POLITIK
Macronnak mennie kell?
A francia Nemzetgyűlés és a Szenátus vegyes bizottságában a képviselők és a szenátorok nem tudtak megegyezni pénteken az állami költségvetés tervezetéről, és ezzel kizárták annak lehetőségét, hogy még az év vége előtt megszavazza azt a parlament. A miniszterelnöki hivatal közölte, hogy az Államtanács elé terjeszt egy rendkívüli tervezetet az állam működése folytonosságának biztosítására.
A technikai szöveg lehetővé teszi az állam számára, hogy jövőre is folytassa a hatályos adók beszedését, miközben a saját kiadásait befagyasztja mindaddig, amíg a képviselők az év elején újra nem kezdik a költségvetési tárgyalásokat és meg nem szavazzák a tényleges költségvetést.
Ezt a kivételes eljárást léptette életbe tavaly is az akkori kormány, miután Michel Barnier kabinetjét a tervezett megtakarítások miatt megbuktatta a Nemzetgyűlés.
Sébastien Lecornu miniszterelnök bejelentette, hogy hétfőtől fogadja a politikai pártok vezetőit, hogy "megbeszélje velük a követendő lépéseket a franciák védelme érdekében, és megtalálja a megoldás lehetséges módjait".
A Nemzetgyűlésben a képviselők novemberben szinte egyhangúlag elutasították a jövő évi költségvetési tervezetet. Négy héten át tartó, 125 órányi heves vitasorozat után, amelyben 2246 módosító javaslatot tárgyaltak meg a képviselők - egyebek mellett a vagyonadóról és a nagyvállalatok különadójáról - a parlament 577 fős alsóházában 404-en - egyetlen támogató szavazat mellett - elutasították a tervezet bevételi oldalát. Ezzel elvetették a teljes törvényjavaslatot anélkül, hogy a kiadási részt megvizsgálták volna.
Ezt követően a francia parlamenti eljárásrendnek megfelelően a felsőház a kormány eredeti szövegét vizsgálta meg, a kompromisszumos módosítások nélkül. A szenátorok el is fogadtak egy átdolgozott változatot, de a két ház héttagú vegyes bizottsága nem tudott megegyezni a végső változatban.
A vita kezdete óta szinte lehetetlennek tűnt a kompromisszum a takarékossághoz és adócsökkentésekhez ragaszkodó, jobboldali többségű Szenátus és a baloldal nyomására több bevételt és kevesebb költségvetési megszorítást követelő Nemzetgyűlés között.
A miniszterelnök viszont - aki alig másfél év alatt a negyedik kormányt vezeti - elkötelezte magát amellett, hogy nem érvényesíti az alkotmány azon cikkét, amely lehetővé teszi a kormánynak a törvények elfogadását a képviselők szavazata nélkül. Lecornu feltehetően arra számít, hogy a 2026. tavaszi önkormányzati választások előtti kampányban a pártoknak nem áll érdekében egy újabb kormánybuktatás.
A kialakult helyzet kudarc a miniszterelnök számára, még akkor is, ha december 9-én sikerült szűk többséggel elfogadtatnia a parlamenttel a szociális kiadásokról szóló társadalombiztosítási költségvetést.
A kormány és a Nemzetgyűlés a jobbközép Köztársaságiak szenátorait tette felelőssé a kudarcért, mondván, hogy nem működtek együtt új bevételi források megtalálásában. A Szocialista Párt elnöke, Olivier Faure azzal vádolta a szenátusi jobboldalt, hogy "az ország blokkolását választja".
A szenátorok nyíltan azt kérték a miniszterelnöktől, hogy kerülje meg a parlamentet egy kevesebb adót tartalmazó változat keresztülviteléhez. A felsőház költségvetési előterjesztője, a jobbközép Jean-François Husson elítélte, hogy a kormánytól "semmilyen segítséget nem kapott a konszenzus kialakításához", és úgy vélte, hogy a kormány valójában nem is akart kompromisszumot kötni.
Parlamenti források az AFP hírügynökséget arról tájékoztatták: a kormány nem akarta, hogy a vegyes bizottság olyan szöveget fogadjon el, amelyet aztán a plenáris ülés nem szavaz meg. Az ellenzékből a Zöldek, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország, a kommunisták és a Nemzeti Tömörülésnek a Marine Le Pen által vezetett frakciója már korábban bejelentette, hogy nem szavazza meg a tervezetet.
Lecornu kisebbségi kormánya némi késéssel nyújtotta be a költségvetési tervezetet az elnöki tábor és a két nagy ellenzéki tömb között a 2024-es előrehozott választások nyomán háromosztatúvá vált Nemzetgyűlésnek, miután a tervezett megszorítások miatt az előző kormány lemondásra kényszerült. Szeptemberben Francois Bayrou 44 milliárd eurónyi megtakarítást előirányzó kabinetjét, azt megelőzően, tavaly decemberben pedig Michel Barnier kormányát a képviselők bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatták, miközben az ország adóssága eléri a 3300 milliárd eurót, ami meghaladja már a GDP 115 százalékát is.
A parlament alsóházában 11 frakció működik. Az elnöki párt, a centristák és a jobbközép Köztársaságiak továbbra is támogatják a kisebbségi kormányt, a másik két tábor, a tavalyi választásokon élen végző, négy pártból álló baloldali szövetség és a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben politizál, de a Szocialista Párt engedményekért cserébe kész lett volna igennel szavazni a költségvetési tervezetre.
Lemondásra szólította fel Macront a volt francia miniszterelnök
A korábbi kormányfő szerint Franciaország megbénult, és ezt a helyzetet egyedül Macron képes megoldani.
François Fillon korábbi francia miniszterelnök egy lapinterjúban lemondásra szólította fel Emmanuel Macron francia elnököt, mondván, az országot olyan súlyos politikai és gazdasági válság sújtja, amit nem lehet másként orvosolni - jelentette a Le Figaro francia napilap online kiadása.
A 2007 és 2012 között hivatalban lévő Fillon szerint az elnöki hivatal és a parlament közötti feszültségek, a társadalmi megosztottság, valamint a költségvetési és államadóssági problémák olyan helyzetet teremtettek Franciaországban, amely teljesen megbénította a végrehajtó hatalmat. A korábbi kormányfő kiemelte, hogyha jelenlegi politikai patthelyzet Macron ciklusának végééig, azaz további másfél évig fennmarad, abba belenyomorodhat az ország.
A volt miniszterelnök szerint Emmanuel Macronnak két alkotmányos eszköz áll rendelkezésére a válság megoldására. Az egyik a Nemzetgyűlés feloszlatása és új parlamenti választások kiírása, amely szerinte lehetőséget adna arra, hogy a választók egyértelműbb politikai irányt jelöljenek ki. A másik, radikálisabb megoldás az elnöki lemondás lenne.
„Ha Emmanuel Macron lennék, levonnám a következtetéseket az ország állapotáról, és lemondanék, hogy az ország ne pazaroljon el további másfél évet. Ha úgy dönt, hogy hatalmon marad a mandátuma végéig, akkor fel kell oszlatnia a Nemzetgyűlést, és át kell adnia a kezdeményezést a francia népnek”
- fogalmazott Fillon, hozzátéve, hogy Franciaországnak nincs további másfél éve ebben a működésképtelen politikai helyzetben. A volt kormányfő érvelése szerint a probléma azonban nem pusztán személyi , hanem a végrehajtó hatalom és a demokratikus legitimáció közötti egyensúly megbomlása.
A francia kormány a 2024-es előrehozott választások után bénult meg teljesen. Ennek oka, hogy Emmanuel Macron elnök pártja és szövetségesei nem szereztek stabil, önálló többséget a Nemzetgyűlésben, ami jelentősen megnehezíti a törvényhozást. Az elmúlt másfél évben Macron 5 miniszterelnököt is megbízott kormányalakítással abban a reményben, hogy képesek lesznek parlamenti többséget kialakítani maguk mögött, de ez egyiküknek sem sikerült. Ez politikai instabilitást és a klasszikus többségi kormányzás hiányát eredményezte.
Ripost hírek
