A román igazságszolgáltatás reformját, a korrupciógyanúba keveredett vezetők lemondását követelő tüntetők vonultak utcára péntek este Bukarestben és más romániai nagyvárosokban, miután egy oknyomozó portál által közzétett dokumentumfilmben több bíró és ügyész azt állította, hogy az igazságszolgáltatási rendszer csúcsvezetői adminisztratív módszerekkel akadályozzák a korrupt politikusok és befolyásos üzletemberek büntetőjogi felelősségre vonását.

A Recorder kedden közzétett, A foglyul ejtett igazságszolgáltatás című kétórás dokumentumfilmjének nézettsége három nap alatt meghaladta a 3,6 milliót. A film kapcsán kibontakozott éles közvita és számos nyilvános állásfoglalás hatására estéről estére több tüntető vonult utcára kifejezni elégedetlenségét. Bukarestben péntek este a tüntetők már megtöltötték a kormány székháza előtti tér központi részét, emiatt részleges forgalomkorlátozás vált szükségessé.

A tüntetők az igazságszolgáltatás visszaélésekkel gyanúsított csúcsvezetőinek - Lia Savonea, a legfelsőbb bíróság elnöke, Marius Voineag, a korrupcióellenes vádhatóság (DNA) főügyésze - lemondását követelték, és azokat a bírákat és ügyészeket éltették, akiknek volt bátorságuk a nyilvánosság elé állva szóvá tenni a rendellenességeket, bírálni az igazságszolgáltatás vezetőit.

Miután a bírák és ügyészek szakmai csúcsszerveként működő Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) "az igazságszolgáltatás destabilizálására irányuló kampány" részének nevezte csütörtökön az oknyomozó portálnak a rendszer problémáit taglaló dokumentumfilmjét, a bukaresti táblabíróság (CAB) vezetősége pedig rendkívüli sajtóértekezletet hívott össze, cáfolandó azt a vádat, melyek szerint a bírói tanácsok összetételének gyakori és önkényes módosításával szándékosan hátráltatják egyes korrupciós ügyek tárgyalását, amíg a bűncselekmények elévültek, a bírák és ügyészek egy része nyílt levélben állt ki a rendszert bíráló, megfélemlítésre panaszkodó kollégáik mellett, és azt követelték, hogy ne próbálják fegyelmi eljárással elhallgattatni őket.

A "lázadókkal" szolidaritást vállaló nyílt levelet péntek estig több mint 700 bíró és ügyész írta alá, köztük Laura Codruta Kövesi, az Európai Ügyészség (EPPO) főügyésze, aki korábban a román korrupcióellenes ügyészséget vezette.

Nicusor Dan államfő megismételte korábbi felhívását, amelyben arra kérte az igazságszolgálatásban dolgozóktól, hogy közvetlenül neki írjanak az általuk észlelt rendellenességekről, a javasolt megoldásokról és december 22-ére megbeszélésre hívta a rendszer problémáiról beszámolni szándékozó bírákat és ügyészeket az elnöki hivatalba.

Kormányzati felelősségvállalással nyújtott be ismét igazságszolgáltatási nyugdíjreform-tervezetet kedden Ilie Bolojan román miniszterelnök a parlament két kamarájának együttes ülésén a korábban alkotmányellenesnek minősített változat helyett.

Az ily módon beterjesztett tervezetekről nem kell részletes vitát rendezni, hatályba lépésüket csak a kormány megbuktatásával akadályozhatja meg a törvényhozás.

A bírák és az ügyészek korkedvezményes nyugdíjazása kivezetésének és a nyugdíj csökkentésének szükségességéről nincs vita a kormányoldal és ellenzék között, és az ellenzéki pártok jelezték, hogy nem fogják bizalmatlansági indítvány beterjesztésével hátráltatni a reformot.

A korábbi hasonló kezdeményezések hatályba lépését mindig maguk az érintettek, az igazságszolgáltatás szervei akadályozták meg.

A négypárti Bolojan-kormány szeptemberben már beterjesztett a parlament elé egy olyan törvénytervezetet, amelynek hatályba lépése esetén a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára is fokozatosan 65 évre emelkedne (a jelenlegi 48-ról) és utolsó nettó bérük alig 70 százalékát kapnák meg nyugdíjként a jelenlegi 100 százalék helyett.

A tervezet ellen azonban a legfelsőbb bíróság (ICCJ) alkotmányossági óvást emelt arra hivatkozva, hogy a bírói nyugdíjak megnyirbálása az igazságszolgáltatás függetlenségét sértené. Az alkotmánybíróság, amelynek tagjait szintén hátrányosan érintené a nyugdíjreform, október 20-án alkotmánysértőnek minősítette a tervezetet, döntését azonban nem tartalmi hibákkal indokolta, hanem formai okokra hivatkozott. A testület akkor azt kifogásolva, hogy a kormány nem várta meg az igazságszolgáltatás szakmai szervezetének, a Legfőbb Bírói Tanácsnak (CSM) a véleményezését.

A négypárti koalíciós kormányt vezető Ilie Bolojan liberális kormányfőt a kormányban részt vevő Szociáldemokrata Párt (PSD) arról próbálta meggyőzni, hogy tegyen engedményeket a bíráknak és ügyészeknek, Nicusor Dan államfő pedig megpróbált közvetíteni is a kormánypártok és a CSM között - nem sok sikerrel.

A most benyújtott tervezet annyiban különbözik a szeptemberi változattól, hogy 10-ről 15 évre nyújtaná a korkedvezményes nyugdíjazás kivezetésének időszakát, vagyis a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára minden évben egy évvel emelkedne.

Parlamenti beszédében Bolojan rámutatott:

a jogszabály az utóbbi években felhalmozott "igazságtalanságot" próbálja egyrészt megszüntetni, tekintettel arra, hogy "egyetlen civilizált ország sincs", ahol 48 év a nyugdíjkorhatár, és az öregkori járandóság sehol sem ugyanakkora, mint az utolsó fizetés.

Másfelől a nyugdíjrendszer fenntarthatósága miatt is korrekcióra van szükség, mert Románia utolsó előtti helyen van Európában az aktív korosztály foglalkoztatottsága tekintetében. Példaként a kormányfő azt hozta fel, hogy Romániában a 55-64 éves korosztály alig 53 százalékának van munkaszerződése.

A kormány most a CSM - elutasító - véleményezését megvárva terjesztette a parlament elé a tervezetet, amely elvileg három napon belül hatályba léphet, ha nem bukik meg a kormány. A legfelsőbb bíróság azonban ezúttal is arra készül, hogy alkotmányossági óvást emel.

Romániában a bírók és az ügyészek mellett a szintén korkedvezménnyel nyugalmazott pilóták, parlamenti képviselők, pénzügyőrök, katonák, rendőrök és hírszerzők is olyan kiemelt - nem a befizetett járulékaikból, hanem az állami költségvetésből fedezett - járandóságban részesülnek, amely többnyire lényegesen magasabb az átlagnyugdíjnál.

Románia évi mintegy 13 milliárd lejt (972 milliárd forint) fordít a speciális nyugdíjakra. Bukarest a nemzeti helyreállítási tervben (PNRR) vállalt kötelezettséget a nyugdíjrendszer reformjára, ennek teljesítése nélkül pedig nem hívhatja le a számára elkülönített uniós forrásokat.

A bukaresti kormány "nagytakarítási", vagyis átfogó cselekvési tervet dolgoz ki a veszteséges állami vállalatok hatékonyságának növelése, a menthetetlen cégek felszámolása érdekében, oly módon, hogy a közpénzekből működő vállalatok valóban a közérdeket szolgálják - jelentette be a négypárti koalíciós kormány frissen kinevezett reformügyi miniszterelnök-helyettese.

Oana Gheorghiu elmondta: Románia több mint 1500 állami vállalata közül 1270 a helyi, 230 pedig a központi közigazgatás felügyelete alá tartozik. Az országos szintű állami vállalatok közül 83 rendkívül jelentős ráfizetéssel működik, ezek együttesen már 14 milliárd lejes (1054 milliárd forint) adósságot halmoztak fel.

A bukaresti kormány tárcaközi Országos Reformügyi Bizottsága az állami vállalatok egységes adatbázisának létrehozásáról döntött, amely a gazdasági mutatók mellett különböző stratégiai, társadalmi szempontokat is a döntéshozók rendelkezésére bocsát, megalapozandó a hatékonyság növelését javító intézkedések meghozatalát. Első körben tíz országos vállalatot világítanak át: négyet az energia-, hatot pedig a szállítási szektorból - részletezte a kormányfőhelyettes.

Hozzátette:

az uniós helyreállítási alapok lehívásának feltételeként Románia kötelezettséget vállalt arra, hogy 2026. március végéig teljes jogú igazgatótanácsi testületeket nevez ki - a jelenleg ideiglenes vezetés alatt működő - 48 állami vállalat élére, illetve arra, hogy augusztus végéig legalább három veszteséges állami vállalatot átszervez.

Az állami vállalatok reformjának kérdésére Ilie Bolojan miniszterelnök is kitért pénteki sajtóértekezletén.

"A menthetetlen vállalatokat be kell zárni, azoknak a veszteséges vállalatoknak, amelyeket fenn kell tartanunk, csökkentetniük kell a veszteségeket és javítaniuk kell szolgáltatásaikat. Reformra van szükség" - hangoztatta a román kormányfő.

Az állami vállalatok hatékonyságát ellenőrző ügynökség (AMEPIP) honlapján elérhető adatok szerint a legtöbb veszteséget a román állami vasúti társaság (CFR) vállalatai, a krajovai és bukaresti távfűtőszolgáltató, a bukaresti metró, a Zsil-völgyi energetikai komplexum cégei produkálják.

Romániában 2024-ben a költségvetési hiány elérte a GDP 9,3 százalékát. Az eredetileg 7 százalékos deficittel megtervezett idei költségvetésről az Európai Bizottsággal folytatott szeptemberi megbeszéléseket követően 8,4 százalékra módosították az idei hiánycélt.

Tüntetők vonultak az utcára Bukarestben