POLITIK
Rutte beszédében sürgette a szövetségeseket, hogy növeljék védelmi kiadásaikat és termelési kapacitásukat. A NATO-főtitkár szerint fel kell készülnünk egy olyan háborúra, amilyet a nagyszüleink is átéltek.
Mark Rutte NATO-főtitkár rendkívül éles figyelmeztetést intézett a szövetség tagjaihoz: szerinte Oroszország akár öt éven belül kész lehet katonai erővel fellépni a NATO ellen, ezért sürgős és jelentős védelmi erőfeszítésekre van szükség.
A Szabad Európa Rádió szerint berlini beszédében Rutte kijelentette: a NATO tagállamai már most is veszélyben vannak, és a kontinens lakóinak komolyan kell venniük a fenyegetést. A NATO főtitkára azt mondta, hogy a szövetség 32 tagállamának fokoznia kell védelmi erőfeszítéseit, hogy megakadályozzák az Oroszországgal való háborút, amely „olyan mértékű lehet, mint az a háború, amelyet nagyszüleink és dédszüleink éltek át” [ezzel az első vagy a második világháborúra utalhatott – a szerk.].
„Mi vagyunk Oroszország következő célpontja” – hangsúlyozta Mark Rutte.
A főtitkár szerint túl sok ország abba a hitbe ringatja magát, hogy van idő felkészülni. „Nincs. A cselekvés ideje most van” – figyelmeztetett, hozzátéve, hogy a védelmi költségvetéseket és a fegyvergyártást gyors ütemben kell emelni.
A NATO 2014 óta folyamatos készültségben van Oroszország ukrajnai inváziója miatt, amely a második világháború óta a kontinens legvéresebb konfliktusává vált. A háború áldozatait Rutte több mint egymillió főre becsülte. Közben Moszkva továbbra is a NATO terjeszkedésével indokolja az inváziót. Putyin december elején arról beszélt: ha Európa háborút akar Oroszországgal, Moszkva kész harcolni.
Szergej Lavrov külügyminiszter ezzel szemben azt állította, Oroszország nem tervez katonai akciót sem a NATO, sem az EU ellen, és kész mindezt írásban is garantálni – amennyiben ez kölcsönös formában történik.
A helyzetet azonban a gyakorlat másként mutatja:
az elmúlt hetekben német és román vadászgépeket kellett riasztani orosz drónok romániai légteret érintő mozgása miatt,
miközben Oroszország a Duna túloldalán fekvő ukrán célpontokat támadta. Lengyelország és Észtország légterét is megsértették orosz eszközök. Mindezek hatására a NATO elindította az Eastern Sentry műveletet, amely a szövetség keleti légvédelmét erősíti.
Fotó: MICHAEL KAPPELER Forrás: DPA
Mark Rutte figyelmeztette Európát, hogy fel kell készülnie egy olyan háborúra, amilyet a nagyszüleink is átéltek, és gyorsan növelni kell a védelmi kiadásokat Oroszország elrettentése érdekében. A NATO-főtitkár erről a müncheni biztonsági konferencián beszélt. Szerinte Európa lehet Oroszország következő célpontja, és a NATO már veszélyben van. Hangsúlyozta, hogy a szövetségesek védelmi kiadásait és termelési kapacitását gyorsan kell növelni, hogy a fegyveres erők rendelkezzenek a szükséges erőforrásokkal. Rutte figyelmeztetett, hogy Oroszország öt éven belül katonai erővel léphet fel a NATO ellen – írja az Independent.
Fotó: MICHAEL KAPPELER/DPA
A sötét elnyomó erők ismét menetelnek. Azért vagyok ma itt, hogy elmondjam, hol áll a NATO, és mit kell tennünk ahhoz, hogy megállítsunk egy háborút, mielőtt az elkezdődne
– mondta Rutte. „Ehhez kristálytisztán kell látnunk a fenyegetést: mi vagyunk Oroszország következő célpontja. És már most veszélyben vagyunk.”
Amikor tavaly NATO-főtitkár lettem, arra hívtam fel a figyelmet, hogy ami Ukrajnában történik, az a szövetséges országokkal is megtörténhet, és hogy át kell állnunk háborús gondolkodásra
– fogalmazott. Kitért rá, hogy idén nagy döntések születtek azért, hogy a NATO erősebbé váljon. A hágai csúcstalálkozón a szövetségesek megállapodtak abban, hogy 2035-re évente a GDP 5 százalékát fordítják védelemre. A NATO-tagok megállapodtak arról is is, hogy növelik a védelmi termelést a szövetség egészében és folytatják Ukrajna támogatását.
De ez nem a hátradőlés ideje. Attól tartok, túl sokan önelégültek. Túl sokan nem érzik a sürgősséget, és túl sokan hiszik azt, hogy az idő nekünk dolgozik. Nem így van. A cselekvés ideje most van
– figyelmeztetett a NATO-főtitkár.
Szijjártó Péter a NATO külügyminiszteri tanácsának ülése után nyilatkozott Brüsszelben. Kiemelte, a NATO európai mainstreamhez tartozó tagországai nem akarnak békét.
A legriasztóbb jelenség, hogy a NATO mainstream európai tagjai azt mondják, hogy még ha béke is lesz, még ha sikeresek is lesznek az aláásási kísérletek dacára a béke-erőfeszítések, akkor is ők egy hosszú távú ellenséges viszonyban, egy hosszú távú ellenségeskedésben gondolkodnak Oroszországgal
– hívta fel rá a külügyminiszter.
„A NATO-főtitkár friss nyilatkozata egyértelmű jele annak, hogy Brüsszelben mindenki csatasorba állt Donald Trump amerikai elnök béketörekvéseivel szemben, ezért a magyar kormány felszólítja Mark Ruttét, hogy fejezze be a háborús feszültség szítását” – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a Facebookon.
A tárcavezető arról számolt be friss bejegyzésében, hogy „ha valakinek esetleg még mindig kétségei voltak afelől, hogy tényleg mindenkinek elment-e a józan esze Brüsszelben, akkor a NATO-főtitkár tegnapi berlini beszéde után végleg meggyőződhetett róla”.
„Mark Rutte meredek dolgokat mondott: ‘mi’ vagyunk az oroszok következő célpontjai, akik öt éven belül készen állhatnak a NATO megtámadására, meg hogy Ukrajna biztonsága a mi biztonságunk” – idézte fel.
„A NATO-főtitkár eddig nem mondott ilyen vadakat, pálfordulása viszont egyértelmű jele annak, hogy Brüsszelben mindenki csatasorba állt Donald Trump béketörekvéseivel szemben. A NATO-főtitkár ezen nyilatkozatával gyakorlatilag hátba szúrta a béketárgyalásokat”
– hangsúlyozta a miniszter.
Szijjártó Péter kijelentette, hogy Magyarország az észak-atlanti szövetség tagjaként visszautasítja a főtitkár szavait. „Az európai országok biztonságát ugyanis nem Ukrajna, hanem maga a NATO garantálja!! Ukrajna pedig magáért harcol, nem értünk” – vélekedett. „Az ilyen provokatív nyilatkozatok felelőtlenek és veszélyesek! Felszólítjuk Mark Ruttét, hogy fejezze be a háborús feszültség szítását” – húzta alá.
Mark Rutte nemrégiben egy beszédében arról beszélt, hogy szerinte Oroszország akár öt éven belül kész lehet katonai erővel fellépni a NATO ellen, ezért sürgős és jelentős védelmi erőfeszítésekre van szükség. Azt is hozzátette: „Mi vagyunk Oroszország következő célpontja”.
Újabb éles kijelentést tett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki szerint Oroszország akár azonnal készen áll egy fegyveres konfliktusra Európával, ha a kontinens országai ezt választanák. A politikus ezt a nagykövetek részvételével tartott kerekasztal-beszélgetésen mondta az ukrajnai helyzettel kapcsolatban, ám mondandója a békéről ezúttal alig szólt.
„Ahogy elnökünk, Vlagyimir Putyin mondta: ha Európa úgy dönt, hogy háborúzni akar, mi készen állunk – akár most rögtön” – idézte az államfőt Lavrov a RIA Novosztyi szerint.
A kijelentés újabb feszültséget kelt az amúgy is kiélezett orosz–európai kapcsolatokban, miközben a nyugati országok továbbra is támogatják Ukrajnát az orosz invázió ellen.
„Oroszország az ukrán válság hosszú távú rendezéséhez ragaszkodik, és nem érdekelt semmilyen fegyverszüneti megoldásban, beleértve az újévi és a karácsonyi fegyvernyugvást is” – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtökön sajtótájékoztatón Moszkvában.
Hangoztatta, hogy a fegyverszünet indítványozásának célja nem a hosszú távú rendezés, hanem az erőszak folytatása és a terrorcselekmények fedezése. A béke megteremtéséhez meg kell szüntetni az ukrajnai konfliktus kiváltó okait – szögezte le.
Marija Zaharova szerint George Hooley őrvezető, akinek ukrajnai halálát London elismerte, messze nem az első hivatásos katonája a brit hadseregnek, aki ott életét vesztette. Megfogalmazása szerint a brit hatóságok elkezdték „óvatosan felkészíteni a közvéleményt” az ukrajnai katonai veszteségekre. Az esetleges ukrajnai választásokról szólva úgy vélekedett, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek nincs esélye arra, hogy „legálisan újraválasszák” egy új ciklusra.
„Csak a Nyugat által már kipróbált, úgynevezett moldovai forgatókönyv alkalmazásával, az Európában, az Egyesült Államokban, Kanadában és más országokban élő ukrán diaszpóra szavazóinak bevonásával tud győzni”
– mutatott rá.
Azt is elmondta, hogy Moszkva még mindig nem kapott választ Washingtonból az amerikai biolaboratóriumok ukrajnai működésére vonatkozó kérdéseire. Elmondása szerint az orosz fél arra törekszik, hogy a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) december 15–17-én Genfben tervezett találkozóján az Egyesült Államok és Ukrajna rendezze a kialakult helyzetet „annak érdekében, hogy megszüntesse ezt a súlyos irritáló tényezőt”.
„Bízunk benne, hogy az Egyesült Államok az egyezmény egyik letéteményeseként már megfelelő válaszokat ad a neki feltett és hozzá elküldött kérdésekre”
– fűzte hozzá Marija Zaharova.
Ripost hírek
