
Oroszország huszonkétszer annyi lőszert gyárt, mint korábban
A ”védelmi-ipari komplexum" stabilan működik.
Többszörösére nőtt a fegyverek és haditechnikai eszközök gyártása Oroszországban 2022 óta; csak a fegyver- és lőszerek beszállítása több mint 22-szeresére emelkedett - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy, az állami fegyverkezési programról pénteken Moszkvában megtarott tanácskozáson.
„2022-hez képest a különleges hadművelet során különösen keresett termékek és eszközök gyártása 2025-re a többszörösére nőtt” – mondta az államfő.
Putyin szerint a páncélos fegyverzetek gyártása 2,2-szeresére, a könnyű páncélos járműveké (gyalogsági harcjárműveké, páncélozott szállító járműveké) 3,7-szeresére, a repülőgépeké pedig 4,6-szeresére nőtt.
„A gépkocsiké 5,7-szeresére, a rakétatüzérségi fegyvereké 9,6-szeresére, a kommunikációs és elektronikus hadviselési technikáé 12,5-szeresére, az egyéni páncélvédettségi eszközöké csaknem 18-szorosára, a fegyvereké és lőszereké több mint 22-szeresére nőtt” – sorolta az elnök.
Mint fogalmazott, az orosz ”védelmi-ipari komplexum„ stabilan működik, és biztosítja a szükséges technikát a fegyveres erők számára, beleértve a ”különleges hadműveletben„ részt vevő egységeket is. Ezt az elnök szerint az állami támogatás, a hadiipari vállalatok és a gazdaság egésze munkájának eredményének nevezte.
”Fejlődés, valamint a pénzügyek és a gazdaság egészének stabilitása nélkül ez szintén lehetetlen lett volna. Ez a közös munka eredménye„ – nyilatkozott.
Hangsúlyozta, hogy
a ”különleges hadművelet” során szerzett tapasztalatokat maradéktalanul felhasználják az orosz hadiipar új arculatának kialakításában.
Feladatként nevezte meg a termelés önköltségének csökkentését, valamint a fegyvertesztelési és gyakorlóterep-bázis továbbfejlesztését, valamint a mesterséges intelligencia aktív alkalmazását.
A Kreml és a Fehér Ház megállapodott az ukrajnai rendezési tárgyalások folytatásáról – jelentette be Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára újságírók előtt pénteken Moszkvában.
Elmondta, hogy Kirill Dmitrijev orosz elnöki különmegbízott beszámolt Vlagyimir Putyin államfőnek az előző hétvégén az Egyesült Államokban folytatott tárgyalásainak eredményeiről, és „az információt kielemezték”. Peszkov közölte, hogy Putyin elnök megbízásából kapcsolatfelvétel történt az orosz és az amerikai kormányzat képviselői között, az orosz felet Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója képviselte, az amerikai oldalon „több beszélgetőpartner volt”.
„Megállapodtak a párbeszéd folytatásról” – jelentette ki Peszkov.
Megismételte, hogy a Kreml nem fogja nyilvánosságra hozni az új orosz-amerikai kapcsolatfelvétel részleteit.
„Továbbra is úgy véljük, hogy jelenleg ennek az információnak a nyilvánosságra hozatala negatívan befolyásolhatja a tárgyalási folyamatot”
– mondta.
Megjegyezte, hogy Oroszország számára nem világos, mennyire tükrözi Kijev hivatalos álláspontját Mihajlo Podoljaknak, az ukrán elnöki iroda vezetője tanácsadójának nyilatkozata, amelyben azt állította, hogy Ukrajnának nincs pénze a választások lebonyolítására.
„Kijevtől (ezzel kapcsolatban) nem hallottunk semmiféle nyilatkozatot” – hangoztatta, hozzátéve, hogy Kijev „mindenféle trükköt” bevet, hogy a nyugati országoktól újabb finanszírozáshoz jusson.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a Rosszija 1 televíziócsatorna pénteki 60 minut műsorában úgy vélekedett, hogy 2025. december 25. emlékezetes határnap marad, amikor az orosz és az amerikai fél közel került a rendezéshez.
„A másik oldal politikai akaratától függ, hogy képesek leszünk-e megtenni az utolsó erőfeszítést és megállapodásra jutni” – mondta a diplomata, azzal vádolva meg Ukrajnát és uniós támogatóit, hogy mivel nem hajlandók a rendezésre, megkettőzték az ennek megtorpedózását célzó erőfeszítéseiket.
Úgy vélekedett, hogy nem lenne helyes a rendezés lezárásának határidejéről beszélni,
mivel a mesterséges keretek nem segítik elő az érdemi munkát, ehelyett a lényegre kell koncentrálni. Hangsúlyozta, hogy Oroszország készen áll a megegyezésre, és hasonló hozzáállást vár el a másik féltől is. Megismételte, hogy a válságot kiváltó problémák megoldása nélkül nem lehet végleges megállapodásra jutni.
Rjabkov a tévéműsorban leszögezte, hogy Oroszország nem fogja az európai országokat kérlelni a párbeszéd folytatására. Álláspontja szerint a folytatás akkor válik majd lehetővé, „ha az európai fővárosokban megváltozik az Oroszországhoz való hozzáállás”. Hozzátette, hogy Moszkva több országgal „különböző szintű kapcsolatokat” tart fenn, de ezeket nem plakátolja ki.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Komszomolszkaja Pravda rádióállomás műsorában azt hangoztatta, hogy Oroszország nem szándékozik „egy lépést sem hátrálni” álláspontjától. A diplomata emlékeztetett rá, hogy az orosz fél álláspontja Anchorage óta az, hogy az orosz-amerikai tárgyalások ne váljanak „reality show-vá vagy talk show-vá”.
2025 tanulságai orosz szemmel
Az orosz diplomáciai tárca pénteken közleményben összegezte az év legfontosabb külpolitikai eredményeit. Ezek szerint Oroszország 2025-ben határozott lépéseket tett a létfontosságú nemzeti érdekei védelmében, „különös tekintettel a közeli külföldre és az eurázsiai térségre”. A minisztérium szerint Oroszország és a vele azonos nézeteket valló országok ismételten megerősítették elkötelezettségüket a háború utáni világrend és annak alapjául szolgáló ENSZ Alapokmányának céljai és elvei iránt.
„A nemzeti érdekek határozott védelme azokkal az országokkal szemben, amelyek kormányai barátságtalan, Oroszország-ellenes lépéseket tesznek, arra kényszerítette ezeket az országokat, hogy elismerjék: lehetetlen harctéri, illetve stratégiai vereséget mérni Oroszországra, és arra késztette őket, hogy áttérjenek az ukrajnai hadműveleti területen folytatott harci cselekmények azonnali beszüntetésének koncepciójára”
– állt a dokumentumban.
A minisztérium álláspontja értelémében az alaszkai orosz-amerikai csúcstalálkozón elért megegyezések „alapul szolgálhatnak az ukrajnai konfliktus rendezéséhez azáltal, hogy
megszüntetik annak kiváltó okait, beleértve a NATO bővítésével Oroszországot érő katonai fenyegetést, valamint a orosz és oroszajkú lakosság jogainak korlátozását”.
Az állásfoglalás szerzői szerint Oroszország 2025-ben „megerősítette pozícióját” az afrikai kontinensen.
„A külső nyomás közepette a Moszkva és Peking közötti gyakorlati együttműködés bizonyította stressztűrő képességét, a kölcsönös elszámolások teljes egészében nemzeti valutákra tértek át” – állt az orosz diplomáciai tárca által kiadott értékelésben.







