Régi komcsi az "első tiszás"

„A Tiszával a régi baloldali világ próbálja átmenteni magát, amely korábban az MSZP-t is szolgálta” – írta Deák Dániel a közösségi oldalán. A XXI. Század Intézet vezető elemzője arra reagált, hogy Radnai Márk a következőt írta egy fotó alá, amin Kéri László és Magyar Péter látható: „Laci bácsi az első tiszás!”

Deák Dániel emlékeztetett, hogy Kéri László felesége az a Petschnig Mária Zita, aki a nyugdíjelvételtől kezdve az adóemelésekig mindenféle megszorítást szorgalmaz. Petschnig is rendszeres vendége és programírója a Tiszának.

– vélekedett a politológus.

Azonban nem Kéri az egyetlen keményvonalas régi baloldali, aki beállt Magyar Péter mögé. Nemrég Lendvai Ildikó jelentette be, hogy „kemény és vastag igennel” fog szavazni a Tisza Pártra. Lendvai Ildikó, az MSZP egykori elnöke és parlamenti frakcióvezetője a rendszerváltás előtt tagja volt a Magyar Szocialista Munkáspártnak, és fontos tisztségeket töltött be az MSZMP Központi Bizottságának tudományos, közoktatási és kulturális osztályán, ennek a tevékenységének köszönheti, hogy cenzorként emlegetik.

Mint arról ltöbb lap is beszámolt, a Tisza holdudvarában bukkant fel a 2010 előtti baloldal jól ismert szereplője, Lengyel László is. A közgazdász főszerepet vállalt a baloldali párt megszorításokra építő gazdasági programjának, a gazdasági konvergenciaprogramnak a kidolgozásában. Bár Lengyel

Sőt májusban a Privátbankár podcastjében nehezen félreérthető módon arról beszélt: a csapatával már írja a kormányprogramot, hogy felkészülten menjenek a kormányzásba. „Csapat” alatt minden bizonnyal az általa vezetett Pénzügykutató Zrt.-re gondolt, ahogyan az is egyértelműnek tűnik az elmondottakból, hogy Lengyelék a Tiszának dolgoznak.

A fentieket erősíti, hogy a szakértő az utóbbi időben feltűnően gyakran adott interjút és beszélt a megszorítások szükségességéről. Egy felvételen a 14. havi nyugdíj eltörléséről értekezett. Egészen pontosan azt mondta, azt öt perc alatt törölné el a Tisza Párt.

Surányi György volt baloldali–liberális jegybankelnök a Partizánban arról beszélt, hogy nincs szükség a 13. havi nyugdíjra. Úgy fogalmazott: – Bejelentették a 13. havi nyugdíjat.

Én földhözragadt vagyok, mindig 12 havi hozzájárulást fizettem. Miért kell 13 havit kapni? – értetlenkedett.

Nem lenne a Tisza Pártot támogató baloldali–liberálisok hada teljes a Horn-kormány egykori pénzügyminisztere, Bokros Lajos nélkül. A megszorítócsomagjáról hírhedtté vált politikus indokolatlannak és kifejezett őrültségnek tartja a 13., illetve a 14. havi nyugdíjat, miközben érvel a nyugdíjrendszer privatizációja mellett is.

Ahogy azt az Ellenpont megírta, Bokros Lajos a Tisza-szigetek állandó előadójának, Kéri Lászlónak a társaságában a Bokros-csomagot dicsőítette Magyar Péter házi médiájában, a Kontrollban. Azzal büszkélkedett, hogy a rablóprivatizáció során eladták a teljes magyar közművagyont külföldre. Ez vezetett a rezsiárak elszabadulásához. Nem ez volt azonban az egyetlen megdöbbentő gondolat tőle: azzal is dicsekedett, hogy ő vezette be a tandíjat a rendszerváltás után. Feltételezhető, hogy Bokros nem véletlenül beszélt a tandíjról éppen a Kontroll.hu-n, ami személyesen Magyar Péterhez kötödő lap. A Tisza Párt a tandíj bevezetésére készülhet.

"Szociológiai, társadalompolitikai, sőt, erkölcsi szempontból óriási jelentőségű volt az, hogy Magyarország volt az első ország, amelyik a rendszerváltás után bevezette a tandíjat" - dicsekedett megszorító csomagjával Kéri Lászlónak Bokros Lajos a kontroll.hu-n.

Ugyanakkor a kortárs közvélemény nem osztotta Bokros nézeteit. A Fidesz már akkor is azt mondta, hogy a tandíj bevezetése "a fiatalok ellen indított büntetőhadjárat része" volt, akik nem a kommunista utódpártokat akarták kormányon látni, az idősebbek pedig azzal érveltek a fizetős oktatás ellen, hogy a kormány "nem veheti el gyermekeinktől a tanulás lehetőségét."1 Ennek az álláspontnak megfelelően az 1998-ban hatalomra kerülő első Orbán-kormány el is törölte a tandíjat.

2008-ban a Gyurcsány-kormányok megszorító intézkedéseivel tért vissza a tandíj,2 amikor az újabb baloldali kormány újabb adókkal, ingyenes ellátások felszámolásával (lásd, fizetős egészségügy bevezetése)3 és féktelen privatizációval próbálta meg átalakítani a magyar gazdasági rendszert. Az akkori ellenzéki Fidesz kezdeményezte a népszavazás tartását - a fizetős egészségügy mellett - ebben a kérdésben is. 

A magyar emberek pedig egyértelmű választ adtak. Hiszen a 2008. március 9-én tartott népszavazáson mindhárom kérdésben, így a tandíj kérdésében is határozott, több mint 82 százalékos elutasítás volt a válasz. A részvétel pedig meghaladta az 50 százalékot. Így a népszavazás érvényes és eredményes volt.

Mint arról az Ellenpont beszámolt, a Bokros- és Gyurcsány csomagok példájából építkezve vezetne be súlyos megszorításokat a Tisza Párt. Nem véletlen az összhang a korábbi baloldali programokkal: információink szerint a munkában részt vett Surányi György is, aki jegybankelnöként már a Bokros-csomag megalkotásánál is részt vett.

Érdemes megjegyezni, hogy a Tisza kiszivárgott megszorítási tervei közül talán az egyik legdrasztikusabb átalakítást a társadalombiztosítási rendszerben hajtaná végre a baloldali párt, a tandíj bevezetéséhez hasonlóan az egészségügyet tennék fizetőssé. Jól látszik tehát, hogy a Tisza aktuális gazdasági programja Bokros Lajos szellemiségén nyugszik. A tandíj konkrétan nem szerepel ugyan a gazdasági konvergencia programban, de az, hogy Bokros Lajos éppen a Magyar Péterhez személyesen köthető Kontrollnál mondta el a tandíjat dicsőítő mondatait, egyértelműen arra utal,hogy a Tisza Párt tervei között szerepelhet a tandíj.