Orbán Viktor: Brüsszel nem adja fel a háború finanszírozását

Az Európai Unió csúcstalálkozójára érkezve újságírói kérdésekre is válaszolt csütörtök délelőtt Orbán Viktor miniszterelnök.

Orbán Viktor a doorstepen halott ügynek nevezte a befagyasztott orosz vagyon kérdését, megjegyezve, hogy nem a háborút kell finanszírozni, hanem a békét. Elmondása szerint szerda este úgy látta, elég ország ellenzi a tervet ahhoz, hogy összeálljon a blokkoló kisebbség.

„Lehet, hogy még egyszer nekifutnak, de semmi esély arra, hogy erre többség legyen. Azt hiszem, ez lekerült a napirendről, bár lehet, hogy utóvédharcok még történnek. Újra kell kezdeni az egész kérdés megtárgyalását”

– jelentette ki a miniszterelnök, akitől azt is megkérdezték, tudna-e támogatni olyan közös uniós hitelfelvételt, amelyben Magyarországnak nincs pénzügyi felelősségvállalása. Orbán Viktor erre úgy reagált:  még nem tudni, hogy a „meghalt befagyasztott vagyon helyett milyen más javaslatok jönnek elő”.

Orbán Viktor arról is beszélt azonban, hogy a magyar alkotmányban van egy szakasz, amelyik azt mondja, hogy a magyar kormány olyan hitelfelvételhez, amely Magyarország számára fizetési kötelezettséget teremt, csak parlamenti felhatalmazással járulhat hozzá.

„Nekem ilyen felhatalmazásom nincs, és nem hiszem, hogy valaha Magyarországon bármilyen miniszterelnök felhatalmazást kap a parlamenttől arra, hogy eladósítsa Magyarországot egy európai uniós hitelen keresztül”

– jegyezte meg.

„Tehát Magyarország számára az az út, hogy közös hitelből finanszírozzák Ukrajnát, semmiképpen sem járható, de a jogi korlátokon túl nem is értenék vele egyet, mert szerintem nem a háborút kell finanszírozni, hanem a békét” – hangsúlyozta.

Kiemelte: az a terv, hogy az egyik háborúzó fél lefoglalt vagyonát elvesszük, és odaadjuk a másik háborúzó félnek, az nem más, mint hadüzenet. Nekünk ebbe a háborúba nem szabad beavatkozni, ebből kívül kell maradni és a békéért kellene dolgozni. „Nem szeretnék egy olyan Európai Uniót látni, amely háborúban van. Ha pénzt adunk, akkor háborúban lesz az Európai Unió” – figyelmeztetett a kormányfő.

Orbán Viktor az Európai Parlament szerdai döntéséről szólva elmondta, jogszerűtlen az a határozat, amelyben megtiltják az orosz gáz és olaj használatát minden tagállam számára. „Ez azt jelenti Magyarország számára, hogy ha ez bekövetkezik, akkor a rezsit nem lehet védeni” – mutatott rá, megjegyezve, hogy a családok rezsije két-háromszorosára nőne.

A miniszterelnök értékelése szerint „nagyon nagy csata volt” szerdán.

„A mi Fidesz–KDNP-s képviselőink kiálltak Magyarország mellett, harcoltak Magyarországért, a többiek sajnos nem. A Tisza pedig egyenesen sunnyogott, tehát azt a megoldást választotta, hogy itt se voltam” – idézte fel. A csütörtöki brüsszeli gazdatüntetésről úgy fogalmazott: a gazdáknak 100 százalékig van igazuk. Hozzátette: az első bajuk az a Mercosur nevű csomag, amely egy szabadkereskedelmi megállapodás lenne a latin-amerikai országokkal, és „megöli a gazdákat”.

Magyarország azon országok közé tartozik, amelyek nem támogatják a Mercosur-megállapodást. Voltak erről komoly szakmai viták Magyarországon, végül is az lett a magyar álláspont, hogy ezt nem támogatjuk – jelezte. Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy a megállapodáshoz minősített többségre volna szükség, és várakozásai szerint vannak elegen „Mercosur-ellenzők”, ami lehetetlenné teszi, hogy ezt a megállapodást aláírják. A terv az, hogy az Európai Bizottság elnöke még a héten ezt alá akarja írni. „Ezt szerintem most itt meg kell és meg is tudjuk akadályozni” – fogalmazott.

Elmondta azt is, hogy a gazdák másik gondja a Green Deal (európai zöldmegállapodás), amellyel úgy túlszabályozzák a mezőgazdasági munkákat, hogy az komoly költséget és versenyhátrányt jelent az európai termelőknek. „Tehát azt kell mondanom, hogy a Mercosur-megállapodással lábon lövik az európai gazdákat, de még előtte jól összekötözik a lábaikat, hogy semmi esélyük ne legyen egy globális versenyben” – értékelt. Ezért teljesen igazuk van a gazdáknak, a magyar kormány 100 százalékig a gazdák mellett van – jelentette ki Orbán Viktor Brüsszelben.

Két finanszírozási javaslatot terjesztett elő az Európai Bizottság Ukrajna támogatására a 2026–2027-es időszakra – közölte Ursula von der Leyen. A testület elnöke erről csütörtökön az EU-tagországok vezetőinek brüsszeli tanácskozására érkezve beszélt.

Az elnök közölte:

az egyik az uniós költségvetésen keresztüli finanszírozás, annak terhére történő hitelfelvétellel, a másik lehetőség az úgynevezett jóvátételi hitel.

Az állam- és kormányfők az ülésen intenzív tárgyalásokat folytatnak arról, melyik megoldást alkalmazzák – tette hozzá. Mint mondta, az Európai Tanács elnökével egyetértenek abban, hogy a csúcstalálkozó nem érhet véget megállapodás nélkül, ezért a két javaslat közül az egyikről mindenképpen döntésnek kell születnie.

Elmondta: az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap becslése szerint Ukrajnának 2026-ban és 2027-ben összesen 137 milliárd euróra van szüksége. Az Európai Unió korábban elkötelezte magát amellett, hogy ennek mintegy kétharmadát, 90 milliárd eurót fedez.

Mivel az orosz zárolt vagyon jelentős része Belgiumban található, az EB elnöke hangsúlyozta: teljes mértékben támogatja Belgiumot abban, hogy aggályait és kockázatait megfelelően figyelembe vegyék a tárgyalások során. Közölte: nap mint nap egyeztetnek a belga féllel, és megköszönte a belga miniszterelnök személyes elkötelezettségét és munkáját.

Von der Leyen kiemelte: amennyiben az orosz vagyonból finanszírozandó jóvátételi hitel mellett döntenek, a kockázatokat a tagállamoknak közösen kell viselniük. Mint mondta, ez a szolidaritás kérdése, amely az Európai Unió egyik alapelve. Hozzátette: az elmúlt hetekben intenzív munka zajlott a kockázatok feltérképezésére, a nyitott kérdések megvitatására és a lehetséges megoldások kidolgozására, ez a munka továbbra is folytatódik.

Hangsúlyozta: az uniós csúcstalálkozó perdöntő időpontban zajlik, az Európai Unió végső célja pedig a béke, a „békés erő” megteremtése Ukrajnában. Ennek feltétele, hogy Ukrajna számára a következő két évben biztosított legyen a stabil és kiszámítható finanszírozás.

A bizottsági elnök beszélt a csúcstalálkozó napirendjén szereplő geogazdasági kérdésekről is.

Rámutatott: az Európai Unió versenyképességét jelenleg túlzott függőségei gyengítik, amelyek akadályt jelentenek a globális versenyben. Hangsúlyozta: ezek megszüntetése csak egy szabadkereskedelmi megállapodásokból álló kiterjedt hálózattal lehetséges.

Ennek kapcsán kiemelte a Mercosur-országokkal kötendő szabadkereskedelmi megállapodás jelentőségét, amely mintegy 700 millió fogyasztót jelentő piacot nyithat meg. Von der Leyen szerint olyan, hasonló gondolkodású országokról van szó, amelyek a szabadkereskedelem mellett kötelezték el magukat, ezért kulcsfontosságú, hogy az Európai Unió zöld utat adjon a megállapodásnak, és lezárja annak aláírását.

Bart de Wever belga szövetségi miniszterelnök kora reggel a belga parlamentben tartott beszédében kijelentette, hogy kormánya továbbra is határozottan ellenzi a jóvátételi hitel lehetőségét.
Figyelmeztetett arra, hogy ez a javaslat „ismeretlen vizeken hajózik”, és komoly pénzügyi, valamint jogi kockázatokat hordoz. Belgium mindaddig nem támogatja a javaslatot, amíg a kockázatokat nem osztják meg valamennyi érintett fél között, illetve amíg más nyugati országok nem vonják be a saját joghatóságuk alatt lévő orosz vagyonokat is.

De Wever emlékeztetett arra, hogy az Európai Unión belül Belgiumon kívül is mintegy 25 milliárd eurónyi orosz állami vagyon található, elsősorban Franciaországban, miközben az uniós területen befagyasztott orosz eszközök döntő része Belgiumban van. A belga miniszterelnök ugyanakkor hangsúlyozta: országa továbbra is elkötelezett Ukrajna támogatása mellett. Jelezte: Belgium azt fogja szorgalmazni, hogy az Európai Unió közös hitelfelvétellel, uniós kötvénykibocsátással segítse Kijevet.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök a tanácskozásra érkezve adott nyilatkozatában súlyos következményekre figyelmeztetett arra az esetre, ha az Európai Unió vezetői nem találnak megoldást Ukrajna további pénzügyi támogatására.

„Egyszerű a választásunk: vagy pénz ma, vagy vér holnap”

– mondta, hozzátéve, hogy a kérdés nemcsak Ukrajnát, hanem egész Európát érinti, ezért „minden európai vezetőnek végre fel kell nőnie a feladathoz”.

Dick Schoof holland ügyvivő kormányfő azt nyilatkozta, hogy Hollandia támogatja az uniós szankciók részeként befagyasztott orosz állami vagyon felhasználását Ukrajna megsegítésére, ugyanakkor tisztában van Belgium fenntartásaival is. Mint mondta, a belga fél kockázatmegosztással kapcsolatos érvei logikusak, és ezekkel mindenképpen foglalkozni kell.

A holland miniszterelnök figyelmeztetett arra is, hogy elfogadhatatlan lenne olyan döntést hozni, amely Belgium beleegyezése nélkül születik meg. „Ez rendkívül nemkívánatos lenne” – fogalmazott, hozzátéve: ez azt jelentené, hogy felülírnák annak az országnak az álláspontját, amely közvetlenül érintett, és ahol az orosz vagyon jelentős részét kezelő Euroclear székhelye található.
Schoof ugyanakkor kitért arra is, hogy Hollandia számára az uniós szintű közös hitelfelvétel továbbra sem elfogadható megoldás Ukrajna támogatásának finanszírozására.