Radiokaktív bombát vetnének be az ukránok?

Radioaktív izotópokat és robbanóanyagot tartalmazó „piszkos bomba” zsúfolt helyen való felrobbantására képezi embereit az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) – jelentette be Alekszandr Rtyiscsev vezérőrnagy, az orosz fegyveres erők sugár-, vegyi és biológiai védelmi erőinek parancsnoka pénteken Moszkvában

„Az egyik képzési irány (az SZBU-nál) az ionizáló sugárzás forrásainak ellopását, robbanószerkezetek gyártását és felrobbantásukat modellezi olyan helyeken, ahol tömegesen gyűlnek össze emberek” – mondta.

Rtyiscsev kiemelte Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök volt kabinetfőnökének különleges szerepét a „nukleáris zsarolási kísérletekben”. A tábornok szerint ő felügyelte a kiégett nukleáris fűtőelemek Ukrajnába történő bevitelének megszervezését, logisztikáját és az ezzel kapcsolatos pénzmozgásokat, anélkül, hogy erről értesítette volna a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ) és más illetékes szervezeteket. Azt állította, hogy a szállítási útvonalak Lengyelországon és Románián keresztül vezettek.

A vezérőrnagy azt hangoztatta, hogy ez magában hordozta a később „idegen zászló alatt” bevetendő „piszkos bomba” létrehozásának kockázatát. Rámutatott, hogy ilyen bomba kifejlesztéséhez nemcsak kiégett nukleáris fűtőelemeket, hanem kalibráló sugárforrásokat is fel lehet használni.

Rtyiscsev szerint Kijev szándékosan teremt kockázatos helyzetet a zaporizzsjai atomerőműben.

Arra figyelmeztetett, hogy egy, az orosz-ukrán határon történő sugárzásbaleset esetén a veszélyes anyagok Európa jelentős részét elérnék. Azzal vádolta a Nyugatot, hogy az Ukrajnának nyújtott segítségével a nukleáris anyagok kezelésére vonatkozó szabályok megsértésére „provokálja” Kijevet, ami több európai országot is a környezeti katasztrófa szélére sodorhatja.

Beszámolója értelmében az ukrán fél a háború folyamán eddig több mint 600 esetben alkalmazott tömegoszlató és egyéb mérgező anyagokat.

Közölte, hogy Kijev 2025-ben további több mint 200 ezer gázálarcot és vegyvédelmi ruhát kért a NATO-tól, hozzátéve, hogy a vegyifegyver-tilalmi egyezmény követelményeivel ellentétben Ukrajna nyíltan fenntartja magának a harci mérgezőanyagok alkalmazásának lehetőségét.

A tábornok azt állította, hogy a Donald Trump amerikai elnök által megszüntetett Amerikai Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség (USAID) részese volt gyógyszerek ukránokon történő tesztelésének ukrajnai biolaboratóriumokban.

„A Tucker Carlson amerikai újságírónak 2025 augusztusában adott interjújában Dave Collum, a szerveskémia professzora a Cornell Egyetemen megerősítette, hogy 38 laboratóriumban gyógyszereket teszteltek az ukrán lakosságon” – hangsúlyozta Rtyiscsev.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a kísérletek titokban tartása érdekében az összes folyamatot nem katonai, hanem polgári ügynökségek és nem kormányzati szervezetek végezték.

„Az egyik ilyen szervezet a USAID” – nyilatkozott a tábornok.

Az ukrajnai háború befejezéséről szóló megállapodás kidolgozására nem volt konkrét, ultimátumjellegű határidő, de az Egyesült Államok szeretné még karácsony előtt teljes mértékben tisztázni a megállapodás állását – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön Kijevben újságírókkal.

„Nem voltak konkrét, ultimátumjellegű határidők. Az azonban tény, hogy mindenki a lehető leggyorsabb befejezést szeretné. Az Egyesült Államok gyorsabb befejezést akar, ezt halljuk tőlük. Úgy gondolom, hogy valóban azt szerették volna, vagy talán még mindig azt szeretnék, hogy karácsonyig teljes képet kapjanak arról, hol tartunk ezzel a megállapodással” – idézte az államfőt az Interfax-Ukrajina hírügynökség.

Az elnök rámutatott arra, hogy az Ukrajna elleni háború befejezésére vonatkozó terv nem egyetlen dokumentum, hanem azok összetett rendszere, és sok dokumentum még nincs végleges formában, mivel függ attól, milyen formában fogadják el az alapként szolgáló 20 pontos tervet. „Ebben több dolog is szerepel, például: a háború utáni gazdaság és helyreállítás, biztonsági garanciák és egyéb kérdések, amelyek az alapdokumentum keretében kerülnek meghatározásra, majd az adott pontok részletezése alapján külön dokumentumok készülnek. Tehát a 20 pont az alap, egy feltételes keret, amelyre a megfelelő számú dokumentum épül majd” – mondta Zelenszkij, aki többször is megígérte, majd elhalasztotta az átformált béketerv bemutatását.

Az elnök kifejezte meggyőződését, hogy az Egyesült Államokkal a gazdasági és helyreállítási megállapodást alá fogják írni, valamint kidolgoznak hatékony biztonsági garanciákat is, amelyeket alá lehet majd írni. „Úgy gondolom, hogy mindez egyszerre kerül majd aláírásra, a gazdaság és a biztonsági garanciák, ezek párhuzamos folyamatok is lehetnek. Szükség van azonban egy keretmegállapodásra. Az amerikaiak keretmegállapodást szeretnének, egy diplomáciai alapot, mert úgy vélik, hogy a keretmegállapodásban szerepelnek a háború befejezésének fő elvei” – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy az egyetlen lehetőség a tűzszünetre a keretmegállapodás aláírása.

„Az Egyesült Államok, miután többször tárgyalt az orosz féllel, úgy véli, hogy a teljes tűzszünet csak a keretmegállapodás aláírásával valósulhat meg. Véleményem szerint nem titok, hogy az oroszok nem fognak belemenni a tűzszünetbe, ha nincs semmilyen megállapodás. A mi álláspontunk nem változott: úgy gondoljuk, hogy a tűzszünet szükséges”

– fejtette ki az Ukrinform ukrán hírügynökség szerint Zelenszkij.

Az energiaszektort érintő tűzszünet kapcsán az elnök emlékeztetett, hogy ezen a terven Törökország dolgozott, és Ukrajna készen állt annak támogatására. Rámutatott ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok jelenlegi álláspontja az, hogy először egy átfogó tűzszüneti megállapodást kell kötni, és csak utána lehet dolgozni a további lépéseken.

Az államfő leszögezte, hogy a donyecki területek sorsáról az ukrán népnek kell döntenie, választások vagy népszavazás formájában.

Zelenszkij elmondása szerint az Egyesült Államok az orosz megszállás alá került zaporizzsjai atomerőműnél közös, ukrán-amerikai irányítást javasol, de jelenleg nehéz meghatározni, miként lehetne az erőművet üzembe helyezni és irányítani, ezért a javasolt formátum még tárgyalás alatt van.

Az elnök kijelentette azt is, hogy megállapodás született arról, hogy még idén egy nagyszabású fogolycserét hajtanak végre, de az oroszok most lassítják ezt a folyamatot.

Sikerült eloszlatni az Ukrajna ügyében felmerült félreértéseket az orosz-amerikai tárgyalásokon – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a az ukrajnai rendezésről csütörtökön Moszkvában megrendezett nagyköveti kerekasztal-megbeszélésen. Az orosz diplomácia vezetője ugyanakkor arról is beszélt: a békefenntartás címén Ukrajnába vezénylendő európai katonákat Oroszország legitim célpontnak fogja tekinteni.

„Nemrég, amikor itt járt Steven Witkoff, Donald Trump elnök különmegbízottja, a találkozó eredményeként mindkét fél, az orosz és az amerikai is megerősítette az Alaszkában elért kölcsönös megegyezést. (…) E megegyezések lényege, hogy Ukrajnának vissza kell térnie a blokkon kívüli, semleges, nukleáris fegyverzet nélküli államisági alapokhoz” – mondta.

„Mi egy másik Ukrajnát ismertünk el függetlennek, azt, amely megőrzi semlegességét. Nem pedig azt, amelyik alkotmányában előírja a NATO-ba való belépést”

– tette hozzá. Lavrov szerint a békés rendezés ügyében megjelenő „rengeteg rémhír” megnehezíti a tárgyalások folytatását és akadályozza, hogy megvalósuljanak az amerikai elnök kezdeményezései, amelyek a válság kiváltó okainak megszüntetésére irányulnak. „El kell ismerni az amerikai vezető érdemeit, aki a Fehér Házba való visszatérése után tényleg nekiállt foglalkozni ezzel a kérdéssel.”

„Értékelésünk szerint őszintén törekszik a konfliktus politikai és diplomáciai eszközökkel való megoldására”

– hangoztatta.

A Krímet, valamint a donyecki, a luhanszki, a zaporizzsjai és a herszoni régiót Lavrov Oroszország alkotmányos és szerves részének nevezte.

„Nem területekre van szükségünk. Nekünk az emberek sorsa fontos, akiknek ősei évszázadok óta művelték ezeket a földeket, építették a városokat, utakat, kikötőket. (…) De éppen ezeknek az embereknek a jogait szünteti meg most a kijevi rezsim”

– hangoztatta. Felhívta a figyelmet arra, hogy miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök európai vezetőkkel közösen módosította az Egyesült Államok eredeti tervét, eltűnt a nemzeti kisebbségek védelméről rendelkező pont.

„Ott az állt, hogy védeni kell a kisebbségek nyelvét és a vallásszabadságot, és az egész náci ideológiát és tevékenységet be kell tiltani.”

„Az európaiakkal való kapcsolatfelvétel után a pontok száma csökkent, és az, amelyik a náci ideológia teljes betiltását követelte, eltűnt” – mutatott rá Lavrov, hozzátéve, hogy Moszkva várja, hogy mi lesz a vége azoknak a tárgyalásoknak, amelyeket Zelenszkij és az EU-országok vezetői, valamint a Trump-adminisztráció folytatnak az amerikai béketervről. A biztonsági garanciák ügyére kitérve az orosz külügyminiszter azt mondta, hogy Moszkva további javaslatokat továbbított Washingtonnak ezzel kapcsolatban.

„Ragaszkodunk ahhoz, hogy megállapodás szülessen egy tartós, stabil, hosszú távú békéről, amely biztonsági garanciákat biztosít minden érintett ország számára”

– hangsúlyozta.

Emlékeztetett rá, hogy Oroszország már 2008-ban javasolta a NATO-nak: készüljön egy jogilag kötelező erejű szerződést a kollektív biztonsági garanciákról. Négy évvel ezelőtt Moszkva újra felvetette ezt a kérdést.

„A javaslatok, amelyeket 2021 decemberében továbbítottunk az Egyesült Államoknak és a NATO-nak, teljes mértékben aktuálisak maradnak, és kiindulópontként szolgálhatnak az ilyen megbeszélésekhez”

– fogalmazott. Kifogásolta, hogy EU-országok egyáltalán nem foglalkoznak azzal, hogy mi váltotta ki az ukrajnai konfliktust, csak azonnali tűzszünetet követelnek, hogy időt nyerjenek. „Stratégiai vereséget akartak mérni ránk, majd diktálni akarták a nyugati feltételeket, az európai fővárosokat érdeklő kérdésekben.”

„De az Ukrajnát felhasználó, Oroszország elleni villámháborús terv kudarcot vallott”

– vélekedett. Majd idézte Vlagyimir Putyin elnököt, aki szerint ha Európa úgy dönt, hogy háborúba lép, akkor Oroszország készen áll erre. Hangsúlyozta, hogy Moszkva nem sző agresszív terveket.

„Készek vagyunk írásban, jogi dokumentumban rögzíteni a szükséges garanciákat.”

„Természetesen kollektív, kölcsönösségi alapon” – jelentette ki. Az orosz diplomácia vezetője azt mondta, hogy az ukrán hadsereg veszteségei már rég meghaladták az egymillió főt, és tovább növekednek. „Eddig összesen több mint 11 ezer ukrán katona holttestét adtuk át Kijevnek, és cserébe 201 katonánk holttestét kaptuk vissza” – idézte fel a hadihalott-cseréket. A tárcavezető azt is hangoztatta, hogy körülbelül száz brit katona vesz részt az Oroszország elleni katonai műveletekben, „miután egyikük meghalt, a brit kormány nem tudta tovább titkolni a körülményeket”.

Lavrov szerint a békefenntartás címén Ukrajnába vezénylendő európai katonákat Oroszország legitim célpontnak fogja tekinteni.