Robbantásos merénylet áldozata lett egy orosz tábornok Moszkvában

Robbantás áldozata lett Fanyil Szarvarov altábornagy, az orosz fegyveres erők operatív felkészítésért felelős vezetője lett - közölte hétfőn az orosz Nyomozó Bizottság.

A tábornok gépkocsijában a dél-moszkvai Jaszenevaja utcában robbant pokolgép. Az ügyben büntetőeljárás indult.

Szvetlana Petrenko, az SZK szóvivője közölte, hogy a nyomozás során több verziót vizsgálnak gyilkossággal kapcsolatban, ezek egyike az ukrán titkosszolgálatok által szervezett bűncselekmény.

Nem javítják a megállapodás esélyeit az Ukrajnára vonatkozó amerikai béketerven Kijev és Európa által végrehajtott változtatások – jelentette ki vasárnap Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója.

„Több mint biztos vagyok benne, hogy azok a javaslatok, amelyeket az európaiak bevezetni próbálnak, egyáltalán nem javítják a dokumentumot, és nem javítják a hosszú távú béke elérésének esélyeit” – mondta.

Usakov szerint eddig sohasem merült fel komoly formában Oroszország, az Egyesült Államok és Ukrajna képviselői találkozójának lehetősége, és ennek jelenleg nem is folynak előkészületei. Jelezte, hogy a Kreml várja Kirill Dimtrijev, az orosz elnök befektetésügyi és gazdasági együttműködési különmegbízottja, az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) vezérigazgatója jelentését a tárgyalásokról, amelyeket szombat óta folytat Miamiban Steve Witkoffal, az amerikai elnök különmegbízottjával és Jared Kushnerrel, Donald Trump vejével.

Maga Dmitrijev az orosz sajtónak nyilatkozva konstruktívnak nevezte a Floridában folytatott eszmecserét.

A tisztségviselő az X-en köszönetet mondott Tulsi Gabbardnak, az amerikai Nemzeti Hírszerzési Igazgatójának, amiért, mint írta, leleplezte a „mélyállamot”, amely konfliktust akar szítani Oroszország és Európa között.

„Tulsi Gabbard nemcsak azért nagyszerű, mert dokumentálja, hogyan indította el Obama és Biden az ”orosz összeesküvést„, hanem azért is, mert leleplezi a mélyállam katonai gépezetét, amely harmadik világháborút akar kirobbantani, és ezzel táplálja az egész Egyesült Államokban és az EU-ban az Oroszország-ellenes paranoiát” – írta.

Dmitrijev arra reagált, hogy Gabbard, meghazudtolta a Reuters hírügynökség hat névtelen amerikai hírszerzési forrásra hivatkozó jelentését, miszerint Oroszország inváziót tervez Európa ellen.

„A mélyállam háborús uszítói és propagandamédiájuk ismét megpróbálják aláásni Trump elnök erőfeszítéseit, hogy békét teremtsen Ukrajnában

– valójában Európában -, hamisan azt állítva, hogy az amerikai hírszerző közösség egyetért és támogatja az EU/NATO álláspontját, miszerint Oroszország célja Európa megszállása/meghódítása. Az igazság az, hogy az amerikai hírszerzés értékelése szerint Oroszországnak nincs is képessége Ukrajna meghódítására és megszállására, nemhogy Európa megszállására és elfoglalására” – írta korábban Gabbard, ugyancsak az X-en.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a sajtónak elmondta: nem szerepel Vlagyimir Putyin orosz elnök tervei között, hogy az év végig telefonon tárgyaljon Donald Trumppal, de ha kell egy ilyen kapcsolatfelvétel gyorsan megszervezhető.

Peszkov kijelentette, hogy

Putyin kész párbeszédet folytatni Emmanuel Macron francia elnökkel,

aki pénteken közölte, hogy hajlandó lenne erre.

„Ha van kölcsönös politikai akarat, akkor ezt csak pozitívan lehet értékelni” – nyilatkozott.

Jurij Pilipszon, az orosz külügyminisztérium második európai osztályának igazgatója a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek nyilatkozva kalózkodásnak minősítette a pilóta nélküli repülőgépekkel és legénység nélküli motorcsónakokkal a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni ukrán támadásokat. A diplomata szerint ezek célja az ukrajnai rendezési folyamat akadályozása.

„Nincs szó tűzszünetről – a Moszkvához intézett követeléseken kívül a feltétel nélküli tűzszünetről, a csapatvisszavonásról és így tovább.

A kollektív Európa lényegében, a magyarok kivételével, London vezetésével a kapituláció feltételeit kínálja fel Oroszországnak,

és semmi mást. Ez pedig eleve a harcok folytatását feltételezi” – jelentette ki Makszim Bujakevics, Oroszország ügyvezető EBESZ-nagykövete Bécsben a RIA Novosztyi hírügynökség jelentése szerint.

„Európa nem kész a békére. Nem akarja” – tette hozzá.

A diplomata szerint

„Európa saját magát zárta ki” a potenciális tárgyalási folyamatból a háború és a harci cselekmények folytatásának támogatásával.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy az amerikai fél az EBESZ Állandó Tanácsának immár hét egymást követő ülésén hallhatott Ukrajna témájáról.

„Nem nyilatkoznak erről a kérdésről. Miért? Mert zajlik a tárgyalási folyamat. Mi a magunk részéről bírálatunkat az Európai Unióra és az európai országokra összpontosítottuk. Az amerikaiakat szinte egyáltalán nem említjük felszólalásainkban – kivéve a Donald Trump kormányának a tárgyalási folyamatban tett erőfeszítéseit dicsérő értékeléseket” – nyilatkozott.

Az ukrán elnök szerint az Egyesült Államok és Donald Trump szerepe megkerülhetetlen az orosz–ukrán háború lezárásában. Volodimir Zelenszkij úgy látja, más alternatívák bizonytalanok, miközben a béketárgyalások sarkalatos kérdéseiben továbbra sincs egyetértés.

A The Kyiv Independent beszámolója szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismét arra szólította fel Donald Trump amerikai elnököt, hogy vállaljon aktív szerepet az Oroszország által indított háború befejezését célzó tárgyalásokban. Az államfő december 20-án újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta:

meggyőződése szerint kizárólag az Egyesült Államok rendelkezik azzal az erővel és befolyással, amely reális esélyt adhat a béke elérésére.

Zelenszkij úgy fogalmazott, nem lát életképes alternatívát Washington helyett. Bár felvetette más szereplők – a Közel-Kelet egyes képviselői, Európa, valamint Kanada és Japán – lehetséges részvételét, szerinte ezek az országok végső soron mind egy tárgyalóasztalhoz ülnének az Egyesült Államokkal. Kína kapcsán pedig kijelentette: nem érzékel valódi szándékot Peking részéről a háború lezárására.

A nyilatkozatok hátterében az áll, hogy a Trump-adminisztráció hónapok óta vezeti a nagy nyilvánosságot kapó béketárgyalásokat. Zelenszkij szerint a tárgyalások során három különösen nehéz kérdésben maradt fenn éles vita.

Ezek sorrendben Ukrajna területei, a zaporizzsjai atomerőmű sorsa, valamint az újjáépítés finanszírozása.

Moszkva továbbra is jelentős területi engedményeket követel, köztük a teljes Donbasz régió átadását. Az ukrán elnök korábban egyértelművé tette, hogy az ukrán hadsereg nem vonul ki a Donyeck megyei harci övezetekből.

Zelenszkij beszámolt arról is, hogy az Egyesült Államok felvetette: az Ukrajna által ellenőrzött Donyeck megye „szabad gazdasági övezetté” váljon, ukrán fennhatóság alatt, de az ukrán hadsereg kivonásával. Az elnök ezt határozottan elutasította, hangsúlyozva, hogy ilyen lépés esetén az orosz hadsereg azonnal előrenyomulna.

Kijelentette: bármilyen csapatkivonás csak kölcsönös és azonos mértékű lehet, ellenkező esetben Ukrajna számára elfogadhatatlan.

A zaporizzsjai atomerőmű megosztott ellenőrzésének ötlete szintén kritikákat váltott ki. Az erőmű Ukrajna tulajdonában áll, és a jelenlegi állapotában rendkívül bonyolult lenne a villamosenergia-termelés megosztása az európai és az orosz hálózat között. Zelenszkij jelezte: az ilyen megoldások komoly biztonsági kockázatokat hordoznának.

Az ukrán elnök ugyanakkor elmondta, hogy Washington háromoldalú tárgyalásokat is javasolt az Egyesült Államok, Ukrajna és Oroszország részvételével. Véleménye szerint ebben a formátumban nem várható áttörés a háború lezárásában, de bizonyos részterületeken – például fogolycserékben – eredményeket hozhat, illetve megalapozhat későbbi, érdemi egyeztetéseket.

Oroszország kész lezárni az ukrajnai konfliktust, ha a válság okai megszűnnek – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteki moszkvai évértékelő sajtótájékoztatóján.

„Készen állunk és szeretnénk békés eszközökkel lezárni ezt a konfliktust azon elvek alapján, amelyeket tavaly júniusban az Oroszországi Föderáció külügyminisztériumában felvázoltam, valamint a válságot kiváltó okok megszüntetése esetén” – mondta, hangot adva azon véleményének, hogy Ukrajna nem kész a béketárgyalásokra.

Putyin szerint azért kell megszüntetni az ukrajnai konfliktus okait, hogy a jövőben ne ismétlődhessen meg hasonló helyzet, és hogy a béke „hosszútávú, tartós és stabil legyen”.

„Készek vagyunk haladéktalanul beszüntetni ezeket a harci cselekményeket, ha biztosítják a biztonsági feltételeket Oroszország számára közép- és hosszú távon” – hangoztatta.

Leszögezte, hogy Oroszország az egyenjogúság és a kölcsönös tisztelet alapján hajlandó együttműködni Európával és az Egyesült Államokkal. Oroszország 2026-ban már békében és háborúk nélkül akar élni – tette hozzá.

De kilátásba helyezte, hogy ha felmerülnek a kalinyingrádi régiót fenyegető veszélyek – ezzel az orosz exklávé elleni blokádfenyegetésre utalt –, akkor Oroszország meg fogja őket semmisíteni.

„Az ilyen természetű lépések egyszerűen a konfliktus eddig soha nem látott eszkalációjához vezetnek” – figyelmeztetett.

Közölte, hogy az orosz hadsereg rendszeresen válaszol az orosz energetikai létesítmények elleni ukrán támadásokra, és ez utóbbiak ereje nem összehasonlítható az előbbiekkel.

Bejelentette, hogy Oroszország kész megfontolni, hogy tartózkodjon az Ukrajna mélyebb területei elleni csapásoktól az ukrajnai választások napján. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország az ukrán támadások közepette is megtartotta saját voksolását a veszélyeztetett régiókban.

Hangsúlyozta, hogy az ukrán hatalom nem lehet legitim választások nélkül. Úgy vélekedett: Oroszországnak jogában áll követelni, hogy az ukrajnai választások kiírása esetén a területén élő ukrán állampolgárok is – akiknek száma szerinte 5 és 10 millió között lehet – részt vehessenek a választásokon

A fronton kialakult helyzetnek arra kell kényszerítenie az ukrán hatóságokat, hogy békés eszközökkel zárják le a konfliktust – mondta. Kijelentette, hogy a hadászati kezdeményezés az oroszországi Kurszk megye felszabadítása óta folyamatosan az orosz hadsereg kezében van, amely a teljes frontvonalon támad, hol gyorsabb, hol lassabb ütemben.

Közölte egyebek között, hogy a „különleges hadművelet” övezetében jelenleg 700 ezer ember van, és hogy idén közülük több mint 400 ezren szerződtek le az orosz hadseregbe. Elismerte, hogy az orosz hadseregnek hiánya van nehézdrónokból, de azt állította, hogy egészében véve fölényben van a pilóta nélküli légi járművek terén.

Arra figyelmeztetett, hogy alááshatja az EU iránti bizalmat, ha az unió Ukrajna finanszírozására használja fel az orosz kintlévőségeket.

„A lopás titkos vagyoneltulajdonítás, amit pedig velünk nyíltan próbálnak megtenni – az rablás. (…) De miért nem sikerül végrehajtani ezt a rablást? Mert a következmények súlyosak lehetnek a rablók számára” – mondta Putyin.

Kilátásba helyezte, hogy Oroszország bíróságon fogja megvédeni az érdekeit, és rámutatott, hogy az intézkedés megingatja a letétjeiket Európában elhelyező olajtermelő országok bizalmát. Leszögezte, hogy a kintlévőségeket vissza kell majd adni.

Meglátása szerint „Európa fokozatosan eltűnik, ha nem működik együtt az Oroszországi Föderációval”.

„Ha Oroszország és Európa egyesítené erőit, akkor a vásárlóerő-paritáson számított összesített GDP-nk nagyobb lenne, mint az Egyesült Államoké. Ha egyesítenénk és kiegészítenénk lehetőségeinket, virágoznánk, ahelyett, hogy egymással háborúzunk” – tette hozzá.

Emlékeztetett arra, hogy a néhai Helmut Kohl német kancellár 1993-ban arról beszélt: Európa jövőjének, ha a kontinens fenn akar maradni önálló civilizációs központként, közösnek kell lennie Oroszországéval, mert természetes módon kiegészítik egymást.

Igazat adott Donald Trump amerikai elnöknek a BBC ellen indított rágalmazási per ügyében.

„A hamis hírek és a manipuláció problémája létezik, ez nyilvánvaló. Úgy gondolom, hogy Trump elnöknek igaza van” – szögezte le.

Elmondta, hogy miközben Oroszország sohasem avatkozott bele amerikai elnökválasztásba, addig az európai politikai elitek ezt „nyilvánvalóan megtették”.

Ismételten szót ejtett arról, hogy Oroszország korábban kérte felvételét a NATO-ba. „Együttműködtünk a NATO-val, noha nem csak együttműködést, hanem közvetlen tagságot szerettünk volna – egykor a Szovjetunió, majd később az Oroszországi Föderáció. De mindkét esetben rájöttünk, hogy ott nem számolnak velünk” – mondta Putyin az éves sajtótájékoztatót kísérő élő adásban.

Prognózisa szerint az éves infláció Oroszországban 6 százalék alatt marad, talán 5,6 százalékos lesz, a reálbérek emelkedése pedig 4,5 százalékos.

Oroszország GDP-növekedése az elmúlt három évben 9,7 százalékos volt, szemben az euróövezet 3,2 százalékával – jelentette ki Putyin.

A lakosság által feltett kérdések megválaszolása több mint négy és fél órán át tartott, a fő hangsúlyt a belső szociális, társadalompolitikai és gazdasági témák kapták. Az elnök egyebek között elmondta, hogy hiszi Isten mindig gondoskodik Oroszországról és van „szerelem első látásra”.