható, és ez elfogadhatatlan Magyarország számára" - húzta alá Bakondi György.

Bakondi György emlékeztetett arra, hogy a paktum szerint kvóták alapján kellene elosztani a migránsokat a tagállamok között, ez azonban pénzben megváltható. Magyarországnak minden bevándorló után 20 ezer eurót - mintegy nyolcmillió forintot - kellene fizetnie.

Hozzátette, ha az Európai Bizottság szerint veszélyhelyzet van, akkor megváltani sem lehet a migránsokat, hanem mindenkit be kell fogadnunk.

"Ez annyira ellentétes a magyar közbiztonsági helyzettel, a magyar emberek 2015-ben nagy többségben kinyilvánított akaratával, hogy ez a magyar kormány számára elfogadhatatlan, ezt így nem hajtjuk végre, mert értelmetlenné tenni mindazt az erőfeszítést, amelyet nemzeti erőforrásokból a magyar emberek védelmében az elmúlt tíz évben a határon tettünk"

- jelentette ki.

Elfogadhatatlannak nevezte, hogy az EU kategóriákba sorolta a tagállamokat, eszerint Spanyolország, Olaszország és Görögország, illetve Ciprus a migrációs nyomás alatt álló országok közé tartozik, Magyarországon pedig nincs migrációs nyomás.

"A számok ezzel ellentétesek: csak az idén több mint 12 ezer határsértőt fogtunk el, az elmúlt években a szerbiai határszakaszon több mint egymillió illegális bevándorlót tartóztattunk fel, és több mint 1,4 millió menekült érkezett Ukrajnából" - mutatott rá.

Megemlítette, hogy a szlovák és az osztrák belügyminiszter keddi találkozójuk után elmondták, hogy a migrációs paktum szerinti kvóták alapján a két ország nem fogad be senkit, és keresik a megoldást arra, hogy az EU határain kívül bírálják el a menekültügyi kérelmeket.

Magyarországnak azért kell napi egymillió eurós bírságot fizetnie, mert a kezdetektől úgy gondolja, hogy illegálisan, bűnözők által támogatott, ismeretlen személyazonosságú emberek nem léphetnek be magyar területre, az EU schengeni határán kívül kell elbírálni a menekültügyi kérelmeket, és csak az léphet be, aki menekült státuszt kapott - mondta.

A felvetésre, miszerint Tarr Zoltán, a Tisza Párt EP-képviselője azt mondta, Magyarország nem tesz eleget a migráció visszaszorításáért, úgy reagált, hogy a Tisza Pártnak korábban is voltak szakértői megnyilatkozásai, amelyek fontosnak tartották a migránsok beengedését Szíriából, Ukrajnából arra hivatkozva, hogy szükség van munkaerőre, magas minőségű szakemberekre.

Az érvek 2015 óta ismerősek, de ezek azóta megkoptak, és a tények, az évi egymillió fő beáramlása, a szociális feszültségek, a köztörvényes bűncselekmények sokasága, és a terrorcselekmények azt mutatták, hogy ez nem jó irány - fogalmazott.

A főtanácsadó a Kossuth rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorában többek között kijelentette: az Európai Unió nemzetállamai a brüsszeli központtól szögesen ellentétes álláspontot képviselve belátják, hogy nem szabad beengedni kontroll nélkül az illegális bevándorlókat, hanem az unión kívül kell elbírálni a kérelmüket, és csak azok jöhessenek be, akik menekültstátuszt kaptak.