Több légvédelmi fegyvert kér Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.

Ukrajna folytatja együttműködését partnereivel „annak szavatolására, hogy válaszul e támadásokra, védelmünk erősödni fog” – írta Zelenszkij az X-en.

„A fontossági sorrend világos: még több légvédelmi rendszer és rakéta, és további támogatás védőink számára”

– húzta alá az ukrán elnök, sürgetve az eddigi megállapodások gyorsabb teljesítését.

Oroszország a hétvége során újfent masszív drón- és rakétacsapásokat mért Ukrajnára. Az ukrán elnök halálos áldozatokról is említést tett Szlovjanszk és Csernyihiv térségéből, valamint károkról az ország hét régiójában.

Az ukrán polgári védelem vasárnap két civil halottról számolt be és egy fiatalkorú sérültről.

Zelenszkij szerint az orosz hadsereg több mint 240 drónt, illetve ballisztikus rakétát lőtt ki ukrán célpontok ellen. Összességében pedig a héten 1600-nál is több drónnal, nagyjából 1200 irányított légi bombával és csaknem 70, különböző típusú rakétával támadták Ukrajnát.

„A csapások elsődleges célpontjai az az infrastruktúra, amely a mindennapi élethez szükséges” – tette hozzá.

Vitalij Maleckij, a Poltava megyei Kremencsuk polgármestere az iparváros infrastruktúrája elleni csapásokról számolt be a közösségi médiában. Mint írta, a víz- és áramszolgáltatás megszakadt, a de a városvezetés a károk elhárításán fáradozik. A városban található Ukrajna egyik legnagyobb olajfinomítója. Maleckij közzétett egy felvételt is, amelyen egy lángoló ipari létesítmény látható.

Scott Ritter volt amerikai tengerészgyalogos hírszerző elemző egy YouTube-interjúban azt állította, hogy az Egyesült Államok szerepet játszott Andrij Jermak menesztésében, és célja Volodimir Zelenszkij hatalomból való eltávolítása.

Az EurAsia Daily beszámolója szerint Ritter volt amerikai tengerészgyalogos hírszerző tiszt Danny Haiphon YouTube-csatornáján beszélt arról, hogy szerinte Washington érte el Andrij Jermaknak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének távozását.

Ritter úgy fogalmazott, az Egyesült Államok „elbánt Jermakkal”, és a következő lépésként a Legfelsőbb Tanács „szétverését” várja, amely szerinte „új valóságot” teremtene Ukrajnában.

Állítása szerint az Egyesült Államok végső célja Volodimir Zelenszkij elnök eltávolítása: „A végén el fogjuk távolítani Zelenszkijt, amint aláírja a háború lezárásáról szóló megállapodást a mi feltételeink szerint” – idézte szavait a RIA Novosztyi.

Az ukrán sajtóban közben arról jelentek meg hírek, hogy a volt elnöki hivatalvezető, Andrij Jermak akár „fedőiratokkal” is elhagyhatja az országot. A Zn.ua értesülései szerint Jermak a Külföldi Hírszerző Szolgálat központi igazgatóságán járt, míg Olekszij Honcsarenko parlamenti képviselő azt állította, hogy Jermaknak megtiltották az ország elhagyását, amiről az Állami Határszolgálat utasítást kapott.

Zelenszkij elnök időközben elmozdította Jermakot a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács, valamint a főparancsnoki törzs tagságából – erről hivatalos elnöki rendeletek jelentek meg.

Dmitrij Drobnyickij politológus szerint az Európai Unió már felélte a befagyasztott orosz eszközöket, ezért több tagállam azért ellenzi azok elkobzását, mert valójában nincs is miből kártérítési alapot képezni.

Az Európai Bizottság azon terve, hogy elkobozza a befagyasztott orosz állami vagyonokat, komoly ellenállásba ütközik több uniós ország részéről. Dmitrij Drobnyickij politológus és Amerika szakértő ennek okát abban látja, hogy az Európában tárolt orosz forrásokat már régen felhasználták – írja a EurAsia Daily a Gazeta alapján.

A szakértő állítása szerint nagy valószínűséggel Moszkva soha nem kapja vissza az Európában őrzött pénzeket. „Legvalószínűbb, hogy az európaiak ezt a pénzt már régen saját szükségleteikre költötték el, így ha vissza akarnák adni, újra kellene hitelezniük valahonnan, vagy a jelenlegi költségvetésükből kellene előteremteniük” – fogalmazott. Drobnyickij szerint azonban az Európai Unió egyik megoldásra sem hajlandó.

Úgy véli, az uniós országok számára ezek a pénzek már régóta inkább terhet jelentenek.

Mivel szerinte valójában nincsenek meg az eszközök, nincs mit fedezetként felajánlani egy olyan hitel mögé, amelyet Ukrajna nagy valószínűséggel soha nem fizetne vissza.

Ha Oroszország a jövőben követelné a pénze visszatérítését, Drobnyickij szerint Belgium kerülne lehetetlen helyzetbe, mivel az Euroclear központja az ő területükön található. Ez akár a belga költségvetés teljes összeomlását is előidézheti.

Korábban Friedrich Merz német kancellár arról beszélt, hogy minden európai államnak közösen kellene vállalnia a Belgiumra nehezedő pénzügyi kockázatokat a befagyasztott orosz eszközök felhasználásában. Azt azonban nem részletezte, mindez miként valósulhatna meg.

Egyre élesebb diplomáciai vita bontakozik ki az Európai Unió és az Egyesült Államok között a mintegy 210 milliárd eurónyi befagyasztott orosz jegybanki vagyon jövőjéről. Washington stratégiai eszközként tekintene az összegre, míg több európai vezető szerint a döntés joga nem kerülhet ki Európa kezéből – írja az Origo.

Jelentős transzatlanti nézetkülönbség alakult ki az Európában befagyasztott orosz jegybanki vagyon felhasználása kapcsán. A Handelsblattnak adott interjúban Andrew Puzder amerikai EU-nagykövet kijelentette: az Egyesült Államok nem kizárólag Ukrajna támogatására fordítaná a pénzt, hanem stratégiai célokra is alkalmazná a béketárgyalások során. Hangsúlyozta, hogy a vagyon sorsa attól is függ, milyen feltételeket támaszt Moszkva.

A nagykövet szerint Donald Trump elnök minden opciót nyitva kíván tartani annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljon Oroszországra és tárgyalóasztalhoz kényszerítse.

A befagyasztott pénzeszközök így Washington értelmezésében nem pusztán gazdasági források, hanem fontos diplomáciai alkualapok.

Puzder kijelentéseire Európában gyors és határozott reakció érkezett. Friedrich Merz német pénzügyminiszter a Frankfurter Allgemeine Zeitungban közölt vendégcikkében visszautasította, hogy az EU átengedje a döntés jogát az Egyesült Államoknak. Megfogalmazása szerint Európa nem ruházhatja át más államokra annak meghatározását, mi történjen az agresszor pénzeszközeivel, amelyeket európai joghatóság alatt és euróban fagyasztottak be.

A nyilatkozat jól tükrözi az európai aggodalmakat: Berlin és több uniós vezető attól tart, hogy Washington akár európai partnerei nélkül is különalkut köthetne Moszkvával.

Az EU korábbi álláspontja egyértelmű volt: a befagyasztott vagyon hozamát Ukrajna támogatására fordítaná, tekintettel a háború elhúzódására és a kijevi költségvetési nehézségekre.

A Handelsblatt értékelése szerint a most kibontakozó vita csak a kezdet. Amennyiben az Egyesült Államok valóban saját diplomáciai stratégiájához kötné az orosz vagyon felhasználását, úgy az európai szuverenitás kérdése kerülhet napirendre.

Több külföldi lap – köztük a Der Spiegel, a Politico, a The Kyiv Independent és a Die Zeit – arról számolt be, hogy egy kiszivárgott vezetői telefonbeszélgetés és az azt követő diplomáciai üzenetváltás tovább mélyítette a helyzetet. Emmanuel Macron francia elnök és más európai vezetők attól tartanak, hogy az Egyesült Államok olyan békemegállapodást készíthet elő, amely kedvezőbb Moszkva számára, és hátrányos helyzetbe hozhatja Ukrajnát.

Oroszország ezzel szemben alkalmatlannak minősítette az európai vezetést a békefolyamatban való részvételre.